Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-05 / 6. szám

ennek ellőtte is leértenek volt, ott levő szegény jobbágyaim : tekintetbe vévén sok rendbeli folyamodásukat, jelen alkalommal nékik engedtem, hogy ami hasznát tudják venni, szabadon bírhassák s használhassák, nékem és Tekintetes Tallián Ignác férjem engedelmünkből. Kell Sümegben, 1741. november 14. Zalabéri Horváth Terézia.« Zalabéri Horváth Terézia asszony férje, Tallián Ignác haza jővén a háborúból, megerősítette s helyben hagyta felesége adomány levelét, de a »föntartandók föntartásávaL« Éppen azért ehhez nem sokat bíztak, s reá épülni nem merészkedtek. Mivel pedig ez a föld nagyon szükséges lett volna a felső-örsi reformált egyháznak, hogy a felől teljesen nyugodtan lennének, az akkori prédikátor Deáki István veszprémi esperes a maga tulajdon pénzén szerzett örök, nemes fundusát cserébe adta 1746-ban Tallián Ignácnak. De még így sem lehetett az egyházé, mert 1747-ben március 6-kán ott mulatván Tallián Ignác sokféle perlekedései miatt, a földet visszaadta Deáki Istvánnak, a már oda adományozottat pedig magának vissza vette; valószínűen azért, mert akkor már felesége meghalt ő maga pedig haragudott a reformátusokra. (Folyt, köv.) Thúry Etele. KÜLÖNFÉLEK Kihez lapunk ez idei 2-dik számából felesleges példány érkezett, szíveskedjék azt a mi költségünkre nekünk visszaküldeni. Szerk. • * Az Irodalmi Társaságba való belépésüket szerkesztőségünknél közelebbről bejejentették : Balogh Ferenc theol. tanár Debrecenben, Müllner Mátyás theol. tanár Sopronban, Possvék Sándor theol. tanár Sopronban, Bancsó Antal theol. tanár szintén Sopronban, kik mindannyian a Társaság rendes tagjai közé kívánják magukat előjegyeztetni. Tagul jelentkezett Onody Zsigmond komárom-szentpéteri lelkész is, ki 5 frt tagsági díj fizetésére kötelezi magát. — Ismételt tudakozásra újból kijelentjük, hogy a tagsági díjak befizetésével legcélszerűbb a Társaság végleges szervezkedéséig várni, a mi Deo volente úgy is nem sokáig fog késni. * A dunamelléki ev. ref. egyházker. theologiai választmánya f. hó 2-án d. u. 4 órakor Tisza Lajoz gr. főgondnok és Szász Károly püspök elnöklete alatt gyűlést tartott. A zord időjárás, a nagy hófúvások miatt a vidéki tagok közül Baksay Sándor solti esperes kivételével senki sem jelent meg, úgy hogy a tagok csekély számára tekintettel a választmány nem is tartotta magát a felmerült fontos kérdésekben érdemleges határozathozatalra képesnek. A megjelent tagok — Gönczy Pál főiskolai pénztárnok, Sziíassy Aladár egyházmegyei gondnok s a theo. tanári kar képviselői — örömmel vették tudomásul püspök úrnak jelentését, hogy a jan. 16.- febr. i-ig tartott télévi colloquiumok teljes megelégedésére folytak le, valamint az I. éves papnövendékeknek épen a gyűlés napján megejtett első félévi vizsgálata is. Elvben magáévá tévén a választmány a theologus ifjak tanítóképesítésének kérdését, hogy időt nyerjen és hogy a kerületi közgyűlés elé már kész tervezettel állhasson, a gyakorlati megoldás módozatainak kidolgozására egy szűkebb bizottság kiküldését javasolta, melynek tagjaiul Gönczy Pál, Kerkápoly Károly, H. Kiss Kálmán és Szőts Farkas urakat vélné elnökileg felkérni. Hasonlóképen egy kisebb bizottságnak felkérésé): javasolta, a mely a theologiai épületen esz -közlendő átalakításokra nézve dolgozzék ki tervezetet. E bizottság tagjai az elnökségen kívül Gönczy Pál, Kerkapoly Károly és Koncz Imre urak. A tanári kar