Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

nek tekinti a társadalmi, politikai és ipar terén felmerülő és elharapódzó bajok ellensúlyozására és megszüntetésére. A franciák a legújabb korig azt hitték, hogy ők állanak az egész világ műipari kormányainak az élén, a mit tőlük sok tekintetben nem is lehet elvitatni. De a nagy iparkiállitások alkalmával csakhamar be kellett látniok, hogy más államok utolérték, sőt a műipar némely ágaiban túl is szárnyalták őket. Hogy az ebből fejlődő verseny hátrányait ideje korán kikerüljék, azért a társadalom és törvényhozás hozzá látott a munkához, sőt az iskolát is bele vonták, hogy a jövő nemzedéket verseny képesebbé tegyék. Továbbá azt is tapasztalták, hogy náluk épúgy mint másutt, de különösen nálunk a kézimunkának vajmi kevés becse van, a miért is ott épugy mint nálunk a szellemi proletariátus elterjedt, mely ellen nálunk is, úgy látszik hiába hoznak súlyosító rendszabályokat, nő és terjed az mint a gaz. Franciaországban a szellemi proletariátus elterjedése ellen behozták a népiskolába a kézügyességek tanítását, és hogy ez bizonyos magasabb körökben botrányt ne okozzon, maga Ferry, az akkori közoktatásügyi miniszter állt a mozgalom élére, és egy ilyen iskolai megnyitó beszédében azt mondotta : «A kézi munka nemesít, azt akarjuk. És hogy a kézi munka nemességét nemcsak azok, kik azzal foglalkoznak, hanem az egész társadalom elismerje, a legbiztosabb, egyedüli praktikus eszközt választottuk: a munkát bevittük magába az iskolába. Higyjék el nekem, ha gyalu és reszelő díszhelyet foglalnak el a körző, térkép és történeti könyv mellett, akkor eloszlanak majd az eloitéletek és a társadalmi béke kezdetét veszi az iskolai padokon.» így beszélt Ferry. A francia törvényhozás ebbeli törekvéseit legjobban jellemzi maga az illető törvény, melynek rövid kivonata a következő : Az úgynevezett gyermek-kertekben a kézügyességek gyakorlatai: fonás, szövés, ráncolás, kisebb himzési munkák. Minden egyéb varró munka, s általaban munka, mely a gyermeket elfárasztja, el van tiltva. 2—5 éves gyermekek foglalkozása: játék, kisebb ráncolási munkák, szövés és fonás; 5—7 éves gyermekek munkája: ráncolás, szövés fonás, színes gyapot összeállítása canavas papiron, és kisebb hímzések. A népiskolai kézügyesség tanításának hármas célja van : a phisikai, értelmi és erkölcsi nevelés. Mind a két nembeli tanulók hetenként 2—3 órában nyernek oktatást a kézügyességekben. A physikai nevelésnek kettős célja van : 1. a test edzése és a gyermek jellem fejlesztése ; 2. az ügyesség és jártasság fejlesztése, különösen a gyermek ama gyorsasága és biztossága, melyek kiválóan azokra a gyermekekre nézve becsesek, kik valami iparágra adják magukat. A fiúk leendő hivatásukra, mint munkások és katonák, a leányok a gazdasszony! teendőkre és női feladatok számára készítendők elő. Minthogy a testi gyakorlatok az egész iskolai munkának nagy részét képezik, nagyon könnyen eszközölhető, hogy a tanulók jó akarattal és jó kedvvel végezzék azokat, és hogy a tanítás rájuk nézve valóságos üdüléssé váljék. A tornázás és katonai gyakorlatok módszertani menete a legkisebb részletekig ki van dolgozva a minisztérium megbízásából készült tankönyvekben és a szaktanárok számára kiadott utasításokban. A mi fiuk kézügyességi alkotását illeti, a munkák két csoportba oszlanak. Az első csoport magában foglalja ama különböző gyakorlatokat, melyeknek célja az ujjak ügyessége és mozgásuk helyessége; a második csoportban előfordul a fokozatos modellirozás, a mely a rajz tanítás kiegészítése épúgy, mint azt