Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-14 / 15. szám

nyékről, a második betűrendes tárgymutató) valóban igen megkönynvíti a nagy munkának gyakorlati használatát; csak az az egy kivánni valóm lett volna, a még könynyebb kezelhetőség érdekében, hogy az első jegyzékben, különösen 1868 óta, a törvénycikkek minden évben legelői együttesen, egymás után következtek volna s azután a miniszteri rendeletek, végre pedig a döntvények stb. így például most az 1886. év alatt ily sorban vannak a tételek: kultuszminiszteri rendelet, 2 curiai döntvény, XX. XXL XXII. törvénycikk, rendeletek tára, státusgyülés, három miniszteri rendelet. A törvényeknek legelői és együtt van helyük. Meg kell végül említenünk, hogy ez első kötethez Beöthy Zsigmond, főrendháztag, egyházunk egyik legbuzgóbb és legtekintélyesebb fia, az egyház jogtan régi elismert tekintélyű munkása irt egy kitűnő előszót. Gratulálhat magának Eötvös, hogy műve ily féfiú bemutatásával lépett a világ elé. És most befejezem bírálatomat. Nehéz helyzetem volt. Teljesen méltánylom, Eötvös úr nagy vállalatát, s a nemes buzgóságot, ernyedetlen fáradságot, melylyel a kivitelhez fogott s az első kötetet immár közre is adá; de nem hallgathatom el az objebtiv kritika kifogásait sem. Meg vagyok győződve róla, hogy nemcsak Éötvös ur, de bárki más sem lett volna képes mai viszonyaink között enynyi idő alatt és egymaga prudukálni egy ily természetű óriási munkát anélkül, hogy lényeges hibákat ne követett volna el. Azért nagy munkáját én is elismerést érdemlő s különösen a lelkészek által igen nagy sikerrel használható kézikönyvnek tartom, természetesen azon magától érthető elausula melletthogy a jelzett hibák egy mihamarább kiadandó pótfüzetben ki fognak javíttatni. Adjon Isten Eötvös urnák erőt és áldást a további munkálkodásra, hogy mentől több hasznos és alapos munkával ajándékozhassa meg egyházi irodalmunkat! Pápa, 1889. márc. 30. Révész Kálmán. BELFÖLD. A beregi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A beregi egyházmegye tavaszi közgyűlésének következő érdekesebb mozzanatai voltak. Az egyházlátogatás teendőinek végzésével megbízottak, a köztisztviselők és több érdeklődők, márc. 18-án délután előértekezletre gyülekeztek, a tanácskozás megkönyebbítésére. A tulajdonképeni közgyűlés imával és esperesi beszéddel március 19-én nyittatott meg s tartott március 21-ik napjának déli 12 órájáig. Első napon Rudolf trónörökös elvesztése felett érzett bánat jegyzőkönyvileg történt megörökítése után, annak örvendetes tudomásul vétele mellett, hogy egyházmegyénkben úgy a vallásos-erkölcsi élet, mint a népnevelés körül csak megnyugtató jelenségek mutatkoznak, s hogy a mult évben a belhivatalnokok közül egy sem halt el: az egyházlátogató küldöttségek terjedelmes jegyzőkönyvei olvastattak fel; majd azon küldöttségek állítattak össze, melyek munkálataikat még e gyűlés folyama alatt beterjeszteni kötelesek voltak; ezekhez járult még a püspöki leiratok s más testvér egyházi testületek jegyzőkönyveinek beterjesztése s az ezekből folyó határozatok meghozatala. Második napon a törvényben előirt választások, a bevégzett tények, folyamodások és helyi körülmények figyelemben tartásával a belhivatalnokok helyrendezése eszközöltettek és némely közigazgatási ügyek vétettek tárgyalás alá, benyúlván az ezen napon délután is tartott ülés az esteli órákba. A még elintézést