Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

végül Velkey Pál kir. tanfelügyelő üdvözölték a jubilánst, ki meghatottan mondott köszönetet mindazoknak, kik a jelen alkalommal irányában a szeretetnek és elismerésnek oly szép jelét adták. Ezután Werner Gyula tanitó foglalta el az előadói széket s érdekesen ismertette az ünnepelt életrajzát; majd Porubszky Pál főgimnáziumi tanár szavalta el hatásos alkalmi költeményét s végül az ünnepet a nyíregyházai jeles dalárda éneke fejezte be. — Az ünnepnek folytatása volt az aznap este rendezett tanítói bálban, melyen a tanítókon kívül mintegy 120-an vettek részt. * A dunántúli egyházkerület pápai iskolájában az 1888—89. tanévben a következő pályakérdések vannak kitűzve : I. A főiskola részéről: 1. Péczely-díjra. 11. Endre keresztes hadjáratának okai, lefolyása és következményei. A legjobb munka jutalma 33 frt 33 kr. — 2. Deáky-díjra. a) Hittani szakból: Fejtessenek ki a keresztyénnek, mint egyháztagnak kötelességei a római levél 12. rész 3—21. versei alapján, b) Jogiszakból: A XVI-ik századbeli magyar reform, zsinatok végzései nyomán adassanak elő református őseink nézetei az egyházalkotmány- és kormányzat felől, c) Bölcsészeti szakból; Fejtessék ki a tragicum fogalma, s mutattassék föl Shakespeare Julius Caesárjának és Katona Bánk-Bánjának tragicuma. Jutalmuk: a legjobb munka a szerző javára a főiskola költségén kinyomatik. — 3. Nagy József-díjra, a) Természettanból: A meteorologiai megfigyeléseknél használt eszközök leírása és az észleled adatok átszámításánál használt elméleti képletek lehozása. A legjobb munka jutalma 33 frt 33 kr. b) Lélektanból: Kívántatik értekezés az unalomról és elűzésének eszközeiről, lélektani és neveléstani szempontból. A legjobb munka jutalma 33 frt 33 kr. A pályaművek idegen kézzel irva, lapszámozva, s jeligés levéllel ellátva 1889. év május 1 —ig a főiskolai igazgatósághoz beadandók. II. Á theologiai önképzötársulatban: 1. Exegetika th. köréből: A római levél célja. Jutalma 15 frt. 2. Egyháztörténetből: Adassanak elő azon okok és körülmények, melyeknél fogva Pázmány hittérítői munkássága a főurak körében oly nagy eredményeket ért el. Jutalma 10 frt. 3. Gyakorlati theologia köréből: c<) Egyházi beszéd írandó Pál ap. Galatákhoz irott levele 5. r. 1. v. alapján. Jutalma 10 frt. fi) Évet bezáró imádság. Jutalma egy arany. y) Szónoklati versenyre kitűzetett Tompa Mihálynak Máté ev. II. r. 28. v. alapján irott. „Az evangeliom menedekhely" c. egyházi beszéde. Jutalom 10 frt. A pályaművek idegen kézzel leirva május 15-ig adandók be. III. Az „iffűsági képzőtársulat" pályakérdései következők : 1. Népdal. Jutalma 10 frt. 2. Óda Jutalma 2 arany. 3. Ballada. Jutalma 12 frt. 4. Festő költemény vagy idyíl. Jutalma 12 frt. 5. Műfordítás (görögből, melynek szövege még nincs megállapítva.) Jutalma 10 frt. 6. Egyházi beszéd írandó Máté ev. 6. r. 20 — 30 versei alapján. Jutalma 12 frt. 7. Beszély. Két jutalom van, 3 és 2 arany. 8. Történeti értekezés. (Tétel: II. József reform, eszméi, hatásuk és eredményük.) Jutalma 20 frt. 9. Irodalmi értekezés. (Tétel: Hasonlíttassék össze Vörösmarty és Arany epikai költészete.) Jutalma 25 frt. 10. Komoly szavalati versenyre 6 és 4 frt. Víg szavalati versenyre szintén két jutalom 6 és 4 forint. * Keresztes József temetése, mint az ottani »K—k« irja, nagy részvéttel ment végbe N.-Enyeden. Délután 2 órakor a főtanoda és a theol. akadémia ifjúsága kivonult a vasúti indóházhoz, fogadni és behozni a N.