Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-10 / 10. szám

mány. A közélet ugyanis a fórumról az egyházba köl­tözködött át; de azért közélet maradt a maga hevessé­gével, szenvedélyeivel, erényeivel, és bűneivel. Ez «élet» középpontja Jeromos. A Thierry könyvében s az Öreg János fordításában nem róla beszélnek, hanem valóban ő beszél, ir, tanít, küzd és mozog s vele megeleveníti ama társadalom, melynek mondhatni lelke volt. Én nem tudtam megválni e szép fordítástól s valóban ((érdek­feszítő könyvtől)), míg el nem olvasám. Vajha az én vázlatom— talán épen fogyatékossága által — ösztönözné e lapok olvasóit arra, hogy e szépségekben s tanulsá­gokban is oly gazdag fordítást megszereznék és elol­vasnák s élveznék, mikép én élvezém! H. K. K. IRODALOM. Lapszemle. A „Protestáns Közlöny" 6. számában maga a szerkesztő, Szász Gerő, siratja el meleg szavakban a sze­rencsétlenül elhunyt trónörököst. Majd Hegedűs István közli a Baló Sándor cikkére adott válaszát; azután Bitay Béla ir Gyanús jelek cím alatt a felekezeti irány­zatról s bátran kimondja, hogy egy esetleges kultúr­harcnak kitörésétől az ezt jósló gyanús jelek miatt nincs mit félnie a kálvinizmusnak, mert «rá csak borostyán várakoznék a küzdelem napján; mert ez, a szó első értelmében vett «magyar» vallás, a magyar faj vérével összeforrott egyház, a mely a nemzeti szellemet a leg­főbb mértékben képes volt felszívni testébe s e miatt a közvélemény szemében, minden más felekezetek közt elnyerte a pálmát.)) De ennek dacára is sajnálja., hogy az ébredező vallásos szellem elfajult felekezeti irányzatot vett, a melylyel szemben oly kevés a nemesebb hajtás, minők a vallásos felolvasások, a gyermek-istentiszteletek stb. E~n az igazg. Tanács üléséről referál. Az egyház­történeti adalékok folytattatnak Pataki József levelével. A 7. számban Horváth István bürkösi pap vezércikkez e cím alatt Honnan ? Hová ? melyet a 8. számban is folytatván oda concíudál, hogy ((Debrecent nem kell bántani; tudja az mit cselekszik)), már t. i. akkor, mikor az unitáriussal egy széket nem akar ülni. Baló Sándor válasza Hegedűs Isvánnak, E—n tudósítása az Igazgató Tanács üléséről, Egyháztörténeti adalékok s Különfélék képezik a többi cikkeket. A 8. szám tartalma Horváth Istvánnak említett cikkén és Baló Sándornak válaszán kívül a következő : Orbán József a Közlöny 4. számá­ban «Magyar törvény és a róm. kath. püspöki kar ren­delete)) cím alatt megjelent sérelmi ügyhöz közöl tol­dalékot ; Lakatos Mihály pedig a csikmegyei ev. ref. körlelkészség dolgairól ad tudósítást. A 9. számban egy igen érdekesnek Ígérkező vezércikk-sorozat indul meg «A kálvinizmus a nemzeti törekvések szolgálatában)) cím­mel, de névaláírás nélkül. A fejtegetések célja az, hogy felmutassa, hogy mit tettek a genfi, nem annyira dog­matikai, mint inkább alkotmányos és jogi elvek a faj— fentartás érdekében, főleg hazánkban, mely előtt 111a napság az egységes nemzetté tömörülés eszménye lebeg. Szintén névtetenűl Óvást, emel a lap a gróf Csáky-féle német nyelvi rendelet ellen, melyben a tendentiosus rendeletnek «nemzeti létünkre legominosusabb, kultú­ránkra legveszedelmesebb, eredményében legártalmasabb és kivált az önkormányzati joggal bíró hitfelekezeti iskolákra nézve legsérelmesebb pontjait)) kezdi vizsgálni. | Folytatása következik. A Tárcában a nagy-enyedi kol- ! legium történetéhez közöltetnek adalékok és E—n az Igazg. Tanács gyűléseiről tudósít, A „Debreceni Protestáns lap" 5. száma szintén gyászkerettel jelent