Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-14 / 15. szám

két csomagot adott át a pesti polgármesternek azzal a megjegyzéssel, hogy azokat félévvel halála után bontsák fel. Nemrég felbontották a csomagokat. Az egyikben tiz darab első hazai takarékpénztári könyvecske volt, összesen 57,155 frtról, mely összeg kamatostul mintegy 90,000 frtot tesz ki. Ebből a összegből az örökhagyó két alapítványt tett: 40,000 frtot s ennek kamatait a községi szeretetháznak, 20,000 frtot s ennek kamatait pedig elemi iskolai ösztöndíjra szánta. A második csomagban 8 darab pesti hazai első takarékpénztári könyvecske volt 30,700 frtról s egy 1575 frtos zálogházi kölcsönkötvény. Ezt az összesen 32,275 frtra menő összeget az örökhagyó a fővárosi tisztviselők és szolgák özvegyei és árvái javára alkotandó alapítványra hagyta, míg ennek az összegnek a kamatjából, mely a hetvenes évektől számitva, szintén mintegy 30,000 frtra rug, jó magaviseletű hűséges cselédeket kiván jutalmaztatni. Az alapitványok életbeléptetését és kezelését Röck a tanácsra bizta. * Szerkesztői üzenetek. B. P. Pátka. Pontosan megjött, a neki szánt helyre besoroztatott. — G. K. úrnak. Az olvasókönyvek bírálatát majd értékesítjük. — Cs. I. úrnak Szolnok. Tagsági kötvényminták testületek és magánosok számára a társaság titkáránál kaphatók. NECROLOG. Bekő Beniámin. 1800—1889. Hullnak, hullnak ... egyre hullnak, mint sarló alatt az érett gabona, az úr szolgái is egymás után. Sokak, kik megértenek az aratásra ! ime az úr, az 6 szolgáinak sem ad változhatatlan erősséget. (Jób. IV. 18.) Még azoknak is, kik az ő házának plántái, s venségőkig gyümölcsöztek, (XCII. Zsolt. 15.) felhangzik a sententia : «elég immár!» A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye rövid egy év alatt, már a hatodik papját temette el. Á kónyi, m.-atádi, görgetegi, gyöngyösmelléki és visontai gyülekezetek után a gigci egyház is elveszté jó pásztorát, azt a kegyes, mindnyájunk szeretetével körülvett öreg jó papot, kinél a mi Izraelünkben igazabb próféta nem találtatott. Bekő Beniámin, egyházmegyénk Nestora, a most élő magyar reform, papok legöregebbje, f. március hó 18-án hunyta be szemeit az örök álomra. Halála oly csendes és nyugodt volt, mint a gyermeket elszenderítő álom. Temetése egyszerű, mint az úr puritán szolgáihoz ülik; s a koporsója felett hullatott könnyek, mint Jákób koporsója felett, a fiak könnyei. Gyülekezete, a rokonság s a temetésen jelen volt papság, meleg könnyek közt siratták el a 90 éves aggastyánt. Az elköltözött lelkésztárs életrajza, rövid kivonatban, következő. Született 1800-ban, tehát még a mult század zárévében, Baranyamegyében, hol atyja szintén lelkész volt. Gymnásiumi tanulmányait 1811 —1817 Csurgón végezte, majd 1807 évben subcribált Debrecenben, hol a philosophiát s a theologiai-jogi cursust végezvén, 1824-ben académicus rectorrá lett szintén szülötteföldjén Baranyában. Innét, letevén az akkor dívott lelkészi vizsgákat, Budai Pál esperes hívására, a belsősomogyi egyházmegyébe kebeleztette magát, s mint lelkész, a nélkül hogy káplán lett volna, ki mellett mi több mint 30-an káplánnokként szolgáltunk, 1828-ban a galamboki egyházba rendeltetett, onnét egy év múlva a tótszentgyörgyi gyülekezetbe, hol 1829 — 1840-ig szolgált. 1840—1889-ig pedig a gigei gyülekezetet vezette ügybúzgón, a neki adatott talentumok szerint a reá bizott kincsekkel sáfárkodván. A gigei gyülekezetnek tehát fél századon át lelkésze, s ez időn atyja, vezére és lelki világa. Kinek jut az élet örömeiből és terheiből annyi, mint mennyit neki juttatót: a gondviselés?!.. Káplánja lévén alolirott is, ő az, kitől a régi világ krónikáit tanultam, kedélyes, naiv őszinteségénél az ifjúkor ábrándjait iskolába fogtam, s az emberszeretetet intrica és világ gyűlölet nélkül érvényesülni láttam. Mindenkit szeretett, és mi is mindannnyian szerettük őtet. Neve után nem maradnak colossalis emlékek, de a kik ismerték, akik rendszeres munkakörében látták: bizonyságot tesznek felőle, hogy a kihalt öregek e legutolsója, haladva mindig a korral, gyülekezetében helyét betöltvén, a lelkészi karnak legtisztesebb tagjai közé tartozott. Isten áldása, s a mi kegyeletes emlékezésünk legyen porain ! Barakonyi Kristóf. ADAKOZÁS. A Károli-emlékre és alapra szerkesztőségünknél adakoztak : Szabó Zsigmond deáki-i ref. lelkész felerészben az emlékre, felében az alapra 16 frt 6 kr. (Ehhez járultak: a lelkész családja 1 frt, a gyülekezet tagjai n frt 16 kr, az iskolás gyermekek 3 frt 90 kr.) Alcsüthz segély-egylet, Mészöly Győző elnök és Heller titkár által 5 frt (3 frt emlékre, 2 frt alapra.) Szőts Gerő budapesti ref. vallástanár gyűjtése a középiskola III—YI-ik oszt. tanulói között 12 frt 55 kr. (Ehhez járultak Szentpály Sándor 30 kr, Bárczay Fer. r frt, Szentes Lajos 50 kr, N. N. 25 kr, Skoupil Róbert 1 frt, Tóth József, Miskolczi Imre és Péchy László együtt 2 forint, Meczner Gyula 1 frt, Beöthy László 1 frt, Garay Károly 1 frt, Kerek Fer. 1 frt, Vásárhelyi Dezső 50 kr, Erdélyi Sándor 50 kr, Szentpály Ince 30 kr, Bajkay Sándor 40 kr, Györki László 40 kr, Mórocza Dénes 40 kr.) Az i-ső közlésben kimutatott 19 frt 50 kr beszámításával a II. közlés összesen 33 frt 11 kr. Szerk. Az országos protestáns árvaház részére adakoztak : Arday Dániel pénztárnok a tornai ref. egyházmegye részéről 6 frt; Kiss Áron szathmári ref. esperes az egyházmegyéjében 1888-ik évben gyűlt ro frt 36 kr. Lengyel Sándor Csengerből 7 frt 71 kr; Cseh-Szombathi László budapesti orvos a Mészáros J. czeczei lelkész által beküldött Oratióért 3 frt; Antal Gábor ácsi ref. lelkész hívei részéről 4 frt; Alföldi Sándor kórósi ref. lelkész, felsőbaranyai kiérdemült esperes, korábban tett 100 forintos alapítványa második részleteként 50 fortot. A II—ik közlésben (8. sz.) kimutatott 79 forint 98 krral a III—ik közlés összesen 161 frt 5 krajcár. Szerk. A „ Jószív-egyesület" részére Gueth Sándor felsőeöri ref. lelkész és esperes az őrségi egyházmegyéből 12 frt 37 kr. Szerk.