-Szebenből érkező koporsót, mely az elhunyt tanár hamvait zárta magába. Makkai Domokos rector professor és Szilágyi Gyula főgymnasiumi tanár hozták el szeretett pályatársukat. A harangok zúgása között indult meg az impozáns menet. A testet ravatal,ra helyezték professori szállásán, melyet a bold. csak néhány hét előtt hagyott el. Özvegye, árvái, ősz atyja fájdalmát kitudná leirni ? A theol. dalkar éneke után Hegedűs János theol. tanár mondott a fájdalom kitörésétől többször megszakasztott beszédet. A dalkar ujabb éneke után tanítványai vállaikra emelték a koporsót, s a menet megindult a temető felé. A koszorúkat a gyászkocsi vitte fel az őrhegyre, hol a külön tanári sírkertben ástak számára sírt. A sírnál dr. Bartók György lelkész tartott megható gyászbeszédet, majd Vajda Ferenc theol. ifjú búcsúzott el tőle egy szép beszédben a tanítványok nevében; végül a volt tanuló-társak részéről Kerekes Sámuel tanár mondotta el végső búcsúként hatásos költeményét. — Szép vonása a kegyeletnek, hogy K. tanítványai hat hétig gyászt viselnek. * Ballagi Károly temetése. Lapunk legközelebbi mult számára már elkésve kaptuk a megboldogult tanfelügyelő temetéséről s a családja iránt minden felől nyilatkozó részvét kifejezéséről szóló közelebbi tudósítást. Ezt most a következőkben kívánjuk közölni : A boldogult elhunyta az egész városban és Borsodmegyében s ismerőseinek, barátainak nagy körében számos, őszinte részvétről tanúskodó nyilatkozatokra adott alkalmat. Táviratok és levelek nagy száma, az ország min • den részéből, mutatta, hogy a boldogult mindenkiben, akivel akár hivatalos, akár magán utón gyakrabban érintkezett, barátságos, szelíd és őszinte modorával csak kellemes emlékeket hagyott hátra. A temetés óriási részvét mellett ment végbe, koszorúkat küldtek : a miskolci polgári iskola tanári kara, a polgári leányiskola, a fiúiskola, a kereskedelmi iskola ifjúsága, Tóth Pál és a tiszáninneni kerületi leánynövelde, az izr. iskolák, a diósgyőr-vasgyári állami iskola tanítói kara, az izr. iskolaszék, az izr. anyahitközség, a magánosok közül özv. Szathmári Király Pálné, Kozma Andor, Csáthi Szabó István és számosan. A szertartást Kun Bertalan ev. ref. püspök végezte. Emelkedett szellemű beszédéből álljon itt néhány részlet: »Kevesebb van köztünk egy hű munkással, ki élethivatását lelkesen felfogva, a közjó oltáránál áldozta életerejét, egészségét, testi lelki rugékonyságát, s kifáradván úgy aludt el, mint mécs, melynek olaja lassanként elégett, s világa véglobbot vetett.« »Ez-e az ember rendeltetése, hogy munkában kifáradva, megtörve, ráboruljon a halál éjszakája ? s mint hulló csillag tűnjék le azon körből, melyben pályafutása ki vala mérve? A nagy és tartós küzdelmeknek nem volna-e más, mint sötét koporsó a jutalma ?« »Isten óvjon még csak a gondolatától is az efféle kétkedésnek! A gondviselés magasabb pályát, dicsőbb munkakört mért ki a halandó embernek, melyet a ki híven, s lelkiismeretesen betölt, s annak határai közt, Istentől nyert erőinek bölcs felhasználásával forgolódik, élő erkölcsi képe gyanánt marad az fel a teremtő remek alkotásának, az embernek; még akkor is, midőn mulandó porrésze az anyaföldnek adatott vissza; munkálkodik 'az, mint szellemi erő, mint maga után vonzó példa, akkor is, mikor már csak mint dicsőült szellemi alak él az emberek emlékezetében. »Kérditek, miért van hát mégis, hogy minden koporsó látása mélyen megillet bennünket? Részint azért, mert mulandóságunkat jelképezi, részint mert szeretett kedveseinket zárja el előlünk. Hanem azért, ha jól meggondoljuk, ha szivünk sugalmára hallgatunk, azt kell valóban éreznünk, hogy fájdalmunk nem minden koporsó mellett egyforma. Erősebb fájdalom borítja szi-