Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

világos képet alkothatunk magunknak a ritka tehetségű, fáradhatatlan tudós értékéről. Mindezen munkáinak koronáját azonban utolsó, s a halál által szintén félbeszakított nagy munkája «A vallás bölcsészete.)) («Wijsbegeerte van den godsdienst.w 1887.) volt hivatva képezni. Mielőtt e nagy munka szerkezetével megismertetném olvasóimat — mert érdem­leges méltatásához még nem tehettem meg a kellő lelkiismeretes át- meg áttanulmányozást s az írónak régebbi álláspontjához mért esetleges eltéréseit nem dönt­hettem el — talán nem lesz érdektelen ha a Rauwenhoff theologiai álláspontját leginkább jellemző s a Nippold által németre is átdolgozott — helyesebben közösen készített — «Dr. Fr. Strauss altér und neuer Glaube und seine literarischen Ergebnisse» című 1873-ban megjelent művének gondolatmenetét megismertetem olvasóimmal. (Folyt, köv.) Szalay Károly. BELFÖLD. A reformátusok egyetemes konventje. . A konvent idei ülései f. hó 21-én d. e. 10 órakor kezdődtek a ref. főgymnásium dísztermében, Kun Bertalan püspök és Báró Vay Miklós elnöklete alatt. Az egyházi elnök buzgó imája után b. Vay következő beszéddel nyitotta meg az ülést: „Méltóságos és főtiszteletü Konventl Midőn ezennel szerencsém lenne a mlgs. és főt. Konvent nagyérdemű tagjait tiszteletteljesen üdvözölhetnem, azt hiszem, egy hetek óta szíveinkbe rejtett kegyeletes érzés nyilvánít­hatására szolgáltatok alkalmat, mély meghatottságai indít­ványozván, miszerint egyetemes reformált egyházunk képviselőtestületének ezen időközbeni első összejöve­tele alkalmával, mindenekelőtt adjunk méltó szavakban kifejezést abbeli őszinte bánatunknak s részvétünknek, melyet bennünk s egész egyházunkban a mult január hó 30-án elhunyt koronaörökös, Rezső ő cs. k. fensége gyászos kimúlta okozott! Midőn azonban ezt egy szívvel-lélekkel kimonda­nánk s évkönyveink lapjain megrökítetnénk, kövessük egyszersmind annyiban is szíveink sugallatát, hogy járul­junk, egy, ezen gyászesemény szülte érzelmeink kifejezé­sét méltó szavakban nyilvánítandó feliratunkban, a Dicső­ültnek enyhülést különben is édes magyar hazánk kebe­lében keresett s vajha teljesen fel is találtatott szüleihez, koronás királyunk s királynénk, ő cs. k. felségeik magas színe elébe, hódolatteljesen biztosítván legmelegebb részvétünkről s e csapás alkalmával is országszerte bebizonyult abbeli vallásos hő ragaszkodását egyházunk­nak, melyben soha senki által magát túlszárnyaltatni nem engedi. Intézzünk egyszersmind egy részvétnyilatkozatot, az élte virágában özvegységre jutott Stefánia koronher­cegné ő cs. k. főbercegségéhez, hazánk felejthetlen emlé­kezetű nagy nádora, József unokájához is, kihez meg annyi szép remények között végbement nász-ünnepélye alkalmánál, már csak e kegyeletes visszaemlékezésnél fogva is kétszeresen vonzódott minden szív e hazában. Ha tehát ezekben méltóztat a mlgs. és főt. Kon­vent megnyugodni, mint határozatát kimondhatom s annak eredményre juttatását kötelességemül ismeren­dem el. Azt hiszem, helyben fogja a mlgs. és főt. Konvent azt is hagyni, hogy az elhunyt vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Trefort Ágoston úrról is megemlékez­zünk mai jegyzőkönyvünkben. Az, hogy az elhunyt a