Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-29 / 5. szám
tisztelete, a jezsuiták pádagogikája, contrareformációi működése, külső missziója, a rend újból való helyreállítása, jelen állása, az új római kath. contrareformáció s zárszó. A művet legközelebbi alkalommal behatóbban fogjuk ismertetni. 2. A porosz tartományegyház köréből. A porosz ev. prot. tartományegyháznak mult évi szept.—dec. havában tartott zsinatai örvendetes képet nyújtanak a német protestantismus beléletéből. Az egyházi s a vallásos-eikölcsi szükségletek kielégítése s a bel- és külmissziónak előmozditása valamennyi zsinatnak közös tárgyát képezte. A szegény tartományegyházi gyülekezetek fölsegélésére többi között a rajnai egyház 40,000, a westpháliai 57,000, a pomeráinai, 30,000 a keleti porosz 32,000 a nyugati porosz 20,000, a brandenburgi 51,000, a szászországi egyház pedig 69 ezer márkot fordított. A szász tartomány még ezenfelül 15,000 márkot szavazott meg a kath. lakosságú Eichsfeld diaspora állomásainak jövedelmezőbb alapon való szervezésére, Rónia növekedő hatalmának a protestantismusra nézve vészteljes jelenségével több zsinat meleg és komoly érdeklődéssel foglalkozott. Többi között a rajnai egyház mint sérelmet hozta fel azt a körülményt, hogy a prot. ,,nagypéntek" nélkülözi az államnak tamogatását, míg a kath. „ Űrnapot" a római egyház ceremoniálismusának eme fénypontját az állam oltalma alá vette. A vegyes vallású vidékek zsinatai a vegyes házasságok körül tapasztalt római visszaéléseket tárgyalták, sőt a nyugati porosz zsinatok, főleg a rajnai, az ismeretes Thümmel-féle felekezeti-vallásos pőrrel is foglalkoztak, uevezetesen az államügyész eljárásában az evangy. egyház érdekeinek megsértését látják, s óhajtják, hogy hasonló felekezeti színezetű s jellegű pörökben jobban respektálják az ügyészek az egyes felekezetek érdekeit. Az »evangy. szövetség1 eszméjét a legtöbb zsinat a legmelegebben karolta fel, a mennyiben a porosz-római egyházpolitikának ily sanyarú befejezése s a Thümmel-féle pör fokozott elővigyázatni inti a német protestánsokat. Végül a pomerániai zsinat egy rendkívüli egyetemes zsinatnak szorgalmazását határozta el. A berlini városi misszió Beyschlag tanár jeles szaklapja jelen folyamának 1. füzete szerint sok nehézséggel küzdött, úgy hogy a Stöcker által vezetett misszió ügy évenként 100 ezer márkot vesz igénybe, mely összegből 30 ezer márkot lehetetlen volt előteremteni. A berlini városi missziónak hibája abban van, hogy magát öncélnak tekintve a gyülekezeti életet akarja pótolni, a gyülekezeti élet hiánya pedig Berlin roppant nagy lakosságában s a kevés számú templomokban és parochiában van, úgy hogy ilymódon lehetetlen az egyes lelkek nyilvántartása és gondozása. »Az egyházi organisatió nem haladott Berlin város lakosságának óriási növekedésével, úgy hogy a külvárosi részek a lelkészekre nézve megközelíthetetlenek s ily módon minden keresztyénellenes propagandának áldozatúl esnek. Aztán a városi belmisszió helyes protestáns álláspontról vizsgálva csakis szükségből való segélynek tekintendő, mely a rendes szabályszerű lelkipásztori gondozás áldásos művét soha sem pótolhatja, ép azért a berlini protestantismusnak főtörekvése csakis »az egyházi organizátió művének előmozdításában« állhat. Ugyanilyen bajok a nagyobb tartományi városokban is észlelhetők. így névszerint Magdeburg, Stittin, Königsberg, a ma már 100 ezer lakossal biró Halle s más városokban, mely bajok az egyes zsinatok figyelmét sem kerülték