utasíttatott, hogy legelső sorban ő adjon a szükségletnek megfelelő projectumot az átalakításokra, azt terjessze be a kerületi elnökségnek, mely aztán a tervezetet szakértővel felülvizsgáltatván s az említett bizottsággal pénzügyi-gazdasági szempontból kidolgozván a választmány elé terjeszti és ez uton kéri a kerülettől az exequaturát. Majd több kisebb jelentést vett tudomásul a választmány, a melyekben való intézkedésre a theol. szabályzat értelmében az elnökséget kérte fel. * A sepsi-szent-györgyi Mikó-collegium ügyében, nevezetesen ez algymnasiumnak államsegély útján 8 osztályú főgymnasiummá tétele tárgyában „Nincs pénz''1 címmel a mult hetekben egy fulmináns röpirat hagyta el a sajtót Sepsi-Szent-Györgyön. Szerzője Justus, ki elég követelő hangon leckézteti Trefort Ágoston közoktatásügyi minisztert, hogy miért nem siet kedvezőleg elintézni e collegiumnak főgymnasiummá fejlesztését kérelmező felterjesztését; vádolja a minisztert, hogy a székelység, különösen Háromszék culturalis érdekeit elhanyagolja, mert míg Brassónak főreáliskolát állított, Háromszéknek főgymnasiumot kérő szavára az a felelete; nincs pénz ! Az éleshangon tartott röpirat feltűnést keltett nemcsak a székelyföldön, hanem Budapesten is. A félhivatalos »Nemzet« is megjegyzésre érdemesítette, s elmondván a kérdéses iskola államsegélyezési ügyének előzményeit, melyek szerint S.-Sz.-György a kért 7000 frtot felerészben már megkapta, így folytatja felvilágosítását : »Dacára azonban, hogy a miniszter fölhívta az egyházi főhatóságot, miszerint a szerződés pontozatainak meg: állapítása céljából megbízottait küldje ki, az egyházi főhatóság e felhívásra mindeddig nem válaszolj és így annak, hogy a s.-sz.-györgyi algymnasium állami segélyezésének ügye még eddig rendezve nincs, nem csak az az oka, hogy »nincs pénz«, de az is, hogy egyházi részről a segélyezés iránti tárgyalások meg nem indíttattak^ E félhivatalos nyilatkozat és a Konventen hozott ismert végzés között (mely a nevezett iskolára nézve az államsegélyt nemcsak elfogadta, hanem kiküldöttjét is utasította, hogy a szerződést kösse meg) most Sepsi* Szent-György város tanácsa mint a collegium egyik fenntartó testülete némi ellenmondást látván, a »Székely Nemzet« hasábjain »Nyilt kérdés«-t intéz az erdélyi egyházkerület püspökéhez, hogy nyilatkoztassa ki: vájjon a . »Nemzet«-ben el mondottak vagy pedig az egyházi főhatóságnak e tárgyban tett intézkedéseiről nyilvánosságra jött lépések felelnek-e meg a valóságnak ? * Az ultramontánok legújabb sérelme, melynek szenvedélyes leírásával lapjaikat elárasztják, abban áll, hogy állam kormányunk tanácsára protestáns ember neveztetett ki ő felsége által a főrendiház elnökévé. Az osztrák »VaterIand« és a »Magyar Államcc már a báró Vay kineveztetesének hirére meghúzták a vészharangot, vezércikkekben lamentálva, hogy vége a »Regnum Marianum«-nak, protestáns világot élünk. ízelítőül ide írunk néhány mondatot. Mindazon okok, irja a M. Állam, melyek Vay kineveztetésének jogossága mellett felhozattak, nagyon erőszakoltak. Az a kinevezés okvetlenül feltünéstffog kelteni; mert sajátságos »esetleg« az, hogv a legfőbb három funkcionárius protestáns legyen a Mária országában... . Protestáns a miniszterelnök, protestáns a képviselőház elnöke, protestáns lesz (akkor még nem történt meg a kinevezés) a főrendiház elnöke is.. .. Protestáns világot élünk s épen a protestánsok I azok, a kik — az ügyek élén állva — bármely hivatal