Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-17 / 11. szám

megye méltányolván tehetségeit, előbb tanácsbirájává választotta, s többször kerületi képviselőül küldötte. A szorosabb értelemben vett lelkészi működés körén túl is igyekezet a néhai Barla, a közügynek szolgálatára lenni. Még ifjú káplán korában tényezője lett a közel Barcs vidéki, mai napig is virágzó ,,segélyegyletnek." Később a néhai báró Eövös József által kezdeményezett „Népnevelési egylet" egyik megalkotója volt Somogyban. Előbb jegyzője, később a mostani miniszter gróf Széchenyi Pál és Rába Miklós után elnöke, s tápláló lelke és mindene. A közélet porondján pedig mivel legtöbbet s legtöbbször érintkezett a gazdatiszti osztálylyal, megismervén ez állás fény és árnyoldalait: egy röpiratban (A magyar mező- és erdőgazdasági tisztek helyzete. Budapest. 1875.) szállt síkra azok segélyszövetkezete felállítására. A siker azonban a gazdatisztek hideg tartózkodásával elmaradt. Műve, melyet Lamartine eme jelmondatával adott ki : ccminden igazságtalanság, melyet egy szabad társadalom az elnyomók javára megtűr, kard, melylyel ő maga fegyverzi fel az elnyomottakat,)) élvezetes és tanúságos olvasvány. S talán nem is egész igazán mondja Byron, Don Jüanjában: (III. ének 1. v.) «hir hajt, hogy égbe vágyjunk, míg vissza nem ver önön véznaságunk.)) Nem.... Öt, mem a feltűnési viszketeg, hirretörés vagy dicsőség vágy vezette: hanem szeretni tudó szíve s fáradhatatlan munkakedve, munkaereje. A ki Ítéletet akar működései felett mondani, e két szempont szerint üljön a biró székébe. E szempontból kell megítélnünk talán épen élete vége siettetését és előmozdító szerepét is. Ertem képviselővé történt választását. Az erős testszervezetű férfiút, az izgalmak tették beteggé, s hosszas szenvedés után halotta. Már évtizedekkel elébb részt vett nemcsak a vármegyei gyűlések zöld asztala körüli vitákban, de a képviselőválasztási munkálatokban is. Deákpárti volt, meggyőződésből — egész a fusióig. A fusió után pedig — jobb meggyőződése szerint: közjogellenes ellenzéki. E téren való működését érinteni nem a mi lapunk körébe tartozik. Itt csak registráljuk azt, hogy tevékenységét, tehetségeit a polgári közelismerés a képviselőséggel is kitüntetni akarta. Budapesten lakta alkalmával sem felejthette azonban, hogy pap, s az igehirdetés iránti kedv mondom én : életszükség, többször, nagyon sokszor kéretett magának szószéket fővárosunk templomaiban, hogy igét hirdetvén, lelkesülhessen és lelkesíthessen. A budavári ref. isteni tiszteleteken majdnem rendes szónok volt, s a közönségnek, főként a hölgyeknek, kedvence. Az 1886. évi december 19-én azon karácsonfánál, melyet a jótékony reform, nőegylet, a szegény gyermekek részére Budán felállított: ő tartotta ama kötött nyelven irt zárimát, mely nyomtatásban is megjelent. Midőn haza került közibénk újra, még egy eredménytelenül megvívott politikai párttusa után, melyben saját párthívei követték el azt a megbocsáthatatlant, melylyel Mózes is vádolta már népét (IV. Móz. 23 : 24), s melyre maga a próféta „jajt" kiálltett : (Ézsaiás 10 : 1—2.) betegségnek, szenvedésnek adta a jó ember magát, és sokak fájdalmára, jóérzésű gyülekezete s kesergő családja gyászára f. febr. 11-én este, jobblétre szenderült. Vájjon fogja-e halala után a köztársadalmi élet ama mulasztását helyrehozni, melyet életében ellene megengedett és elkövetett? Temetése, a legimpozánsabb volt gyászban és fényben, szomszéd községek s a nagy-atádi választókerület küldöttei, koszorúkkal halmozva el koporsóját, fekete lobogó előlvitelével kisérték ki jóakaratú barátjukat, a mi lelkésztestvérünket, a temetőbe, kitől Begedi István istvándi lelkész és esperes a templomban s Németh Zsigmond alsoki lelkész a sírnál, igaz érzésből fakadt szavakkal elbúcsúztatott. Most már ott nyugszik édes atyjával együtt, egy sirban, egymás mellett, a visontai köztemetőben. De í emléke, mely méltó arra, hogy éljen, a mely nem mulhatik úgy el, mint a felhő, mely elme gyen, él és élni fog közöttünk sokáig. Homok-Szentgyörgy. Barakonyi Kristóf. 1111 HIRDETÉSEI L ZE=>.A. JLj^T^L z^rr. A soproni ág. hitv. ev. kerületi Lyceum hittant intézetén a történeti theologia tanszékére pályázat hirdettetik. A tanszékkel a következő tárgyak vannak öszszekötve : Egyetemes és hazai egyháztörténet; Theol. encyclopádia; Neveléstan és Latin s végül Vallástan a gymnasium egyes osztályaiban. — A tanszékkel járó rendes fizetés 1100 frt és tandíj-osztalék. A megválasztott tanár jogosult, de egyszersmind kötelezett tagja a lyceumi tanari nyugdíjintézetnek s a kerül, gyámoldanak. A tanszékre theologiát végzett ág. hitv. ev. férfiak pályázhatnak. A Kinek theol. tanári diplomája nincs, az megválasztatása esetén az egyet, gyűlés határozata értelmében köteles két év alatt theol. tanári vizsgát tenni. (L. Egyet. gyűl. jkönyve 1887. év 16-ik és 1888. év 18-ik pontja.) LIa a megválasztott már eddig is akár tanári, akár lelkészi rendes állásban volt, úgy azonnal a rendes fizetés élvezetébe lép. Ha ellenben eddig még nem volt i rendes állásban, úgy 3 évig segédtanárként alkalmazta! tik 800 frt évi fizetéssel. A pályázók bizonyítványaikkal kellően felszerelt s a kerül, iskolai nagybizottmányhoz címzett folyamodványaikat f. é. junius hó 10-ig a soproni Lyceum igazgatóságához küldjék be. Karsay Sándor, ; 2—3 dunántúli evangélikus püspök. :E=>-A. jltz'JL. S rr. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegyébe kebelezett gyulavári-i 111-ad osztályú egyház lelkészi állomására. Évi fizetés : i-ör Készpénz 42 frt 2-or földszán| tásért, szénáért, tűzrevalóért, sóért, faggyúért, örletésért : 126 frt 77 kr. 3-or telekföld, legelőilletménynyel és kenderfölddel, adóját az egyház fizeti; 4-er 22 köböl í búza, 5-ör 22 köböl árpa; 6-or 10 öl fa; 7-er stóla; 1 8-or lakás. Lelkek száma 2000. A megválasztott lelkész a békés-bánáti egyházmegye özvegy-árva pénztárának köteles tagja, hivatalát az 1890-ik év ápril 24-én foglalja el. Pályázati kérvények f. év ápril 14-éig Szabó János békés-bánáti ev. ref. espereshez Kőrös- Tarcsára (Békésmegye) küldendők. Debrecen, 1889. márc. 14. Eévész Bálint, I tiszántúli ev. ref. püspök. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas.