Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

erre magában Sopronban legkevesebbé sem volt szük­ség, másutt sem), ha ügyetlen kortesfogásnál egyébnek nem kellene tekintenünk ama kósza hazugságot, nem méltatnók azt figyelmünkre. De mivel a dolgot mindjárt Sopronban, (s bizonyára másutt is a tapintatossággal, illendőséggel és lelkészünknek gyülekezetünkre ható csekély befolyásával hozták a higgadtabban gondolko­dók összefüggésbe (s alapos joggal): azért tartozunk az igazságnak, magunknak, lelkészünknek annak kijelenté­sével, i) hogy Répczelak-Csánig f. é. május hó 5-én tartott közgyűlésében egyhangúlag Radó úr ő méltósá­gára szavazott és hogy erre nézve — a mint azt egy soproni lap újságolta — «értekezlet)) nem tartatott, «értekezletre)) szükség sem volt, 2) hogy ugyanazon convent gyűlésünkben megejtett többi szavazataink is szinte lelkészünk ajánlatára egyhangúlag ejtettek meg, 3) hogy nálunk, hol Radó úr ő méltóságának buzgósá­gát, áldozatait, társadalmi tekintélyes allatát, befolyását felfelé, hatását a népre, kormányzási képességét s tapin­tatát, szónoki tehetségét s fáradhatatlan tevékenységét, aratott sikereit közelről ismerjük, senkinek eszeágában sem volt másra, mint Radó úr ő méltóságára szavazni, valamint biztos értesüléseink szerint a vasi közép egy­házmegye 14 gyülekezete közül 12 Radóra szavazott, egynek szavazatáról biztos tudomásunk nincs is, hír sze­rint ez is velünk tartott és csak egy gyülekezet a 14 közül n C 111 S Z a vazott Radóra. Szándékosan várakoztunk ezen nyilatkozatunkkal addig, míg a választásra kitűzött határidő lejár, nehogy ezen eljárásunk annak minősíttes­sék, a mit másokban rosszalunk, elitélünk, kárhoztatunk kortesfogásnak. Kelt Répczelakon, 1889. május 19-én. — A gyülekezeti gondnokok : Pödör Tamás, gondnok, Mór Ferenc, gondnok, Németh László, gondnok. * Kérelem a „Temetkezési lant" V. füzete ügyé­ben. Igen tisztelt megrendelőim : nt. lelkész, és t. tanító urak ! Több mint 200 megrendelőim közül, vajmi keve­sen jelentkeztek Szűcs Dániel siklósi ev. ref. tanító úrnál, ki a példányok szétküldését magára vállalni szíves volt. A nyomdaköltség nagy veszélylyel fenyeget! Önök tehetik azt, hogy legalább nyugtassanak meg egy ((Leve­lező lap»-on. Tűzzenek ki határidőt az 1 frt 10 kr végett (12 nyomott ívért!) a melynek utalványozása és átvétele után a példány keresztkötés alatt, díjmentesen meg fog küldetni. Valami igen metsző fájdalmas dolog lenne rám nézve, ha szegény ember létemre rá kellene fizet­nem. Ez 5—ik füzet: koporsó mellett a háznál, vagy : a sírnál mondandó gyászbeszédeket tartalmaz, de szövege, mint búcsúztató is felhasználható. Mély tisztelettel vagyok Nagy-Tótfaluban, u. p. Siklós, 1889. május 18. alázatos szolg áj ok Börzöd Gábor, ref. tanító. * Érdekes erkölcstörténeti adalék. Már Kolozs­várra is beszivárgott az a budapesti rossz szokás, hogy ká­véhazakban és kivált éjjeli mulatóhelyeken u. n. pincér­leányokat alkalmaznak. Budapesten azonban mindeddig senkinek se jutott eszébe felszólalni ez ellen, habár jól ismeri itt is mindenki azon visszaéléseket, melyek ez u. n. üzleti fogással együtt járnak. Kolozsvárit azonban nem így gondolkoznak. Először is Groisz Gusztáv egye­temi tanár kelt ki Kolozsvár város egyik közelebbi köz­gyűlésén u. n. pincérleányok üzelmei ellen, melyek aerköl­csi romlásra és testi elsatnyulásraw vezetik az ifjúságot. Felhozta, hogy az utóbbi időben is két ifjú lett öngyilkossá, s mindkettőt pincérleányok galádsága kergette halálba. S Deák főkapitánynak becsületére válik, hogy nem akarta szépítgetni a dolgot, s Albach Géza polgármester is kije­lenté, hogy szigorúan