Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

jegyző, végre egyházkerületi felügyelő volt, ez utóbbi minőségében nagyapja örökébe lépve. Felügyelői méltósága révén tagja volt a főrendi­háznak, tevékeny részt vett az evang. egyetemes gyűléseken, hol, valamint kerületében mint lel­kes egyháznagyot és buzgó hazafit általános szeretet és nagyrabecsülés övezte körül. o * Halála érzékenyen sújtja az evangelikus egy­házat, de különösen a dunántúli egyházkerüle­tet. melynek soproni főiskolája, az elhunytnak is egykori »alma matera-e, egyik legbuzgóbb és áldozatra mindig kész pártfogóját vesztette el Káldy Gyulában. Elhunytával az egyetemes protestáns érdekek és az irodalom is sokat vesz­tettek, mert Káldy a protestáns egyházak közötti testvéries viszonynak gondos ápolója, az egy­házi irodalomnak buzgó istápolója, a »Protes­táns Irodalmi Társaságcc-nak párttogó tagja, alakulásának lelkes előmozdítója volt. — Béke a derék ember hamvaira! * Személyi hirek. A nagyszebeni egyházmegyébe kebelezett mikeszászi ref. egyházközség Teleki Zsigmond lelkészjelöltet, a sepsiszentgyörgyi gymnasium egyik köz­tanítóját lelkipásztorává valasztotta. — Czipott Rezső ba­tyándi ev. lelkész és kiérdemlik alesperes legközelebb ülte meg szerény körben lelkészi működésének 40-ik évforduló­ja: ; a buzgó lelkipásztornak mi is örömmel gratulálunk ! — Juhász Sándor volt sárospataki theologus az erdélyi egyházkerület igazgató tanácsa által a szilágyszolnoki egyházmegyéhez tartozó ilosvai egyház körlelkészi állo­mására neveztetett ki. — Czelder Márton kecskeméti lelkész, Romániából, a ploesti ref. presbyteriumtól, az egyház 25 éves fennállásának évfordulója alkalmából meleg hangon távirati üdvözletet kapott; az egyházat Czelder alapította mint akkori romániai misszionárius. — Keresztes József nagyenyedi theol. professor és ismert bibilai tudós, mint megdöbbenve értesülünk, súlyos elmebajba esett; tantárgyait dr. Bartók György lelkész és Józsa Zsigmond theol. magántanár adják elő. -— Arndt János bonyhádi gymnasiumi tanár a soproni evang. lyceum tanárává választatott. * Lelkészi értekezlet tartatott közelebbről a sepsii egyházmegye papsága által Sepsiszentgyörgyön Kis Albert ilyefalvi lelkész elnöklete alatt. Az elnök meleghangú beszédben üdvözölte a népes konferenciát, melyen először Zágoni Pál olvasott fel egy talpraesett értekezést az »egyházi számadások összeállításáról és az egyházi vagyon kezeléséről és ellenőrzéséről.« Második felolvasó Kis Albtrt volt, ki arról értekezett, hogy a történelmi példákat miként lehet és szabad az egyházi szónoklat keretébe belevonni. Ebéd után Benedek Árpád szent­királyi lelkész olvasott fel egy szép keresztelési ágendát első szülött keresztelendő felett; bírálatra kiadatott Józsa Sándor lelkésznek. Végül Vén Mihály terjesztett elő tüzetes javaslatot az egyházmegyei könyvtár ügyében és megbízást nyert, hogy a közelebbi értekezletre a javaslat szellemében készítendő alapszabály-tervezetet nyújtson be. * Nagyszerű iskolai alapítványok. Sóvári Soős Gábor hajdú-nánási ügyvéd és volt országos képviselő november 6-án két alapítványi oklevelet helyeztetett el a tiszántúli egyházkerület levéltárában. Az alapítványok, mint egyik szeptemberi számunkban közöltük, részben a debreceni kollégium, részben a hajdú-nánási gymna­siumnak szólnak. A debreceni főiskolának — mondja az alapító — mint egykori kalauzomnak és segélyezőmnek a tanulói pályán, adok