Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

ménye az ABC-ben közölt ama versecskéknek vagy szójátékoknak (pl. János, szemed igen álmos), melyek a nép ajkain élő illetlen szólásmódok javításai? Én ez aggodalmat nem osztom teljes mértékben, de ha a tisztelt szerkesztők valamiképen a nép erkölcsi felfogását akarták finomítani, a gyermekeket minden trágártól megóvni, azt hiszem mégis jobb lett volna — bár majd a gyakorlat mutatja meg, kinek van igaza — ha oly táplálékkal töltik meg a gyermek lelkét, melyhez semmiféle eszmetársítás a nép erkölcsi felfogásának romlott légköréből utat nem mutat. A másik megjegyzés a szerkesztők két elseje által kiadott «Módszertan» egy kifejezésére vonatkozik, mely így hangzik : «A bibliai történetek nem valók az I. és II. osztályba.)) Persze, ugyanabba a Módszertanba belement a Diesterweg «Vegweiser»-éből Borman megjegyzése is : Az ünnepek alkalmat adnak, hogy Jézus életének nevezetesebb tényeiről már az I. s II. osztályban szóljunk. Tekintve azt, hogy itt is közölnek a II. osztály számára készült olvasókönyvben bibliai történeteket, nem kellene a fentebbi mondatott így alakítani át: «A bibliai történetek nem valók az I. és II. osztályba, ha gépiesen, élettelenül, magyarázat nélkül akarják azokat bemagoltatni.)) Természetesen így nem valók azok sem az alsó, sem bármelyik más osztályba. Áttérve már a nemzeti szempontra, az helyesen érvényesül nemcsak abban, hogy a nemzet történelmén át vezetnek az olvasókönyvek, hanem abban is, hogy hazafias költeményeket tartalmaznak. Igazán jól esett látnunk, hogy a Bocskayakat, Bethleneket is úgy tanulja meg a gyermek ismerni, kik látszólag felekezeti, de valóban egyetemes érdekeket képviseltek s az által, hogy Isten evangyeliuma ügyét ©hajtottak szolgálni, tulajdonképen az egész nemzetnek tettek jó szolgálatot. Másfelől nagy tapintatra vall, hogy a hazánkban lakó nemzetiségeket is igyekeznek az olvasókönyvek szerkesztői közelebb hozni a magyarsághoz, úgy tüntetvén fel őket, mint közös szenvedés részeseit s hasznos polgárokat, j A gyakorlati szempont oly jól van érvényesítve, hogy az semmi kívánni valót nem hagy fenn. Az ipar, kereskedés és közlekedés, az egészségtan, sőt még a lélektan is találhat helyet a gondosan szerkesztett olvasókönyvek felsőbb osztályok számára készült részeiben úgy, hogy a népiskolából kikerült gyermek, kivált ha az olvasókönyv jól használtatik, sok jóravaló gondolatot vihet az olvasókönyveknek a gyakorlati életre vonatkozó részeiből az életbe. Olvassa el bárki pl. a kenyérről vagy a pálinkáról stb. irt részeket s igazat fog nekem adni. Az aesthetikai szempontot a legkiválóbb költőktől közölt művek, az olvasmányoknak vonzó, élénk, világos s a hol kell, szép nyelvezete biztosítják. Még csak azt kell megelítenem, hogy az ismertettem olvasókönyvek külalakja is csinos, ízléses, hogy azután jó lélekkel ajánlhassam azokat. Kifogásokat tettem itt-ott, néhány kifejezésbeli hiányra is rámutattam, de hát hol van emberi mű, melyben hibát találni nem lehetne ? A Gyertyánffy, Dr. Kiss és Radó V. által szerkesztett olvasókönyvek azonban, aprólékos hiányaik dacára is megütik a mértéket s olvasókönyvirodalmunk bennök és általuk dicséretre méltó művekkel gyarapodott. S ha már egyik napi lap (1. aNemzet» 1887. okt. 15. esti kiadása) két évvel ezelőtt, mint jóravaló nemzeti olvasókönyveket ajánlotta azokat az E. M. K. E. irodalmi szakosztályának, most midőn az ABC megjelenésével teljes egészet képeznek, örömmel ajánlom azokat nem csak a tanférliak, hanem az iskolai hatóságok figyelmébe is. Szabó Aladár, j BELFÖLD. A reformátusok egyetemes konventje. (Folytatás és vége.) Az ötödik napi ülésen az erdélyi egyházak és lelkészek közalapi segély-kérvényeinek elintézése után Beöthy Zsigmond végr. bizotts. elnök, rámutatva a közalapi iroda rengeteg teendőire s demonstrálva, hogy azoknak elvégzésére egy emberi erő képtelen : indítványozza, hogy a bizottság jegyzője mellé szakértő segéd állíttassék be. Az indítványt Filó L. elvben nem ellenzi, de így incidentaliter eldönteni sem kívánja, s ezért kéri, hogy adassék ki véleményes jelentéstételre a végrehajtó-bizottságnak ; ugyanily értelemben nyilatkozom gróf Tisza L. is, minek következtében az indítvány a végreh. bizottságnak adatott ki. A végrehajtó-bizottságnak más nap beadott jelentése alapján a konvent elhatározta, hogy a közalapi irodába a jegyző mellé, de ennek felelősségére és szabad választása szerint egy 500 frttal díjazandó segéd állíttassék be. Tárgysorozat rendjén felvétetett a nyugdíj-alapbizottság véleményes jelentése, melyet Szél Kálmán előadó referált. A bizottsági jelentés, miután konstatálta egyfelől azt, hogy az egyetemes lelkészi gyám- és nyugdíj-intézet konventi tervezetjéből a kerületek a nyugdíj-intézetet mindnyájan és csaknem egyező értelemmel ellenzik ; másfelől miután kimutatja azt, hogy a kerületek a gyámintézet felállítását elvileg mindnyájan akarjak, de a kiviteli módozatoknál oly lényegesen eltérő, sőt ellentétes véleményeket adnak, hogy azok alapján teljes lehetetlen oly tervezet készítése, melyhez a kerületeknek az Egyh. Törv. által követelt «hozzájárulása» most remélhető volna, mert az E. T. a gyám- és nyugdíjintézet együttes létrehozására céloz : mindezeknél fogva indítványozta, hogy a tervezet-készítés egyelőre vétessék le a konvent napirendjéről, de hogy a törvény rendelkezésének némileg elég tétessék s a kérdés jövendő előkészítésének útja megtöressék : az egyetemes lelkészi gyám- és nyugdíjintézet alapjául a jövő 1890-én kezdve a közalap kiosztható jövedelméből évről-évre io°/0

félretétessék és tőkésíttessék. — Az egyet, konvent érdekes eszmecsere után, melyet az igért Napló-ban. részletesen ismertetni fogunk, változatlanul magáévá tette és határozattá emelte a nyugdíj-bizottság véleményes javaslatát. A hatodik napi ülésben jegyzőkönyv hitelesítés után a közjogi bizottság tett jelentést a kassai katonai reáliskolai vallás-tanítás sérelmes ügyében, mely most már második izben fordult meg a konvent zöld asztalán. -— A konvent egyhangúlag elfogadta a bizottság következő javaslatát: A közös hadügyminisztérium eljárását, mely szerint a kassai katonai alreáliskolában tanuló reform, vallású növendékek vallás-oktatása pusztán nyelvkérdéssé tétetett, az egyetemes konvent sérelmesnek és helytelennek tartja, s ezért az ügy jelenlegi állását teljesen kitüntető és sérelmes voltát kiemelő ujabb felterjesztést intéz a kultuszminisztériumhoz, kérve és elvárva ennek erélyes közbelépését arra nézve, hogy a közös hadügyminisztérium helytelen megítéléséből származott sérelem a lehető legrövidebb idő alatt orvosoltassék. Tárgysorozat rendjén olvastatott a püspöki kar által benyújtott s az egész ref. anyaszentegyház mindenik kerületében egyöntetű egyházosztályozást és lelkészminősítést célzó rendszabály-javaslat. E javaslatot , lelkésztársainkra való tekintetből később egész terjedel-