igénylő kérvények és beterjesztések, 3—ik nap déli 12 óra előtt tárgyaltattak le. Egyházlátogató küldöttségek jelentéseiből és esperesi hivatal által szakértelemmel és nagy ügyességgel összeállított egyházmegyei rajzból meggyőződött a közgyűlés, hogy a mult 1888. évben úgy az egyes hivők, mint kivétel nélkül minden egyházközség — kisebbnagyobb mértékben — meghozták nemes áldozataikat, s az adakozás és jótékonyság oltáránál a gazdagabbak forintjaikat, a szegényebbek filléreiket és kézi munkájukat szíves örömmel rakták le. Fényes bizonysága ennek azon 3060 frtnyi készpénzzel szereplő, részint adakozás, részint szakmánymunka-díjból gyűlt összeg, mely az egyházak pénztárába ténylegesen beíolyt. Ezenkívül földbirtok, urasztali készletek, templomok díszítésére szolgáló és lakházakban használt tárgyak is nagy értékben ajándékoztattak, melyeknek becse megállapítva nem levén, oda kell számítanunk az építkezések körül teljesített fuvar és kézi napszámokhoz, es ezek az építkezések 42 egyházban részint egészen újból építés, részint a meglevők átalakítása s erősítéséből állnak, s az azokra fordított készpénz kiadás 18,000 frtban mutatható ki. A népességi mozgalom főbb adatai szerint van egyházmegyénkben 63 anya és 2 társegyház, 23 filiával, illetőleg szórványnyal. Működik 58 rendes, 12 helyettes és segédlelkész. Utóbbiak között 2 beregszászi tanár. Egyházmegyénk lélekszáma 39,323, szülöttek száma 2231, 15-tel több, mint előző évben, törvényetelen születés 219 esetben fordult elő. Házasságra lépett 505 pár, ezek között vegyes házasság 39. Az elhalálozás 1239-cel jegyeztetett. Konfirmáltatott 820. Áttért hozzánk 10, kitért tőlünk 1. A népnevelés ügye körül, 57 egyházban levén hitfelekezeti iskolánk, 56 rendes, 3 segéd és 6 lelkésztanító foglalkozott, közöttük 14 kitűnő sikerrel a többi nagyrészt dicséretes és jó, vannak kielégítő osztályzatiunk is. Két elégtelen eredménynyel szereplőre nézve megtétetett a legszigorúbb intézkedés. Tanköteles 6—12 évig összesen 4616. Ezek közül iskolába jár 4367, nem jár 249. Iskolaköteles t2—15 évig 1840, iskolát látogatott 1551. Nem jár iskolába 289. Iskolába nem járók legnagyobb része tanyákon lakik. A belhivatalnokok helyrendezésénél a már előzőleg megválasztott 3 lelkipásztor — köztük Boros Sándor Fugyiból, a bihari egyházmegyéből — most foglalja el állomását, utóbbi S.-Orosziban a lelkésztanítóságot. Egyházkerületi képviselők és lelkészjelölő bizottság tagjaiul a mult évben megválasztattak a közbizalom által újból meg lettek tisztelve. Egyházmegyénk számvevőszéke derekasan és egész odaadással felel meg hivatásának. Gondos körültekintéssel és lelkiismeretesen ellenőrzi a pénztárak adatait, nagy segítségére és támogatására van ezzel a különben is kifogástalanul pontos pénzkezelőknek. Vajha az így egyesült lelkiismeretesség és tapintatosság mihamarább teljesen rendezné azon pénzbeli követeléseket is, melyekre nézve a törvényes fellépés szigora még a kilátásba helyezett reménységet is meghiúsítaná, lleményeljük a jót, tudván, hogy egyházmegyénk pénzkezelése és ellenőrzése a leghűbb és legjobb kezek közé van helyezve. A lelkészi özvegy és árva pénztár tőkéje 30,737 frt 51 kr, mely összegben 1772 frt 52 kr kamat hátralék szerepel, származván ezen kamat-hátralék a mult időből azon körülménynél fogva is, hogy a pénztárak kölcsönös leszámolásakor jelentékeny kamat-hátralék vétetett