Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

629 630 gálatok jun. 24— 27-ig tartatnak meg. -<- Eperjesen, 1889. máj. 14-kén. — A tiszakerületi eperjesi ev. tanítóképző intézet igazgatósága. * Lelkész beiktatás. Felső-Baranyából irja Lapunk egyik barátja : «Szép és ünnepélyes jelenet folyt le í. é. május 5-én a f.-baranyai ref. egyházmegyébe kebelezett n.-tőtfalui egyház templomában. Az egyházmegye lel­készi karának egyik kiváló tagját és tanácsbiráját, a köz­tiszteletben és szeretetben állo Czúcz Lajos volt szavai lelkészt iktatta be új állomásán hivatalába az egyház­megye esperese nt. Kovács Antal úr. Az emelkedett szellemű beiktató beszéd után, a beiktatott lépett a szó­székre s előbb szép és megható imát, majd Apóst. Csel. 10, 29. jól választott textus alapján oly szépen kidol­gozott s tartalomdús beszédet mondott a nagy és válasz­tékos közönség előtt, melyre a jelen volt lelkésztársak is méltán büszkék lehettek. Egy héttel előbb a szavai gyülekezet hullatott fájdalom könyeket szeretett lelké­szének búcsú beszédére, most az öröm könyeket láttuk felcsillámlani a n.-tótfalui gyülekezet szemeiben. — Isten tartsa meg sokáig a derék és érdemes lelkészt, hogy mint eddig, úgy ezután is még sokáig munkálkod­hassék híven és haszonnal az Úr szőlőjében 1 * A tiszáninneni egyházkerület tavaszi köz­gyűlésén, a szokásos megalakulás után Kun Bertalan püspök úr becses évi jelentésében emelkedett lélekkel visszapillantást tévén az közel százéves 179°/i —diki val­lás-ügyi törvényekre s azoknak egyházunk fejlődésére gyakorolt jelentőségteljes befolyására, indítványozta, hogy a korszakalkotó esemény közelgő századik évfordulóját «az egész hazai protestáns közönség nevében adandó öröm és hála kifejezésére)) föl kellene használni. A köz­gyűlés a tett indítványhoz képest maga részéről is abbeli óhajtásának adott egyhangúlag kifejezést, hogy a tiszán­inneni egyházkerület indítson meg az egyetemes pro­testáns egyház körében szélesebb körű mozgalmat az iránt, hogy e reánk nézve annyi hálás emléket és örven­detes érzéseket keltő esemény kegyeletes visszaemléke­zések által eleveníttessék fel protestáns hitsorsosaink lelkében. A cél elérésére szükséges előzetes intézkedé­sek megtételére Kun Bertalan püspök úr elnöklete alatt egy 13 tagu bizottság alakíttatott, mely az ügyre vonat­kozólag kimerítő emlékiratot fog terjeszteni már a f. évi őszi ker. közgyűlés elé. — Nagy érdeklődéssel várjuk a prot. vallás-szabadság száz éves fordulópontjá­nak megünneplésére célzó bizottsági programmot, mert magát a jubilálás eszméjét életre valónak tartjuk. Ünnep­lésre méltó az az i79°/i-iki szellem s az abból szülem­lett száz utolsó év számos alkotása. És előre is fel­teszszük ama tekintélyes bizottságról, hogy nem csupán parádés jubileumot fog indítványozni, hanem valamely momentuosus alkotást, mely az egész hazai protestan­tismusra kiterjedve, hozzá méltó is leend 1 * A tanitóképző-intézeti tanárok országos egye­sületének választmánya április 27-én és május 4-én tartotta első két ülését, Péterfy Sándor elnöklete és Nagy László jegyzősége mellett. Az első ülésen a választmány a közgyűlés jegyzőkönyveinek hitelesítése után az egye­sületi közlöny ügyével foglalkozott; a Hetyey Gábor által szerkesztett, Déván megjelenő «Tanitóképző» című lapot választotta az egyesület hivatalos folyóiratául, a mely mostoha viszonyok közt, már három év óta, mint egyedüli szaklap, híven szolgálja a tanitóképzés ügyét és céljául épen a tanitóképzőintézeti tanárok egyesüle­tének megalakítását tűzte ki. A választmányi ülés elfo­gadta a képviselőház közoktatási bizottsági tagjainak küldendő köszönőirat szövegét, a