Exner Ausztriában a kézügyességi tanításnak céljául kitűzte. A leányok kézügyessége a varró és szabási munkákon kívül kiterjed ama tanításra, tanácsokra és gyakorlatokra, melyek alapján a leányok rendszeretete fejlesztetik, a házi asszonyi teendőkbe bevezettetnek, szívük nemesbíttetik, kedély életök ártalmas kívánságoktól megóvatik. A fiúk kézimunkái az első osztályban : kisebb fonó, ráncolási és szövő gyakorlatok; színes papírdaraboknak mértani alakokká való összeállítása; kisebb kosárfajta munkák; modellirozás : mértani testek és igen egyszerű tárgyak előállítása; a másodis osztályban: kéregpapír munkák, melyeket színes papírral beragasztanak; kisebb drót munkák: különösen rács munkák; a drót és fa összeköttetése; kalitka; modellirozás : egyszerű építő diszítmények ; utasítás a legszükségesebb eszközök használására ; a harmadik osztályban : rajz és modellirozás akként kombinálva, hogy rajz után különféle tárgyakat készítenek és viszont kész testek után rajzolnak; a fa munkáknál használt eszközök alkalmazása; gyalulás ; fa dobozok készítése; fa eszters;álvozás ; a vasmunkáknál használt eszközök ismertetése; reszelési és csiszolási gyakorlatok; nyers tárgyaknak vagy olyanok befejezése, melyek öntésből kerültek ki. A polgári fiiíiskolák kézügyességi tanítását illetőleg az intézetnek annyi tanterme legyen, a hány tanfolyamból áll és azonkívül még rajzterme is legyen, melyben egyébb helyiségek hiányában a taneszközök és gyűjtemények elhelyezendők. Minden polgári fiúiskola mellett műhelynek kellene lenni, melyben a vas és fa-munka taníttatik, hetenként legalább 4 órán; a felsőbb osztályokban azonban több idő is fordítható erre, de úgy, hogy a többi tantárgyakra legalább 10 óra maradjon. Lényegesnek és és paedagogiai tekintetben rendkívül fontosnak tartom, hogy nem csak a rajz- és ének-, az élő nyelvek- és a tornatanítás, hanem a kézüegyességek tanítása is csak olyan tanerőkre vannak bizva, melyek csak a tanintézetben működnek. Ezen intézkedés folytán a kézügyességek puszta üzletszerűsége ki van zárva és tér engedtetik azok nevelő hatásának is, habár még mindig nem annyira, a mennyire ezt a paedagogia követeli. A kézügyességi ^tanítás a francia tanítóképző-intézetekben ugyanazon a tanterven alapul, mint a polgári iskolákban. Fel vannak véve a tantervbe a famunkák, u. m. a legfőbb fanemek, melyek az építkezésre vagy gépekhez alkalmatosak; azok tulajdonságai és használata ; a famunkáknál használt legszükségesebb eszközök és használatuk; különféle fűrész-, furó-, gyalu-, és eszterga munkák és ezeknek különféle összeköttetései. Vasmunkák: u. m. a vas tulajdonsága, különfélesége, használata; reszelő, kalapácsoló, kovácsoló, forrasztó, véső, gyaluló és eszterga munkák, és különféle összeköttetéseik és felszerelések. Rajzolt tervezetek, melyek után egyszerű tárgyak vasból vagy fából készíttetnek, viszont már kész tárgyak után való rajzolás. Mezőgazdasági és kézimunkák számára ezen intézetekben egy-egy tanfolyamban legalább heti négy óra van szánva. A tanítóképző-intézet tanárai úgy dolgoznak, hogy egy-egy minta köré az egész tanulóságot többféle csoportokban csoportosítják, akkép, hogy egy-egy minta többszöri helyváltozás által különféleképen másoltatik, s így a tanulók a kölönféle másolatok gyümölcsöző összehasonlítására c-s az izlés nemesítésére ösztönöztetnek. A tananyag : a különféle faszernek, a vas, a réz, az ón, az agyag, a gipsz, a kréta, a kő : veszély nélkül kezelhető vegytani anyagok és egyszerű eszközök; a leginkább elterjedt termények hasznossági szempontból. A tanító-képezdék-