Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-05 / 18. szám

megilleti; de mindtn, ez ügyben történt «véletlen»-t összevéve, nekem úgy tetszik, mintha a «véletlen», számítani is tudna. Most már térjünk át a márciusi kerületi «ad hoc» gyűlésre ; elébb azonban, mert ez esetben ez is lényeges, ismerkedjünk meg annak összehívási módjával. E gyűlés ílső határidejéül márc. 4-ike, egyetlen tárgyául, «a conventi választások)) eredményének kihirdetése volt kitűzve. Elhalasztatván azonban a határidő, ugyanazon hó 11-ikére : főtisztelendő püspök úr e levelet írta az egyházmegyei képviselők tájékoztatása végett, a kebelbéli esperes urakhoz : «A polgárdi-i viszályos ügyben hozott első fokú bírósági ítélet, úgyszinte a tatai nt. egyházmegye, mint delegált bíróság által, nevezett ügy közigazgatási részleteiben hozott határozatok hozzám megküldetvén, e határozatokból látom, hogy a felek azokat nem felebbezték ugyan meg a gyűlésen, de az sincs bennök, hogy belenyugvásukat s azt, hogy a 14 napon belül, nem fogják felebbezni, kijelentették volna s így tekintettel arra, hogy a felebbezés lehetősége megvan, de tekintettel arra is, hogy a nt. tatai egyházmegyét, mint hatóságot ez ügyben a főt. egyházkerület delegálta s így, működése eredményéről, a delegáló hatóságnak jelentenie kell: a polgárdi-i ügynek közigazgatási részleteit is az egyházkerületi gyűlés eleibe kell terjeszteni, oly céllal, hogy ha fölebbezés nem adatik be, akkor azokat az egyházkerület egyszerűen tudomásul vehesse ; ha pedig a gyűlésig fölebbezés adatnék be, azon esetben tárgyalhassa. Valószinü azonban, hogy a közigazgatási részében hozott határozatok ellen nem fog beadatni felebbezés s mert ez esetben azok csakis tudomásul vétetnek s mert a nt. egyházmegyék pénztárát a képviselőknek is megjelenése nagy mérvben terheli, én most is azon nézetben vagyok, hogy a Consistorium tagjai, a törvénykezési részletben hozandó 2-od fokú bírósági Ítélet meghozatala után közgyűléssé alakulhatnak át s a kevés teendőt a képviselők meg nem jelenése esetén is végezhetik. Tárgyai lesznek e szerint a közgyűlésnek : 1. Rudolf trónörökös ő fensége halála alkalmából részvétnyilatkozat. 2. Conventi tagokra adott szavazatok felbontása után az eredményről jelentés, s a tagoknak így megválasztása. 3. Polgárdi-i viszályos ügy közigazgatási részleteiben a nt. tatai egyházmegye, mint delegált hatóság által hozott határozatoknak, fölebbezés közbe nem jötte esetén, tudomásul vétele, ha pedig fölebbezés jön közbe, akkor tárgyalása. A képviselőknek megjelenése csakis akkor szükséges, ha fölebbezés adatik be a gyűlésig s így a polgárdi-i ügynek közigazgatási részleteit is tárgyalni kell. (A levél további része a bíróság tagjaira vonatkozván, helykímélés szempontjából nem közlöm s csak azt jegyzem meg, hogy a kérdéses ügy közigazgatási részleteire nézve fölebbezés nem történt). A közgyűlés ilyen módon, a képviselőknek quasi otthonnmarasztásával összehívásának azon eredménye lett, hogy a legtöbb képviselő nem jelent meg, sőt az: esperesek és egyházmegyei gondnokok sem mindnyájan. Ezen közgyűlés elé, a nt. Czike' L. úr által közlött határozat szerint, a tatai esperes és egyházmegyei gondnok urak azon kérelmüket terjesztették be, hogy:a. polgárdi-i ref. egyház ,,kormányzása" alul a tatai egyházmegye „kormányát" felmenteni s