melyben az egyesület hálájának és elismerésének ad kifejezést a többek között azért, hogy a tanitóképző-intézeti tanárok aránytalanul csekély fizetésének megjavítását is méltányosnak mon­dotta. A május 4-én tartott választmányi ülésnek érde­ket kölcsönzött a budai pedagógiumnak az egyesületbe lépése. A budai elemi és polgári tanitóképző-intézet tanári kara kijelentette, hogy habár az egyesület meg­alakulásától bizonyos nézeteltérések, amelyeknek helyes­ségét még most is vallja, visszatartották, szívből üdvözli az egyesület létrejöttét és örömmel, a tőle telhető erő­vel vesz részt az egyesületi együttes működésben, a minek tanújelét igyekszik adni az által, hogy valameny­nyien az egyesület tagjai lettek, sőt már ezen a választ­mányi ülésen magukat öt taggal képviseltették. A választ­mány örömmel üdvözölte őket és küldötteiket választ­mányi tagoknak megválasztotta. A választmány ezután az ülésen a közgyűlés megbízása folytán az alapszabály­tervezet módosításával foglalkozott, s eddigi címét a «Tanitóképző-intézeti tanárok országos egyesülete)) cím­mel cserélte fel. Az alapszabályok végleges szerkeszté­sével Nagy László titkár, Komáromy Lajos és Radó Vil­mos választmányi tagok bízattak meg. * A pápai ág. hitv. ev. egyház évkönyve az 1888-ik évről érdekesen tünteti fel ez egyháznak a maga kicsiny körében lefolyó mozgalmas, tevékeny életét. A mozgató erő a fáradhatatlan munkásságú lelkész: Gyu­rátz Ferenc. A gyülekezet népessége a filiák beszámítá­sával együtt 2144, ebből Pápán 1008. A szülöttek száma 77, a halottaké 92. Eskettetett 15 pár s confirmáltatott 39 növendék. Pápán az iskolások összes száma 158 volt Az iskolai- és nép-könyvtárban 1263 kötetre menő különféle tartalmú mű van s e könyvtár felekezeti különb­ség nélkül mindenki számára nyitva áll. Az egyház mult évi összes bevétele 3107 frt 92 kr volt (ebből a pápai adó 884 frt 37 kr.), a kiadás pedig 2630 frt 45 kr, pénztár maradvány 477 frt 47 kr. Az alaptőkék összege 5787 frt 91 kr. A gyülekezeti nőegylet pénztár forgalma 512 frt 13 kr bevétel és 347 frt 27 kr kiadás volt. A nőegylet célja általában a gyülekezet kebelében minden irányú jótékonyság gyakorlása. A gyülekezeti árva-alap­nak már 50 frtnyi tőkéje van s arra folyton gyűlnek a kisebb-nagyobb adományok. Az iskolai takarékpénztár­ban 72 betéti könyvecskén 250 frt van. A gyámintézet jövedelme 75 frt volt. Míg Pápán a városi viszonyok­nak megfelelő intézményekben nyilvánul a gyülekezeti nagymérvű tevékenység, addig a filiákban meg a takarék­magtárak stb. virágzanak és hogy egy derék lelkész mennyit tehet, élénken mutatja ez Évkönyv. A könyv végén Gyurátz Ferencnek Rudolf trónörökös gyászünne­pélyén tartott egyházi beszéde közöltetik. A II. Sam.; III. 31 — 33. és 38 felett mondott beszéd úgy szónoki formáját, mint gondolatgazdag tartalmát illetőleg egyike a legszebb ilynemű alkalmi predicációknak. Adjon az Isten sok oly derék, munkás lelkészt a gyülekezeteknek mint a milyen a pápai 1 * A gyülekezetek életéből. A nagybecskereki ref. templom építését, melyre a buzgó egyháztagok nagy áldozata mellett országos adakozás is történt, a napokban megkezdték. A Zaboreszky F. által díjtalanul tervezett 24,000 frtos, góth stilü templom felépítését Vaskovich szegedi jó hírnevű építész vállalta el s 1890. augusztus­ban köteles az épületet készen átadni. A templomépítési összegből még 4000 frt hiányzik. Ez összeg fedezete szintén közadakozásból remélhető. Adakozásokat öröm­mel elfogad s e Lap utján nyilvánosan nyugtatványoz Menczer L. gondnok, Nagy-Becskereken. — Ajánljuk e pártfogásra méltó nemes ügyet tehetősebb hitsorsosaink

Next

/
Thumbnails
Contents