Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-29 / 5. szám

tisztelete, a jezsuiták pádagogikája, contrareformációi mű­ködése, külső missziója, a rend újból való helyreállítása, jelen állása, az új római kath. contrareformáció s zárszó. A művet legközelebbi alkalommal behatóbban fogjuk ismertetni. 2. A porosz tartományegyház köréből. A porosz ev. prot. tartományegyháznak mult évi szept.—dec. havá­ban tartott zsinatai örvendetes képet nyújtanak a német protestantismus beléletéből. Az egyházi s a vallásos-ei­kölcsi szükségletek kielégítése s a bel- és külmissziónak előmozditása valamennyi zsinatnak közös tárgyát képezte. A szegény tartományegyházi gyülekezetek fölsegélésére többi között a rajnai egyház 40,000, a westpháliai 57,000, a pomeráinai, 30,000 a keleti porosz 32,000 a nyugati porosz 20,000, a brandenburgi 51,000, a szászországi egyház pedig 69 ezer márkot fordított. A szász tarto­mány még ezenfelül 15,000 márkot szavazott meg a kath. lakosságú Eichsfeld diaspora állomásainak jövedelme­zőbb alapon való szervezésére, Rónia növekedő ha­talmának a protestantismusra nézve vészteljes jelensé­gével több zsinat meleg és komoly érdeklődéssel fog­lalkozott. Többi között a rajnai egyház mint sérelmet hozta fel azt a körülményt, hogy a prot. ,,nagypéntek" nélkülözi az államnak tamogatását, míg a kath. „ Űrnapot" a római egyház ceremoniálismusának eme fénypontját az állam oltalma alá vette. A vegyes vallású vidékek zsi­natai a vegyes házasságok körül tapasztalt római vissza­éléseket tárgyalták, sőt a nyugati porosz zsinatok, főleg a rajnai, az ismeretes Thümmel-féle felekezeti-vallásos pőrrel is foglalkoztak, uevezetesen az államügyész eljá­rásában az evangy. egyház érdekeinek megsértését látják, s óhajtják, hogy hasonló felekezeti színezetű s jellegű pörökben jobban respektálják az ügyészek az egyes fele­kezetek érdekeit. Az »evangy. szövetség1 eszméjét a leg­több zsinat a legmelegebben karolta fel, a mennyiben a porosz-római egyházpolitikának ily sanyarú befejezése s a Thümmel-féle pör fokozott elővigyázatni inti a német protestánsokat. Végül a pomerániai zsinat egy rendkívüli egyetemes zsinatnak szorgalmazását határozta el. A berlini városi misszió Beyschlag tanár jeles szak­lapja jelen folyamának 1. füzete szerint sok nehézséggel küzdött, úgy hogy a Stöcker által vezetett misszió ügy évenként 100 ezer márkot vesz igénybe, mely összegből 30 ezer márkot lehetetlen volt előteremteni. A berlini városi missziónak hibája abban van, hogy magát öncélnak tekintve a gyülekezeti életet akarja pótolni, a gyülekezeti élet hiánya pedig Berlin roppant nagy lakosságában s a kevés számú templomokban és parochiában van, úgy hogy ilymódon lehetetlen az egyes lelkek nyilvántartása és gon­dozása. »Az egyházi organisatió nem haladott Berlin város lakosságának óriási növekedésével, úgy hogy a külvárosi részek a lelkészekre nézve megközelíthetetlenek s ily módon minden keresztyénellenes propagandának áldo­zatúl esnek. Aztán a városi belmisszió helyes protestáns álláspontról vizsgálva csakis szükségből való segélynek tekintendő, mely a rendes szabályszerű lelkipásztori gon­dozás áldásos művét soha sem pótolhatja, ép azért a berlini protestantismusnak főtörekvése csakis »az egyházi organizátió művének előmozdításában« állhat. Ugyan­ilyen bajok a nagyobb tartományi városokban is észlel­hetők. így névszerint Magdeburg, Stittin, Königsberg, a ma már 100 ezer lakossal biró Halle s más városok­ban, mely bajok az egyes zsinatok figyelmét sem kerül­ték ki, úgy hogy a