Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-05 / 18. szám

özvegyei és árvái gyámolítására rendelt, egyházi ható­ságok felügyelete".alatt levő nyugdíjalapok oly jótékony­sági intézetekhfek tekintetnek, annelyek tőkéinek kamat­jövedelmei az 1875. évi XXII. t.-c. 2. §-ának 7—ik pontjában foglalt rendelkezések szerint, tőkekamatadó <ilá nem tartoznak. Az indokolás három pontból áll : t. i. az ily alapok nem dolgoznak nyereségre ; nem tekint­hetők magánvállalkozásnak, mert tagjaik hivatalos pályájuk kezdetén kötelesek belépni; s végre az ily alapokat humá­nus szempontok létesítették, s mintegy az önsegély elvére vannak fektetve, mert a tőkét maguk a tagok vagy jóltevőik gyűjtik s gyarapítják. — Ideje is volt, hogy vége szakadjon azon sokoldalú zaklatásnak, melyet kivált a mi, különben is szegényes, egyházi gyám- és nyugdíjalapjaink a pénzügyi közegek részéről újabb időben szenvedtek. * A katholikus tanitó-képző intézetek állapota nagyon siralmas lehet, a közoktatási miniszter legutóbbi jelentése szerint. A XVII-ik miniszteri jelentés V. feje­zete alatt összehasonlítja a 24 római katholikus képzőt az államiakkal és kimondja: 1. «a népiskolai törvény által határozottan megkövetelt olyan szervezetű gyakorló isko­lával, mely közvetlenül az intézet igazgatása alatt áll, s a mely nélkül voltaképen a gyakorlatias tanítóképzés helyesen nem eszközölhető, a 24 közül csak négy intézet rendelkezett)) (u. 111. a pécsi, szegedi, szamosujvári és ungvári) ; 2. «a kertészet-gazdasági szakismeretek meg­szerzésére s megkedveltetésére vonatkozó intézkedések nem oldják meg a feladatot)) ; 3. «a tanároknak közel háromneg}'ed része kisegítő, illetőleg óradijas egyén» ; 4. ((természettudományi kisérleti terem öt helyen van» (lásd a min. jel. 258. old.); 5. a kormány az említett szakaszban azt is mondja, hogy ((kívánatos volna, hogy legalább ezentúl nagyobb figyelemben részesitte tnék a a néptanítónak valódi nevelői hivatására szolgáló neve­lése)). Kiemeiendőnek tartjuk még azt a tényt is, mely ugyan a min. jelentésből ki nem tűnik, hogy dacára annak, hogy az állami tanítóképzők rendeleti uton már 1879-ben illetőleg 1882-ben négy évfolyamra terjesztet­tek ki, s a reformátusok már mindnyájan, az evangé­likusok nagy részben négy- évfolyamúak, a kath. képzők közt 12 intézet még mindig három évfolyamú és a négy föiyamúak között is találni olyan esetet, hogy a 4 év­folyamnak két (!!) tanteremben meg kell húzódnia. * Katholikus congressusok tartattak a hét folya­mán Bécsben Madridban és Oportoban. Közös jelszó után kö¥$s célra törekesznek, mely; n"em ke.vesebb, mint a pápa világi tanalmának visszaállítása s egy csomó középkorba való intézmény megteremtése. Az osztrák katliolikusok gyűlése hétfőn tartotta meg Bécsben első értekezletét. Á meghívott magyar püspöki karból egyetlenegy tag se jelent meg. Btoome gróf, a congressus elnöke Auszriát és a katholicismust együvé tartozónak mondván, a császár éS' ^ápa együttes működését: kívánta. Utána Lnger kép­viselő beszélt a ((liberális nyomorúságról,)) melytől Bécs városát meg kell szabadítani, mint egykor a török nyo­morúságtól. Elhatároztatott- egy hódolati felirat intézése a pápához, melyben felekezeti iskolákat követelnek, s megújítják á' tiltáköWSD a pápa - világi hatalmának elrab­lása ellen. A keddi ülésen az egyes osztályok tanács­koztak. A társadalmi osztály a vasárnapi munkaszünet szigorúbb keresztülvitelét, 'katholikus sajtó- és tanuló­egyesületek alapítását hozta javaslatba. Az iskolaügyi osztály- á közép#s: népiskoláknak felekezetiekké átalakí­tását óhajtja. A sajtóügyi osztály azt javasolta, hogy már a katekizmusban tanítani kellene, mily veszedelmes a rossz