Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-17 / 7. szám

közegek kevésbé érezték a törvényhozói intézkedés szükségét; annál kevésbé, mert ép akkor tájt szervezkedtek az egyházkerületek. E mellett féltek is a zsinattól. Még az 1859-ki pátens folytán támadt harc fris benyomása alatt állottak a hivek ; zsibbasztó aggály ébredt a szívekben, még pedig akkor, midőn az eléggé megvitatott kérdés megoldására az utolsó lépést kellett volna tenni. Dogmatikai, nemzetiségi viták, ezek voltak a rémképek, melyekben a zsinatnak előre vetett árnyait láták. Mindenki hitte, várta, óhajtotta s remélte, hogy az idő békítő hatalma ki fogja egyenlíteni a felmerült ellentéteket s néhány év múlva kedvező auspiciumok közt össze fos; ülni a zsinat. így mult el egy évtized. 18872-ben tartották meg a ref. testvérek debreceni zsinatjokat. Az ő táborukban is hangzott ellentétes jelszó, merült fel ellentétes érdek. Ok szerencsésen megoldották feladatukat. Ez rázta fel lethargiájából az ev. testvéregyházat. Ekkor a mozgalom alulról terjedt telíelé. A dunántúli egyházkerület, mely néhány évvel azelőtt a zsinat ellen foglalt állást, 1884-ben egyesek indítványára az egyetemes gyűlésen sürgeti a zsinatot. Egy évvel utóbb a pestmegyei esperesség hívja fel az összes egyházhatóságok figyelmét e íontos ügy végleges megoldására. Ekkor ragadta meg a zsinati tárgyalásnak már-már elrejtett fonalát az egyetemes gyűlés is. A zsinati bizottság számos uj taggal kiegészíttetvén, a szükséges intézkedéseket megtette úgy, hogy munkálata most már az egyházkerületekhez terjesztetik le azon utasítással, miként a zsinattartás idejét illetőleg nyilatkozzanak s a zsinati költségek fedezéséről a jövő egyetemes gyűlésig gondoskodjanak. E stádiumban van a zsinati ügy ma, tekintve annak hivatalos tárgyalását. A hangulat ez ügy iránt —. tagadhatatlan — most kedvezőbb, mint volt valaha. Nemcsak a hivatalos körökben nyert és nyer e kedvező hangulat kifejezést, de egyes tekintélyes, egyházokhoz híven ragaszkodó, annak érdekei iránt melegen érdeklődő oly férfiak részéről is, minő Busbach Péter s Zsilinszky Mihály (L. az ccEvang. Egyház és Iskola» m. évi 52. s f. évi 2— 3. számait!), kik utalva a számtalan bajokra, unisono sürgetik a zsinat összehívását. Bátran merjük állítani, jelenleg a többség a zsinat mellett foglal állást, s azért bizton hiszszük, hogy a zsinat előestéjén állunk. Sopron. Poszvék Sándor. portói ft^s Nyilt levél a szerkesztőhöz. Becses lapja legutóbbi (febr. 10-ki) száma ((Különfélék)) című rovatában az országos egyházi közalap végrehajtó bizottságának közelebbről tartott üléséről közlött értesítés azon része, mely az erdélyi ev. ref. | egyházkerületre vonatkozó, félremagyarázásokra adhatván okot, kötelességemnek tartom felvilágosító megjegyzésekkel szolgálni. Az egyetemes konvent 1887-ben 89. jk. sz. a. kelt I végzésével fölhívattak a kerületek," hogy vegyék számba I és irják öszsze mind azon egyházközségeket és lelkészi állomásokat, melyek jelen helyzetükben szükséggel küzdve fenn nem tarthatók; jelöljék ki, hogy mikép volnának azokban a fennforgó bajok orvosolhatók, s a mennyiben ezeknek elenyésztetése, a kerületek hatáskörében álló eszközök és intézkedések körét túlhaladja, s a konvent intézkedése, jelesen a közalapból az általam tett és ismeretes javaslatban foglalt módon való alapos fölsegélés által eszközlendő, a konventnek legközelebbi ülésére | terjeszszék föl javaslataikat. Az erdélyi kerület e konventi fölhívás folytán egyfelől számbavette azon egyházközségeket, melyekben imminens építkezési szükségletek forognak fönn, s másfelől azon papi állomásokat, melyeknek a tett javaslat értelmében állandó tőkeképzés s illetőleg segélyfolyósítás által javítása szükséges. A kerületnek az egyházi építkezésekre vonatkozó, s a szükségleteket részletesen feltüntető munkálata mult hó 18-án föl lett terjesztve a konvent elnökségéhez, mely azt vélemény nyilvánítás, s javaslattétel végett áttette a segélyosztó bizottsághoz. E munkálatban föl van tüntetve az, hogy az erdélyi kerületben ez idő szerint szüksége forog fönn annak, hogy 40 templom részint egészen újonnan építtessék, részint nagyobb mérvben restauráltassék; továbbá 58 iskola, papi és tanítói lak fölépüljön, illetőleg kijavítassék. Erre vonatkozó javaslatom az áll. Igazgató Tanács által és a mult évben tartott egyházkerületi közgyűlésnek 48. sz. a. kelt végzésével approbáltatván, ki lett mondva az, hogy az egyes egyházközségeket kész az egyházkerület központi kezelés alatt levő tőkéiből, méltányos feltételek mellett, 32 év alatt törlesztendő kölcsönnel segélyezni. A költségvetésileg megállapított szükséglet és az egyes egyházközségek rendelkezésére álló fedezet egybevetéséből kitűnt az, hogy a kerület központi pénztárából összesen 181,500 frt tőke előlegezendő mint törlesztési kölcsön és pedig akképen, hogy a jelzett időtartamig 5°/0

kamat és iVaVo törlesztés címén fizetendő lesz évenkint 11,797 l*rt a kölcsönző egyházkerület központi építkezési pénztára javára. A javaslat szerint ez összegből az építkező egyházközségeket terhelné évenkint 3335 frt, az egyházkerület központi segélyalapjait (államsegély, kerületi házi pénztár, a végrehajtott konversió tőketöbbletének jövedelme stb.) 3252 írt, s végül az országos segélyalap folyó bevételeiből az erdélyi kerületet méltányosan megillető évi járulékot — mely a miszszió segélyösszegeket nem számítva, kerekszámban 10,000 frtra tehető — terhelné 5209 frt. Abban a reményben, hogy a konvent, mely kegyes vala nemcsak az új körlelkészségek szervezésére az erdélyi kerület javára személyi járandóságok címén jelentékeny állandó segélyt megszavazni, hanem ezen kívül 1887. 100. jk. sz alatt kelt végzésével az újonnan szervezett romániai ref. egyházmegye területén fölmerült építkezési szükségletek fedezhetése végett a kerület által előlegezett 20,000 forintnak kamatjáruléka címén 32 évi időtar-