az ügyek további intézését püspök úrra ruházni kegyeskedjék. Kérelmük nem teljesül, hanem e helyett az egyházkerületi gyűlés «a folyó évi január hó 17-én tartott «ad hoc» gyűlése jegyzőkönyvének 42-ik pontjába foglalt azon határozata mellett, miszerint «a mezőföldi egyházmegyének minden, a polgárdi-i viszályos ügyek kapcsolatos, úgy consistoriális, mint közigazgatási ügyekben felmerülő intézkedése a delegált tatai egyházmegyére bizassék» továbbra is megmarad, s az ügyek további intézésével, újból nevezett egyházmegyét bízza meg.» Ezután a tatai egyházmegyét utasítja, hogy Polgárdin^ a lelkészválasztást vigye keresztül. Én úgy látom, hogy e határozatban egy hatalmas hamis «zárlat» foglaltatik. Ugyanis ebben, a részleges, egyetemesnek vétetik s a következtetés, mint ilyenből van levonva ; tehát hamis. A tatai egyházmegye elnökei ugyanis, abból az ötletből kiindulva, hogy egyházmegyéjük a polgárdi-i egyház némely viszályos ügyének elintézésére delegáltatott, azt hiszik, hogy a nevezett egyház, az ő egyházmegyéjük kormánya alatt áll általában véve s e kormányzás aluli felmentetésüket kérik. Az egyházkerületi gyűlés nem azt mondja erre, hogy a delegatio, a mint a rábízott ügyeket elvégezte, magától megszűnik, tehát még kérés nélkül is mentve vagytok a további teendők alul, hanem a januári kerületi határozatot, noha azon ügyek, melyekre vonatkozott, felsőbb hatóság elé történt felebbezés nélkül befejeztettek, továbbra is fenntartja és megújítja. A «zárlat» tehát ez : A polgárdi-i egyház a tatai egyházmegye kormánya alatt áll s mint ilyennek ügyeit, a tatai egyházmegye van hivatva intézni ; a polgárdi-i lelkészválasztás, ezen egyháznak ügye, tehát a lelkészválastás keresztül vitele a tatai egyházmegyét illeti. Ebben a zárlatban azonban a főtétel nem igaz. Mert az való ugyan, hogy a januári gyűlésen nt. Antal Gábor úr indítványozta a polgárdi-i egyháznak valamely szomszéd egyházmegyéhez csatolását s ha ez indítvány elfogadtatik és keresztülvitetik, vagyis, ha a nevezett egyház a mezőföldiből ki és a tatai egyházmegyébe ^kebeleztetik, habár ideiglenesen is : akkor azt lehetne mondani, hogy a szóban levő egyház csakugyan az utóbbi egyházmegye hatósága alatt áll, s így annak egyházmegyei intézést igénylő ügyei a tatai egyházmegyét illetik. Ámde nt. Antal úr emez indítványa nem fogadtatott el, hanem a tatai egyházmegye csak néhány viszályos ügy elintézésére lett delegálva. —• A zárlatot tehát ekként kellett volna " formálni : a tatai egyházmegye a polgárdi-i egyház viszályos ügyeinek elintézésére lett delegálva; az ottani lelkészválasztási ügy azonban nem ilyen, tehát azt a tatai egyházmegye nem intézheti. Talán azt fogja erre mondani valaki, hogy hiszen a januáiikerületi határozatban a tatai egyházmegye a polgárdi-i egyház viszályos ügyeivel «kapcsolatos» ügyekre lett delegálva; a lelkészválasztás ügye pedig kapcsolatban van a viszályos ügyekkel, mivel azok elintézése után állott elő s így a tatai egyházmegye az eljárásra illetékes. E feltehető ellenvetésre azon megjegyzésem van, hogy a kérdéses határozatból kiszakított és a márciusi határozatban idézett részlet, meglehetősen rosz stílusban,, önmagában épen érthetetlenül^ van fogalmazva s megengedi ugyan azt is, hogy a «kapcsolatos» szót a később előforduló «ügyek»-re vonatkoztassuk; de ha ezt tesszük :