irányú sajtó, s hogy ilyenek tartása bün; hogy eltöröljék a vasárnapi ünnepnapi kéjvonatokat és kirán­dulásokat. Indítványoztatok továbbá egy pápai termé­szettudományi intézet létesítése. A teljes ülés vita nél­kül elfogadta az osztályok rezulucióit. Az ülésről ki is zárták a szabadelvű lapok tudósítóit. A madridi katho­iihvs congressus ülésein a szónokok a békés közbenjárás szükségességét hangsúlyozták, tekintettel az európai há­borútól való félelemre és kiemelték, hogy az egyedüli választott bíró, kinek közbenjárásától a siker bizton vár­ható, csak a pápa lehet, de hogy a pápa szabad legyen, világi souverainitással kell bírnia. — Oportoban is éle­sen nyilatkoztak a szabadelvüség ellen és a portugalli protestáns templomok bezáratását kérelmezték. O tem­póra, o móres! * Óvás. Tiszt. Bali Albert polgárdi-i volt lelkész úr ellen lefolytatott fegyelmi ügyben a tatai nt. egyház­megyei bíróság által f. é. febr. 14-én 3. szám alatt hozott ítélet indokolásának teljes szövegével magán uton (mert hivatalosan a mezőföldi egyházmegyével mint a pol­gárdi-i egyház felettes hatóságával sem ez, sem az ezt helybenhagyó egyházkerületi bírósági Ítélet még nem közöltetett) a napokban jutott kezemhez. Az említett ítélet indokai következő részében „vádlottnak elősorolt mulasztásait és visszaéléseit f,'elsőbbsége, a mező földi espe­res nem csak hogy elnézte s e szabálytalanságokat figyel­men kii ül hagyta, hanem azokat s a lelkész eljárását saját tekintélyével fedezte és védte, a kitérni szándéko­zóknak megnyugtatását merőben feleslegesnek jelezte és vádlottat nem csak hogy engesztelékenyebb eljárásra nem utasította, hanem mint legfőbb célt, a nyugtalanko­dók „megtörését ielezte" esperesi eljárásom felettjvéleményt nyilvánít, tehát itél is. Arra, hogy a nt. tatai egyház­megyei biróság idézett kijelentését honnét merítette és hogy annak van-e, vagy pedig egyátalán nincs törvé­nyes alapja ? nem terjeszkedem ki; de a tisztelt egyház­megyei biróság azon eljárása ellen, hogy a bírói hatás­köre alá nem tartozó, általa meg sem hallgatott esperes hivatalos működése felett itéletileg véleményt mondott és bele vágott azon hatáskörbe, mely az egyházi törvé­nyek 245. §-a értelmében első tokulag az egyházkerületi biróság számára van fenntartva : az általam viselt esperesi hivatal tekintélyének fentartása s illetéktelen beavatko­zások ellen való megvédése szempontjából ezennel óvást emelek. — Szűcs János, esperes. * Az új véderőtörvényhez való utasítások már elkészültek. A papnövendékek, papjelöltek és alkalma­zott lelkészek, továbbá a tanítóképezdei növendékek, tanítójelöltek és tanítók kedvezményei külön fejezetek alatt vannak felsorolva. A protestáns egyházak papnö­vendékeinek az Utasítások szerint azok tekintendők, a kik valamely nyilvános hittani intézet részéről kiállott és püspökük által megerősített bizonyítványnyal igazolják, hogy hittudományi tanulmányaikat sikerrel folytatják; papjelölteknek pedig azok, a kik püspökük bizonyítvá­nyával igazolják, hogy tanulmányaikat sikerrel végezték, a papjelöltek kötelékébe tartoznak és mindent elkövetnek, hogy a lelkészet terén alkalmazást nyerhessenek. A pap­jelöltek felavatásuk után a póttartalékba osztandók be, valamint azok a papnövendékek is, a kik tényleges szolgálatuk után kezdik meg vagy folytatják theol. tanulmányukat. A póttartalékba osztandók be a tanító­jelöltek és tanítók is, ha a fősorozás alkalmával a nép­oktatatás terén működnek. * A Gusztáv Adolf-egylet idei közgyűlése, mint a lipcsei központi bizottság értesíti az érdeklődőket, folyó évi szept. 3 — 6. napjain Danzigban fog megtar­tatni. — A fő szeretet-adomány elnyerése végett kije-

Next

/
Thumbnails
Contents