fog intézkedni a pincérleányok alkalmazása tárgyában, sőt mint értesülünk, maga az erdélyi sajtó is — ami ismét igen jellemző — egyhan­gúlag felszólal e leányok garázdálkodása ellen, holott a budapesti sajtónak, ugylátszik, semmi ilyenről nincs tudo­mása. Egyik fővárosi lapunk, mely szigorú erkölcsi néze­teiről ismeretes, következőleg kommentálja ez esetet. ((Ismételve kifejezzük örömünket az Erdélyben mutat­kozó e jelenségek fölött, ami az erdélyieknek nemcsak a királyhágón innenieknél élénkebb erkölcsi érzete, hanem egyszersmind erősebb intelligentiája mellett is tanúsko­dik, — mert «qui bene distinguit, bene docet»; ha bizo­nyos intézményekre szükség van, — eh bien, minden legyen meg a maga helyén; de hogy egy bizonyos nemű intézményt másnemű és máscélu intézmények köpönyege alá igyekeznek nálunk sokszor becsempészni, az csak­ugyan hitványság és csekély Ítélőképesség jele, mivel nincs az a bűn, mely magában ne hordaná büntetését, s ha a társadalom érdekei fölött őrködni hivatottak sze­met hunynak a semmirevalóságok fölött: az csak az egész nemzet elsatnyulásával fog végződni. Éljenek az erdélyiek!» * Röck Szilárd egyik alapítványa ez év folyamán már életbe lép. E nagy emberbarát 1869-ben 20,000 frt alapítványt tett fővárosi elemi iskolai ösztöndíjakra. Ez idő óta ez összeg 31,000 frtra nőtt. Az alapítvány a hagyományozó elhunyta után r évre életbeléptethető. A fővárosi tanügyi bizottság tehát azt javasolja, hogy ebből a pénzből legalább 40 frtos összegű ösztöndíjakat alakítsanak s azok helybeli illetőségű, jó magaviseletű, szegény gyermekek részére adományoztassanak. Az ösz­töndíjak egy negyed részét józsefvárosi, háromnegyed részét egyébb kerületbeli tanulók kapják. Az adományo­zás jogát gyakoroljak az iskolaszékek, az illető tantes­tületek maghallgatása mellett. * A szünidei gyermektelep-egyesület választmá­nya elhatározta, hogy az idén 150 gyermeket küld nya­ralni, még pedig hat hétre. Három csoport 40—40 gyer­mekből Trencsénbe, Körmöcbányára és Miksa-aknára (Selmec mellett), 30-án pedig Szélaknára mennek. A leányokat, Földessy tanár vezetése alatt, Körmöcre viszik. A fiúk három csoportjával Bürcz és Masztik tanitók és Szabó tanár mennek. Ujabban 800 frt adomány érkezett az egylethez e célra. Minthogy a fővárosi iskolák igaz­gatói csak igen hiányosan jelentették be az üdülésre ajánlott gyermekeket, az egyesület az iskolaszékek utján ismételten felszólítja őket a kínálkozó alkalom felhasz­nálására. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. A pesti ref. theol. conmctus javára 1889-re, a lelkész uraktól és az egyházaktól a következő ado­mányok folytak be : I. A pesti egyházmegyéből: Szász Iváro'y 8 frt, Szántó J. 4 frt, Pap Károly 4 frt, Balla Lajos 4 frt, Sípos Pál 4 frt, Mészáros S. 3 frt, Szilágyi Benő 3 frt, Vörös Károly 3 frt, Vári Sándor 3 frt, Benkő István 3 frt, Molnár Albert 2 frt, Kontra Sándor 2 frt, Gönci B. 2 fi t, Kalica Ferenc 2 frt, Kerkapolyi István 2 frt, Szászi István 2 frt, Szabó Géza 2 frt, Csilléri Lajos 2 frt, Erdélyi József 2 frt, Kovács Dániel I frt, Illés Dániel 1 frt, Varga László 1 frt, Batta Mihály 1 frt, Szabó Nán­dor 1 frt, Törő Lajos 1 frt. Összesen : 63 frt. II. A pesti egyházmegye egyházai: Ó-Buda 50 kr, Bugyi I frt, Csaba 1 frt, Dábas 1 frt 15 kr, Fóth 3 frt, Gyón 5° k r > Üllő I frt 25 kr, Györk lo kr, Hártyán 1 frt, Kosd I frt. Mogyoród 8 kr, Monostor 1 frt, Szent-Endre 40 kr, Némedi I frt 50 kr, Oroszi I frt, Bogdány 10 kr, Palota 50 kr, Ócsa 3 frt, Pomáz 1 frt, Pécel I frt, Szada 11 kr, Vác 1 frt. Összesen: 21 fit 19 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents