Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-09 / 23. szám
fel, hogy istenes és tanácsos dolog Erdély déli részén a Bethlen-kollégiumot nemcsak eddig elismert hivatása teljesítésében segíteni, s osztatlan erejében és szervezetében megtartani, hanem ldhatóbb nemzeti és kulturális hivatásra is képessé tenni ? Itt a Maros folyó szép, termékeny rónáin élet és áldás virul; a várost környező hegyek ormain söté.t erdők, halmain, lejtőin viruló szőlő és gyümölcskertek gyönyörködtetik a szemet és a lelket. Milyen szomorú volna, ha Enyed város kulturális intézményeinek csonkításával, gyöngítésével meggyöngíttetnék ama faj, mely maga létesített minden szépet és életrevalót e kedves -vidéken ! Ma még magyar szem pihen az esthajnal fényében pirosló nyugoti szikla-ormokon a Pilis és Csáklyakő felséges csúcsain. Ki tudja: így volna-e, ha Bethlen Gábor istenesen és lanácsosan nem gondolkodott volna e szép magyar vidék megtartásáról ? Hazánk történetének egy kimagasló, minden magyar kebelét büszkeséggel s önérzettel eltöltő időszaka merül fel ma lelkünkben. Bethlen Gábor, Erdély nemzeti fejedelme, a 17-ik század elején szövetségese volt Angliának. A hatalmas Aibion a kis Erdély nagy fejedelmét találta legméltóbbnak ama szövetség hadai élén, mely a Habsburgok világuralomra törekvő absolutizmusa ellen szállott síkra. Bethlen győzedelmes hadvezér, bölcs államférfi és prófétalelkü magyar ember volt a szövetség hadseregében. De kora halála miatt ügye nem nyerhetett teljes diadalt. Bethlen Gábornak a magyar nemzet jövő fennmaradására alkotott intézményei az ellenség boszujának céltáblájává lettek. Többek között az általa alapított kollégium 1704-ben Enyed városával együtt rommá lett a magyar ellenségeinek rabló és duló kezei alatt. Ekkor Anglia megemlékezett az egykori hú és nagy szövetségesről s a Bethlen-kollégium felsegítésére nemzeti közadakozás utján 110,000 frtot gyűjtött, mely a londoni angol bankban kamatozott a kollégium számára. Ezen pénz egy részéből (87,000 frt) épült a most felavatott díszes épület. Az épület dísztermében áll a fejedelem most készült képe. Termete dalia, arcán szelídség, szemében jóság, homlokán bölcsesség és határozottság. Ez uj épületben ujult meg Bethlen Gábor szövetsége Angliával most már csak a kollégium védelmére. Ott áll az épület és benne a Palladium! Csak emléke az egykori hatalmasok szövetségének. Akkor magyar küzdött magyar ellen, s a küzdő felek idegen népeknél kerestek egymás ellen védelmet hitök és szabadságuk fenntartására. Ma már az egész magyar nemzet a nagy, de viharos mult iránti kegyeletével s az egységes nemzeti fejlődést mozgató erejével védi a Bethlen intézetét. ((Quaeris quando ruet? Sidera quando ruent!» Makkai Domokos. Az egyetemes egyházosztályozási és lelkészminösítési szabályjavaslathoz. Nagy érdeklődéssel várta a ref. közönség a fentebb jelzett szabályjavaslatot, mely rendkívüli fontosságánál fogva fordulatot képez egyházi életünkben. A javaslat alapgondolatai felfogásom szerint következők : A lelkészválasztást egyöntetűvé teszi mind az öt kerületben. A nagyobb jövedelmű egyházakat utasítja, hogy lelkészüket tapasztaltabb lérfiak közül válaszszák. A kisebb egyházakban szolgáló lelkészeknek kilátást nyújt nagyobb jövedelmű álláshoz A cél kétségkívül igen nemes és humánus és nagy fontosságú reformot foglal magában. De mennél nagyobb valamely reform, annál inkább szükséges fontolóra venni annak következményeit; különösen e javaslatnál szükséges fontolóra venni, hogy a lelkészválasztás rendezése nem foglal-e magában tulszigora által választási korlátozást a gyülekezetre nézve ? és hogy a tulszigorűan alkalmazott gradualis promotio elve nem tartoztatja-e vissza a jelesebb tehetségű ifjakat a lelkészi pályától ? A lelkész választás egyöntetűvé tétele az öt kerületben kétségkívül nagy haladás ; de illusoroussá lesz addig, míg a lelkészjelölő bizottság korlátlanul eszközli a kijelölést és csak lelkiismeretének felelős. Ily eljárás mellett az egyházkerületek és egyházmegyék fenntarthatják speciális érdekeiket mind addig, míg akarják ; pedig gyakran akarják, mert mint az állambölcsészek hangoztatják, az érdek azon nagy morál, mely rendszerint elnyomja a kisebbet, a lelkiismeretet. Innen következik, hogy az egyházak lelkészválasztási szabadsága a jelölő bizottság korlátlan hatalma által túlságosan korlátozva van. De korlátozva van különösen az első és másodosztályú egyházak ebbeli joga, melyek csak a megjelölt minősítvényű lelkészek, vagy segédlelkészek közül választhatnak ; az első osztályú egyházakba pedig még a legöregebb és legjelesebb segédlelkészek sem választhatók. Korlátozza a választási szabadságot a javas-