meg. Cikkei a következők: Csiky Lajos: Válaszul Tisza István úr «A december 18-iki határozat)) című cikkére. Nagy István: Az utolsó órában (a lelkészminősítés és választás kérdéséhez). Hajdú­nánási örömhangok (Köszönő levél Fodor Gáborné asszonyhoz). A testvér egyházkerületek köréből. Iroda­lom. Különfélék. A 6. számban Dicsőfi József ad visz­hangot igen meleg sorokban a Károli-féle emlék tárgyában a Sárosp. lapokban megjelent nyilt levelekre s a Károli alap eszméjét helyeselvén, ebből — szerinte — a biblia­magyarázati alaposabb munkák volnának legméltóbban jutalmazandók, mert a tudományos theologia ezen alap­vető műveiben vagyunk első sorban nagyon szegények ; de meg a szóban forgó alap ily rendeltetés mellett felel­hetne meg legszebben a nagy bibliafordító emlékének is, szüntelenül munkásokat gyűjtvén oda, hol egykoron Károlink fáradott. «Az utolsó órában» című és igen sok megszívlelni valót tartalmazó cikknek folytatása Nagy István tollából részletes fejtegetések álapján mutatja ki, hogy i° a midőn a zsinat a lelkipásztorok működésé­ben az igaz erdemet megjutalmazni akarja, lehetetlent akar; 2° rosszul választotta ahhoz az eszközt és a módot a lelkészválasztásnál; 30 következetlenül járt el, maga­sabb érdeket alacsonyabbnak rendelvén alá s 40 alkot­mányellenességet követett el. A Közügyeink rovatban a Hajdúnánási örömhangok zendülnek megint meg. Quae­rensnek három feleletet is adnak: Nagy Lajos, Molnár János és Hajdú Zsigmond. Irodalom s Különfélék. A 7. számban X. Y. szól a tiszántúli esperesi kar által a stóla, palástdíj ügyében beadott javaslathoz. Cikkét a 8. számban végzi be. Nagy István folytatja a lelkész­minősítés és választás beható bírálatát. Erdős József egy nagyobb tanulmányt kezd meg «A vallásbölcsészet főbb problémái és a biblia» címmel. A Közügyeink rovat gr. Csákynak a földtehertnentesítési kötvények kicseré­lése tárgyában kiadott értesítvényét és a pénzügyminisz­térium e tárgyú hirdetményét közli, továbbá Vörös Zsigmondnak Jézsuiták Hód-Mező-Vásárhelyen című tudósítását, melyben három jezsuita páternek a legközelebb múltban ott való szereplését mondja el .Berki József Szűcs János emlékezetének szentel kegyeletes szavakat. Az Iro­dalom rovatban Dávidházy János ismerteti Csiky Lajos imakönyvének (Hit, remény, szeretet) második kiadását és Balogh Ferenc Hörk Józsefnek legújabb történeti mun­káját. A 8. számban X. K-nak és Era ős Józsefnek mái­említett cikkén kívül a következők vannak : Elek Lajos. A debreceni főiskola tápintézete. A Protesetáns írod. Társ. megalakulása történetéhez. Dr. Heiszler Józsefnek a «Szabad egyház»-ban megjelent cikke. Nagy Lajos: Quaerens kérdése ügyében. R.: Ecsedy János nekrologja.' Az Irodalomban a két fentebbi mű ismertetésének foly­tatása. E>ek Lajos cikkében érdekes kimutatásokat közöl a most házilag kezelt tápintézetről. i888 /9 -iki iskolai év­első felében a tápintézeti tagok létszáma 290 volt s így a főiskola összes tanszakaira beirott 926 rendes tanuló közül 313 /i0 % vett r észt a tápintézetben. A tanulók által befizetett összeg 7228 frt 16 kr volt. Az összes kiadás volt 8563 frt 71 kr. Egy növendék napi élel­mezése nem egészen 24 krba került. Nagyon becsületes kezelés 1 A 9. számban Balogh Ferenc kezdi meg vála­szát dr. Masznyik polemikus cikkeire. Nagy István foly­tatja Az utolsó órában című cikksorozatát; Erdős József pedig vallásbölcsészeti tanulmányát. A Közügyeink rovat­ban Pethő Bálint ir nyilt Levelet a szerkesztőhöz, mire

Next

/
Thumbnails
Contents