köznevelés és közművelődés terén, mely maradandó érdemeket szerzett magának, hazánkban megannyi alka­lommal el lett már tüzetesen mondva, a reánk váró tárgyalások folyama alatt pedig közvetlenül nekünk lészen alkalmunk azon jó akaratról meggyőződnünk, melylyel az udvarnál hitfelekezetünk tanügye iránt visel­tetett; tartsuk tehát mi is tiszteletben emlékét! Áttérvén ezek után további teendőinkre, mindenek­előtt azt kell felemlítenem, hogy jelen konventünk a zsinat ideje óta a 3—ik cyclust nyitja meg; legelső köte­lessége tehát gyűléseinknek újbóli szervezkedése, a jegy­zők választása, szakbizottságok megalkotása, a konventi bíróság megválasztása. Ezt meg kell tehát előzni a konventi tagok iga­zolásának.)) A konvent az elnöki megnyitóban foglalt indít­ványokhoz képest elhatározta, hogy részvétiratot intéz a felséges királyi párhoz, a trónörökös özvegyéhez, és Trefort emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. A tagok igazolása gyorsan ment; a hivatalból való tagok (püspökök és főgondnokok) közül Révész Bálint püspök betegsége, Tisza Kálmán főgondnok másnemű elfoglaltsága miatt helyettesíttették magukat, amaz id. Kiss Áron, ez Beöthy Zsigmond tagokkal. A választott képviselők csaknem mind a régiek. Ujak dunántúlról Vályi Lajos, Erdélyből Nagy László és Parádi Kálmán. Ezután az elnöki propositió értelmében a jegyzők, majd az állandó szakbizottságok választattak meg három évre. Jegvzők most is: Tóth Sámuel és dr. Kovács Ödön egyházi, Ritoók Zsigmond és dr. Szász Béla világi részről. Az állandó szakbizottságok ekként,falakultak meg: Konventi bizottságok. Közigazgatási: Vállyi János, Szász Domokos, Révész Bálint, Szász Károly, gróf Tisza Lajos, Lükő Géza, Makay Dániel, Beöthy Zsigmond, Véghely Dezső, Fejes István, Nagy László, Mocsáry Lajos. Elnök : Vállyi János; előadó : Fejes István. Közjogi bizottság: Pap Gábor, Ritoók Zsigmond, Beöthy Zsigmond, Mocsáry Lajos, Szilágyi Dezső, Vég­hely Dezső, György Endre, gróf Ráday Gedeon, gróf Tisza Lajos, Szilády Áron, Kerkapoly Károly, gróf Dégenfeld József, Ballagi Mór, Kolosváry Sándor. Elnök : Kerkapoly Károly, előadó: Kolosváry Sándor. Iskolaügyi bizottság : Szász Károly, Filó Lajos, Kerkapoly Károly, Szilágyi Dezső, Szász Béla, Szász Gerő, Tóth Sámuel, Kovács Ödön, Csonka Ferenc, Parády Kálmán. Elnök: Szász Károlv, előadó: Kovács Ödön. Misszióügyi bizottság: Kerkapoly Károly, Szász Káról}', Szász Béla, Szász Domokos, Szász Gerő, Szabó János, Szél Kálmán, Szilády Áron, György Endre, Szilágyi Dezső, gróf Tisza Lajos, Makay Dániel, Szeremley József, Vályi L., Lükő G., Degenfeld József. Elnök: gróf Tisza Lajos, előadó : Szabó János. Egyetemes nyugdíj-a hp bizottság: Kerkapoly Károly, Baksay Sándor, Ballagi Mór, Szabó János, Kovács Ödön, Szél Kálmán, Szeremley József, Nagy László. Elnök : Kerkapoly Károly, előadó : Szél Kálmán. Vay Miklós báró ezután a protestáns irodalmi tár­saság megalakulásáról tett jelentést. E szerint az alakuló közgyylést mult év április 16-án tartották meg Buda­pesten s ott az alakulás megtörtént és az alapszabályok megerősítéseig egy ideiglenes végrehajtó-bizottságot választottak. Áz alapszabályokat a kormány a mult év május hó 30-án megerősítette és az időközben fölmerült

Next

/
Thumbnails
Contents