Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

II. A lelkészképesitő első (kapláni) vizsgálatra: a) A Biblica-theologiából: A kijelentés különböző alakja az ó- és új-testamentumban. b) A keresztyén hittanból: A dogmák és confessiók jelentősége a protestantismusban. c) Az exegetikai tudományokból: Melkiczedek és Krisztus főpapsága összehasonlítva az ó-testamentumi főpapsággal a Zsid. levél III: i—6; IV: 14—16; V: 1 —10; VII: 1—28; VIII: 1-7 versei alapján. III. A lelkészképesitő második (papi) vizsgálatra: a) Az egyháztörténetemből: Hazánkban az állami és felekezeti elemi-, közép-és felsőbb iskolák körében tett újítások 1740—1848. évek alatt. b) Az egyházjogból: Készíttessék ismertetés Kiss Áron : »A XVI. században tartott magyar reform, zsinatok végzései« című könyvéről, különösen kiemelve a kánonok egyházjogi töredékeit és azokat egy képpé szerkesztve. c) A gyakorlati theologiai tudományok köréből: Biráltassék meg a magyarországi vagy erdélyi ref. egyház énekes könyve dogmatikai, költészeti és nyelvezeti szempontból. (A zenészen szempontból való bírálat nem kötelező, de kívánatos.) d) Egyházi beszéd textusok : Zsolt: XIX: 2-5. Máté: XV: 1 —11. II. Kor : IX : 7. e) Bibliamagyatázati tételek : Máté: V: 1—12. » VI: 1 —16. » VII: 13—29. » X: 32 — 42. > XI: 25-30. » XIII: 24—33. » XIII: 44—52. » XVI: 13—28. » XVII: 1—13. Lukács: XII: 1 —12. » XII: 13 — 21. » XVI: 1-13. Róm. lev. IX: 1 —16. Kolossei lev. III. 1 —15. Zsid. lev. V: 1—14. Jakab: I: 2—18. I. János II. 1 —17. A vizsgázóknak figyelmébe ajánltatnak a Theol. Vizsg. Szabályok (1887. évi jk. 15. sz.) azon rendelkezései, hogy az alapvizsgálati dolgozatok május 15-ig (Szab. 7. §.), az I-ső és H—ik papi vizsgálati dolgozatok junius 15-ig (Szab. 20. §.) a theol. akadémia igazgatójához adandók be. Kiadatott 1888. október 28-án Budapesten. Kenessey Béla, a tan.-kar jegyz. 1721/88. A fentebbi tételeket helyben hagyva, közhírré teszi. Budapest, 1888. november 2. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. A nagybányai ref. elemi iskola ügye. Mind az egyházi, mind a politikai lapokban bejárta az országot a hír, mely szerint a nagybányai ref. egyházközség kemény megrovást kapott a tiszántúli egyházkerület közgyűlésén azért, hogy felekezeti iskoláját ideiglenesen beszüntetni szándékozik, és hogy iskolaépületét a városnak közös iskola helyiségül haszonbérbe adta. Ezért aztán Nagybánya nem lehet missziói kör középpontja stb. Nem akartam ez ügyről nyilvános téren szólani mindaddig, míg az egyházkerületi határozatot nem látom, de most már előttem lévén a határozat, magam és egyházam iránti kötelességemnek tartom elmondani, hogy áll a dolog ? kijelentvén, hogy állításaimat írásban meglevő adatokkal s nyilvános tényekkel igazolhatom. A dolog úgy áll, hogy ez az ügy az egyházi törvények és egyházkerületi utasítások értelmében folyta maga rendes útján. Az egyházkerületi utasítás azt mondja, hogy ha valahol a felekezeti iskola beszüntetése céloztatnék, jelentést kell tenni az espereshez. Ezt a jelentést mi a folyó évi május 5-ikén megtettük. Választ is kaptunk rá, hogy az ügy megvizsgálása végett maga az egyházmegyei elnökség fog kijönni jun. 12-ikén. »Legyenek tehát, kérem, nyugodtan — irá esperes úr — a dolog késedelmet szenvedni nem fog, a mennyiben a nyáron tartandó egyházmegyei s még későbben tartandó egyházkerületi gyűlésnek kell beszámolni.« Megjegyzendő, hogy az egész ügy hivatalosan csak akkor jöhetett szóba, mikor a városi közgyűlés Ígéretet tett, hogy a gymnasiumi épületből kiszorult községi iskola számára a ref. iskola épületét bérli ki. Erre pedig előre nem igen lehetett számítani, mert a plébános meg a katholikusok nagy része körömszakadtig ellenezték; úgy hogy mikor a bérbe vétel kimondatott: ugyan az a gyűlés — hihetőleg megnyugtatásul — megszavazta a katholikus templom kívánat szerinti kifestésére is a költséget. Áz is tudni való, hogy ez a szóban forgó iskolaház egy emeletes kőépület, kilenc nagy teremmel, melyek közül a mi iskoláinknak csak kettő kellett. Egyben volt a kántor lakása, egyben a kápláné; a többi helyiség vagy üresen állott vagy bérbe volt adva, hol ennek, hol annak ; legközelebb zsidók használták magtár gyanánt s patkányok dúlták az alapfalakat. Ha valaki ki tudná mutatni, hogy mindezek a bérbeadások egyházkerületi jóváhagyáson alapultak; vagy hogy az egyházi törvények szerint a haszonbérleti szerződések is csak főhatósági engedélylyel köthetők: még akkor sem mondhatná, hogy törvényellenesen cselekedtünk, mert a jelentés május 5-ikén bement, az egyházmegyei elnökség junius 12-ikén kijött, a szerződés csak junius 20-ikán hagyatott helyben véglegesen, a mint a záradék mutatja.