Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-09 / 23. szám

résének. Ide vonatkozólag nem sok, de azért lényeges változtatást tett az új törvény a régi alapon ; de azért az alábbiakban egész terjedelemben előadjuk a családi értesítőkre vonatkozó rendelkezéseit. Az Utasítás idevonatkozó pontja így szól : «Az igényjogosultság igazolására a folyamodványhoz csatolandó : «a) a 13-ik minta szerint kiállítandó családi értesítő. «Az oly anyakönyvekből kiírandó kivonatokban, amelyekben a naptári adatok a Julianus-féle naptár szerint jegyeztetnek be, ezen adatok mellé, zárjelek alatt a Gergely-féle naptár szerinti adatok is bejegyzendők. «Ha a család egyik vagy másik tagjának születési vagy halálozási napját, a családi értesítőt kiállítani köteles anyakönnyvvezető kimutatni nem képes, mivel például a család egyik vagy másik tagja más egyházban született, illetőleg halt meg, az ily körülmények, amenynyiben a jelen utasítás értelmében döntők, az illetékes anyakönyvvezetők által kiállított külön születési vagy halálozási bizonyítvány által igazolandók.u „Az anyakönyvvezetök oly megjegyzéseket, melyek a sorozó bizottság határozatára közvetlen befolyással bírhatnak, mellőzni tartoznak"*) (U. 56. §. 3.) A családi értesítő ívének nagysága hasonló az előbb ismertetett két rovatos ívhez; vagyis jóval nagyobb mint az eddigi minta. Rovatai a következők: 1. Vezeték és kereszt- vagy másik és egyébb melléknév (gyermekeknél azok neme is kiteendö.) 2. Születési év, hónap és nap. 3. Esketési év. 4. Vallás. 5. Foglalkozás, kereset vagy más élethivatás. 6. A netáni elhalálozási év, hónap és nap. 7. Észrevétel. — Kelet. «Az anyakönyvvel teljesen megegyező.)) Pecsét. Aláirás. A kiállítás szabályai ezek : 1. Mindenekelőtt az apa és az anya, azután a gyermekek Írandók be, koruk szerint, a legidősbtől lefelé a legifjabbig, a felmentetni kért fiút, vagyis azt, a kiért a felszólamlás történik, sem hagyva ki. Kihagyni egy családtagot sem szabad, még akkor sem, ha a családon kívül élne, vagy ha meghalt volna. Minden gyermek neve mellett kiteendö, hogy fiu-e, vagy leány, fiunoka, vagy leányunoka-e. Ha valamely családtag nem él a csalad körében, ha kivándorolt vagy elzüllött, ezen körülmény az «Észrevétel» rovatban — az első két esetben a tartózkodási hely megjelölése mellett — megjegyzendő. 2. Ha a védköteles az egyetlen unokát megillető kedvezményre tart igényt, a családtagok következő rendben írandók be: a) a nagyapa, b) a nagyanya, c) ezek valamennyi fiai és leányai feleségeikkel és férjeikkel együtt. d) ezen fiúk és leányok házasságából származott gyermekek. A d) alatt jelzett egyének, ha több családhoz tartoznak, mindig közvetlenül szülőik után, és pedig az 1. pont alatt foglalt szabályok szerint sorolandók föl. 3. Ha a kedvezmény az egyetlen vő cimén vétetik igénybe, az ipa és a vő családja, külön-külön az 1. pont alatt foglalt szabályok szerint kimutatandó. Az eddigi eljárás tehát a következőkkel pótlandó : 1. a gyermekeknek nemcsak neve, de neme is mindenütt kiteendö ; 2. ha á védköteles, mint egyetlen unoka folyamo*) Az utasítás ezen pontja nézetein szerint legalább is felesleges, mert a családi értesítőbe semmi olyat nem szabad beírni, ami az anyakönyvben nincs meg. dik, akkor a nagyapa és nagyanya valamenyi fiai és leányai, feleségeikkel és férjeikkel együtt kiirandók. A bélyegezésre vonatkozólag uj rendelkezés nem adatván ki, az eddigiek maradnak továbbra is érvényben. A családi értesítők úgynevezett megújítása vagy megerősítése szintén az eddigi módon évenként történik, amennyiben «a családi viszonyokon alapuló kedvezményt elnyert egyének tartoznak azon viszonyok további fenállását, de csakis azon évek alatt, amelyekben a velők egy sorozási évfolyamba tartozók még sorhadi (tényleges) szolgálati kötelezettség alatt állanak, és pedig a kedvezmény megadására következő években, mindenkor január havában az igényjogosultság bizonyítására megszabott módon az illetékes járási tisztviselőnél igazolni. (U. 59- S- O * * * A családi értesítők kiállítását is a legszigorúbb pontossággal kell végezni. Ide vonatkozik a következő büntető határozat: „Aki ravasz fondorlatokat használ a végett, hogy magának vagy másnak a szolgálati kötelezettség tekintetében megengedett, de őt nizg nem illető valamely kedvezményt, és pedig mint egyévi önkéntes papjelölt és papnövendék, tanítójelölt és tanitó, illetőleg tanitó-képezdei növendék, mezei gazdaság birtokosa, vagy mint család fen tartó kieszközöljön, vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. (48. §. U. 82. §. 1.) (Folyt, köv.) Révész Kálmán. IRODALOM. ** Révész Imre Egyházi beszédeinek IV-ik füzete Révész Kálmán kiadásában a napokban hagyta el a sajtót. E füzet 14 ünnepi és alkalmi beszédet foglal magában és bolti ára 1 írt 40 kr. Addig is, mig részletesen ismertetnők, felhívjuk rá olvasóink figyelmét. A füzet végén a kiadó kijelenti, hogy Révész I. kézirataiból a most folyamatban levő 3 füzetes cycluson kívül még két, szintén 10—10 íves ünnepi és alkalmi beszédeket tartalmazó füzetre előfizetést hirdet 2 frt 40 krral; az előfizetés julius i-ig küldendő be. Az utószó egész terjedelmében így hangzik: E második füzetet sem bocsáthatom útnak a nélkül, hogy a tiszt, olvasókhoz pár őszinte szót ne intézzek. Nem említve azon kedvező, mondhatnám tuláradóan örvendő és dicsérő nyilatkozatokat, melyeket boldogult atyám beszédeinek értékére vonatkozólag, a magyar református lelkészi kar számos tiszteletreméltó tagjától, részint az előfizetési felhívás közzététele, részint az első füzet megjelente után kaptam — egyházi lapjaink többsége 'is szíves volt a megjelent első füzet tartalmára vonatkozó nézetének kifejezést adni. E bírálatok közül a ((Sárospataki Lapok»-é hangzott kedvezőtlenül. Távol van tőlem, hogy a tisztelt bírálóval vagy bárkivel szemben is ellenbirálatra vállalkozzam; hiszen ha teljesen elfogulatlanul járnék is el, az elfogultság látszata, helyzetemnél fogva, sohasem maradhatna el tőlem; csakis a i bírálat egyetlen állítására kötelességem az igazság érdekében refiectálni, a mely szerint t. i. (((Sárospataki Lapok» 18. szám) «Révész Imre maga — a ki pedig : köztudomás szerint szigorú bírája volt önmagának — nem sietett azoknak (a beszédeknek) kinyomatásával.» Egyáltalában nem akarom ez állítás értékét és reám, illetőleg vállalkozásomra vonatkozó jelentőségét fejtegetni ; hanem egyszerűen utalok Révész Imrének a