szász tartományi zsinat a magdeburgi városi misszió ügyének előmozdítására egyetemes kol­lektát rendelt el. A pártviszonyok a régiek maradtak, s az azokból eredő nehézségek a legutóbbi zsinatokon is nyilvánultak. A bradenburgi pozitiv-felekezeti többség Stöckert választotta első zsinati assessornak, mig az evangy. középpárti Rogge alig alig nyerte meg a szava­zattöbbséget. A liberális theológia hívei régi hagyomá­nyos módon mellőztettek s úgy látszik a porosz tarto­mányegyházban a „pesitiv unió" a tónadó. — A jogi és szervezeti kérdések mellett újból előkerültek a Hammer­sttin-féle javaslatok, melyeknek ismeretes mottója, „az evangy. egyház nagyobb szabadsaga és önnállós agában * áll, mi mellett a prot. egyhaznak nagyobb állami dotátió­ban való reszesítése ügyénél meglehetős egyértelműség uralkodott az egyes pártok között. — A kicsinyes pár­toskodások és túlságosan theologizáló törekvések dacára is lélekemelő a német protestantismus tevékeny moz­galmainak figyelemmel kísérése. Bár csak tanulnánk azok­ból mi magyar protestánsok is! Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Aigner Lajos kiadásában épen most jelent a Por­zsolt Jenő és Porzsolt Kálmán által szerkesztett Herku­les-könyvtár VIII. füzete, Tornakártyák cím alatt; írta Porzsolt Lajos, okleveles tornatanár. Elemi és középis­kolák számára írt kézikönyv ez, mely rendszeresen tár­gyalja, hogy mikép kell a tornagyakorlatokat rendszere­sen, óráról-órára vezényelni. Tudvalevő hogy ha a tor­názással sikert akarunk felmutatni, okvetlenül szükséges, hogy a tornatanító rendszeresen válassza meg az előve­endő gyakorlatot. A tanítás egész menetét felöleli ez a könyv. Minden egyes órának pontosan kiszabja teen­dőit, s a különben is minden kételyt kizáró világosság­gal írt utasítást még a szövegbe nyomott csinos ábrákkal is illusztrálja. Mint nélkülözhetlen, s e nem­ben az irodalmunkban úttörő, egyetlen segédkönyvet, melynek jóravalóságáról a magyar tornaügy terén való­ban nagyérdemű Porzsolt család neve is kezeskedik, melegen ajánljuk a tárgy iránt érdeklődők figyelmébe. Ára 1 frt. Pauler Tivadar élete és művei. Irta Dr. Máté Sándor, budapesti 111. lv. tud. egyetemi könyvtáron Kü­lönnyomat a Figyelő XXIII. kötetéből. E mindössze 40 lapra terjedő füzet, alapos és komoly munka ered­ménye. Mintaszerű »catalogue raisonné.« Előbb Pauler életét ismerteti főbb vonásaiban, mely célra Paulernek eddig kiadatlan néhány eredeti levelét is felhasználja. Azután áttér Pauler egyes műveinek ismertetésére. Nem kerüli ki figyelmét a legapróbb cikkecske sem, melyek­nek nemcsak puszta címét közli, hanem egyúttal tar­talmát is lehető röviden kivonatolja. Ekkép e mű nem­csak érdekes, hanem egyúttal tanulságos is. Ráth Mórnál legújabban a következő csinos és és olcsó kiadványok jelentek meg: Arany János balla­dái. Iskolai kiadás. Ára 40 kr. kötve 50 kr. — Toldi. Költői elbeszélés, irta Arany. 7-dik kiadás. Ára 40 kr. — Toldi estéje, irta Arany. 5-dik kiadás. Ára 50 kr. : — Buda halála, irta Arany. 5-dik kiadás. Ára 70 kr. Névkönyv az erdélyi ev. ref. egyházkerület szá­mára 1888. Szerkesztette Ince Lajos ev. ref. püspöki titkár. 31-ik évfolyam. Folytatva és bevégezve találjuk c füzet elején a széki egyházmegye egyházközségeinek történetét a gondosan szerkesztett névkönyv végén statistikai táblázat mutatja ki az erdélyi 19 egyházmegye népességét. E szerint, Királyhágón túl 2.230,969 lakos közül 357,151 a reformátusok száma, a mint azt egyik közelebbi számban részletesen ismertettük.

Next

/
Thumbnails
Contents