hála fejében 50,000 forintot, aka­ratom lévén, hogy annak segítségével „egy ref. gymn. tanárképző intézettel összekötendő bölcsészeti szaktanfolyam állítássék fel." A hajdú-nánási gymnasiumban az V. és Vl-ik osztály fenntartása végett, két tanári széknek (a görögnyelvi és mathematikai kathedrának) dotálására tanulmányi alapul 30,000 forintot adott. Mint a »Debr. prot. lap« írja, Debrecenből közelebb egy 3 tagu kül­döttség (Liszka Nándor, Búzás Pál, Tóth Sámuel) mon­dott köszönetet a ritka buzgóságú áldozatkész ala­pítónak Hajdu-Nánáson. A küldöttség szónoka Tóth Sámuel volt. * Buzgó egyházi felügyelő. Mint az »Evang. Egy­ház és Iskolá«-ban olvassuk Irsay József a kecskeméti református egyházmegyének buzgó tanácsbirája, az irsai evang. magyar-tót egyháznak is rendkívül áldozatkész felügyelője, százakat áldozott templomjavításra (530 frt), parokhiára 50 frt, orgonára 200 frt, harangokra 100 frt, oltárra 100 frt, keresztelő medencére 50 frt, templom­tető festésére 50 frt, s még számos más kisebb egyházi cé­lokra szép összegű adományokkal járult. A folyó év tavaszán 6 hold első osztályú földet adományozott az egyháznak, melynek jövedelmét (évenként 170 forint) az egyház folyó szükségleteire kívánja fordíttatni. Leg­közelebb pedig a temetőt szép festett rácskapuval látta el, benne egy díszes, bádoggal fedett tornyocskát emel­tetett, ebbe két kis harangot vett, mivel a községbeli harangok hangja a távol eső temetőbe nem hallatszik el. — Ez aztán derék egy gondnok! * A budapesti német reform. leányegyház 25-dik évi tudósítása, a jubiláris évről érdekes tudósítást hoz. A vasárnaponként kétszer tartatni szokottt istenitisztelete­ket számosan látogatták és ezek valóságos áldása lettek a bevándorlott idegeneknek. A német istenitiszteleteken kívül többször tartattak francia és angol istenitiszteletek; az előbbiek Selli bécsi lelkész, az utóbbiak Moody E. h. lelkész által. Az egyházzal 3 vasárnapi iskola van összeköttetésben, melyeket körülbelől 300 gyermek láto­gat; és pedig az egyik 10 tanítóval s tanítónővel és 150 gyermekkel a missziói iskolában, a második 7 tanító­val s tanítónővel és 90 gyermekkel a Betbesda kórházban ; végül a harmadik a körülbelől egy mértföldnyire fekvő Újpesten 4 tanítóval és 80 gyermekkel. A számos segé­lyek, melyeket éveken át angol s amerikai vasárnapi iskolabarátok szolgáltattak, sajnos, ez évben nem folytak be, s így fenyegetve van ennek az áldásos intézmény­nek fennmaradása. A hitközséggel összekötött Bethesda kórházban 408 beteget ápoltak 13,706 napon át. A szegé­nyek és betegek pénztárából számos segély utalványoz­tatott. 1887-ben az úrvacsorával élt 376 személy, azon­kívül a Bethesda kórházban a betegek számára 17-szer osztatott ki az úrvacsorája. Kereszteltettek 11, konfirmál­tatott 12 gyermek, egybekelt 8 pár, elhunytak 12-en. Az egyház bevételei 2770 frt 47 krt tettek ; pénztári maradvány 1888-ra 447 frt 59 kr. * Kettős ünnepély Tisza-Földvárott. Október 28-kat, utolsó vasárnapját a hónak, megelőző este 8 óra­kor az összes harangok zúgása, következő hajnalban pedig s a fölviradott napon a mozsarak hirdették kettős ünnepélyünknek, u. ra. templomunk évszázados ünnepé­lyének,, és a reformáció 371-dik évfordulójának nagy, magasztos elérkezését. Kilenc órakor mintegy méltó­ságosabban zendültek meg magas tornyunk ércnyelvei, s özönlöttek az 5000 lélekszámú egyházunk buzgó hívei PÁPA

Next

/
Thumbnails
Contents