ki, úgy hogy a szász tartományi zsinat a magdeburgi városi misszió ügyének előmozdítására egyetemes kollektát rendelt el. A pártviszonyok a régiek maradtak, s az azokból eredő nehézségek a legutóbbi zsinatokon is nyilvánultak. A bradenburgi pozitiv-felekezeti többség Stöckert választotta első zsinati assessornak, mig az evangy. középpárti Rogge alig alig nyerte meg a szavazattöbbséget. A liberális theológia hívei régi hagyományos módon mellőztettek s úgy látszik a porosz tartományegyházban a „pesitiv unió" a tónadó. — A jogi és szervezeti kérdések mellett újból előkerültek a Hammersttin-féle javaslatok, melyeknek ismeretes mottója, „az evangy. egyház nagyobb szabadsaga és önnállós agában * áll, mi mellett a prot. egyhaznak nagyobb állami dotátióban való reszesítése ügyénél meglehetős egyértelműség uralkodott az egyes pártok között. — A kicsinyes pártoskodások és túlságosan theologizáló törekvések dacára is lélekemelő a német protestantismus tevékeny mozgalmainak figyelemmel kísérése. Bár csak tanulnánk azokból mi magyar protestánsok is! Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Aigner Lajos kiadásában épen most jelent a Porzsolt Jenő és Porzsolt Kálmán által szerkesztett Herkules-könyvtár VIII. füzete, Tornakártyák cím alatt; írta Porzsolt Lajos, okleveles tornatanár. Elemi és középiskolák számára írt kézikönyv ez, mely rendszeresen tárgyalja, hogy mikép kell a tornagyakorlatokat rendszeresen, óráról-órára vezényelni. Tudvalevő hogy ha a tornázással sikert akarunk felmutatni, okvetlenül szükséges, hogy a tornatanító rendszeresen válassza meg az előveendő gyakorlatot. A tanítás egész menetét felöleli ez a könyv. Minden egyes órának pontosan kiszabja teendőit, s a különben is minden kételyt kizáró világossággal írt utasítást még a szövegbe nyomott csinos ábrákkal is illusztrálja. Mint nélkülözhetlen, s e nemben az irodalmunkban úttörő, egyetlen segédkönyvet, melynek jóravalóságáról a magyar tornaügy terén valóban nagyérdemű Porzsolt család neve is kezeskedik, melegen ajánljuk a tárgy iránt érdeklődők figyelmébe. Ára 1 frt. Pauler Tivadar élete és művei. Irta Dr. Máté Sándor, budapesti 111. lv. tud. egyetemi könyvtáron Különnyomat a Figyelő XXIII. kötetéből. E mindössze 40 lapra terjedő füzet, alapos és komoly munka eredménye. Mintaszerű »catalogue raisonné.« Előbb Pauler életét ismerteti főbb vonásaiban, mely célra Paulernek eddig kiadatlan néhány eredeti levelét is felhasználja. Azután áttér Pauler egyes műveinek ismertetésére. Nem kerüli ki figyelmét a legapróbb cikkecske sem, melyeknek nemcsak puszta címét közli, hanem egyúttal tartalmát is lehető röviden kivonatolja. Ekkép e mű nemcsak érdekes, hanem egyúttal tanulságos is. Ráth Mórnál legújabban a következő csinos és és olcsó kiadványok jelentek meg: Arany János balladái. Iskolai kiadás. Ára 40 kr. kötve 50 kr. — Toldi. Költői elbeszélés, irta Arany. 7-dik kiadás. Ára 40 kr. — Toldi estéje, irta Arany. 5-dik kiadás. Ára 50 kr. : — Buda halála, irta Arany. 5-dik kiadás. Ára 70 kr. Névkönyv az erdélyi ev. ref. egyházkerület számára 1888. Szerkesztette Ince Lajos ev. ref. püspöki titkár. 31-ik évfolyam. Folytatva és bevégezve találjuk c füzet elején a széki egyházmegye egyházközségeinek történetét a gondosan szerkesztett névkönyv végén statistikai táblázat mutatja ki az erdélyi 19 egyházmegye népességét. E szerint, Királyhágón túl 2.230,969 lakos közül 357,151 a reformátusok száma, a mint azt egyik közelebbi számban részletesen ismertettük.