Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

fenhagyva a jó vezető számára. Igen világos, tiszta magyarázat mellett lehet csak haszonnal a növendékek kezébe adni a munkát. Magyar olvasókönyv. A középiskolák III—ik osztálya számára. Szerkesztette Makiári Pap Miklós gymn. tanár. Kiadja a »Sárospataki irodalmi kör« a főiskola költségén. Ára fűzve i frt, füzetben 93 kr. A nem régiben megjelent munka a gymnasiumi könyvtár XIV. és az irodalmi kör által kiadott magyar olvasókönyvek III. kötetét képezi. A mint a szerkesztő az előszóban mondja, e mű a Molnár Lajos tanár által szerkesztett Olvasókönyveknek folytatása, úgy hogy az olvasmányok kiválasztásánál tekintettel volt szerkesztő az I-ső és II—ik kötet tartalmára, a tantervre és a III—ik osztály tananyagára. Minthogy az I. és II. kötet a mondai kort s az Árpád-házi királyok korszakát ölelte fel a magyar történelemből, e III. kötet a Vegyes-házból származott uralkodók korát mutatja be. Egyébb tárgyakat illetőleg is szem előtt tartotta az öntudatos paedagogus szerkesztő a fokozatosság elvét s az ész-, kedély- és jellemképző olvasmányokat elég szerencsésen válogatta össze, részben dolgozta át különösen nyelvi tekintetben. A találós mesék között azonban van néhány igen nehéz, a mit nagyon bajos a gyermekkel kitaláltatni, így az l, a k, a c s az i betűvel jelzettek. Kihagyható lett volna Greguss Ágostnak »A paraszt és a szolgabíró« című meséje, mely poetikailag is nehézkes, a tanulságot is nem könnyen szemléltethetni benne. Van valami ízléstelen tréfa. »A talpas tótokban« — ilyenekre ne szoktassuk a gyermekeket. A sok idegen szót is, mely előfordul egyes olvasmányokban vagy ki kellett volna hagyni, vagy legalább kiejtésüket zárjelbe oda tenni. E néhány megjegyzéssel azonban el is mondottuk kifogásainkat, mert különben az olvasmányok legnagyobb része szép és a gyermek lelki világához alkalmazott. Nagyon helyesen járt el a szerkesztő, midőn a legjobb nevű irók és költők műveiből szedte össze anyagát, azt az egy-két olvasmányt pedig, mit másod- harmadrendű Íróktól vett át, a könyv értékének csorbulása nélkül bátran mellőzhette volna is. Az egész anyag a következő öt kategóriába van beosztva : I. példabeszédek, közmondások, talalós- és tanító-mesék, példázatok; II. népmesék és mondák; III. elbeszélések, leírások, képek és elmélkedések; IV. történeti elbeszélések, mondák, életrajzok, jellemvonások és V. költemények. Összesen 107 olvasmány. Szivesen ajánljuk a tanférfiak figyelmébe a munkát. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Bihari Péter ref. főiskolai rendes és egyetemi magántanár, mint a hivatalos lapban olvassuk, elmebetegsége miatt gondnokság alá helyeztetett; már a nyáron be kellett szállítani a lelki elborulás szomorú házába, a hol jelenleg is ápoltatik. — Szász Domokos erdélyi püspök f. hó 14-re Székely-Udvarhelyre utazott a ref. főgymnasium új épülete fölavatási ünnepélyére, melyen az igazgató-tanácsot Szász Gerő és dr. Szász Béla, a kolozsvári kollégiumot dr. Török István igazgató és Szathmári Ákos tanár fogjak képviselni. Dr. Vályi Gábor kolozsvári egyetemi tanár az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsa által a most szervezett miszszió-ügyi előadói állásra meghivatott. — Lncze Lajos erdélyi püspöki titkár püspöke ajánlatára kilenc folyamodó közül az erzsébetvárosi újonnan szervezett állomásra körlelkészszé neveztetett ki az igazgató-tanács által. (Prot. Közi.). * Lelkészválasztások. A debreceni egyházmegyében fekvő Esztár község lelkészi állomására egyhangúlag Biber József b.-ujfalui segédlelkész választatott lelkipásztorrá ; de a választás — mint a Debr. prot. Lap irja — nem fog megerősíttetni, mert Biber illetéktelenül jelöltetett ki az állomásra. — A hegyközkovácsi-i ev. ref. lelkészi állomásra közfelkiáltással Szokolai Béla helybeli időközi lelkész választatott meg. * Az új vallás- és közoktatási miniszter nyilatkozatai. G/ót Csáky Álbin f. hó 6-án fogadott először hivatalosan, a mikor számos fővárosi és országos kulturintézet küldöttsége tisztelgett nála. Az országos közoktatasitanács küldöttségének, melyet Stocek elnök vezetett, a miniszter többek közt azt válaszolta, hogy Magyarország kulturája érdekében minden áldozatot meg kell hoznunk. — A középiskolai igazgatók küldöttségének azt válaszolta, hogy nagyon jól tudja, mennyire túl vannak halmozva bürokratikus munkával. A mostani papirkorszaknak véget Jog vetni. Bölcsen tenné ! * Az evangelikus bányakerületi gyámintézet közgyűlése f. hó 7-én délelőtt volt a tót templomban Sáikány Sámuel egyházi és Fölelváry Mihály világi elnökök vezetése mellett. Az elnöki jelentés szerint a gyámintézet részére ujabban 979 frt 94 kr. folyt be, mely összegre vonatkozólag akként határoztak, hogy annak fele az egyetemes gyamin tézetnek adassék, másik felét pedig egyes egyházak közt oszszák szét. A tisztújítást a jövő évi szeptember hóra rendelték el. A közgyűlés tudomásul vette ama bejelentést, hogy az egyetemes gyámintézet közgyűlését e hó 13-ikán és 14-én Pécsett tartják. * A Luther-társaság okt. 10-én igazgató-tanácsi ülést, 11-én közgyűlést tartott Dolesehall Sándor társulati elnök vezérlete alatt. Az elnök bejelentette, hogy a tagok száma 265-re szaporodott. Trsztyénszky Ferenc pozsonyi theol. akadémiai tanár indítványozta, hogy fiók-társulatokat állítsanak fel, a melyek a központtal szerves összeköttetésben legyenek. Az igazgató-tanács hozzájárult ez indítványhoz és az erre vonatkozó javaslat kidolgozásával Trsztyénszky Ferenczet bízta meg. A Luther-életrajzára kitűzött pályázatra négy munka érkezett be, melyek közül a 3-ik és 4-ilc számú munkát — mint figyelemreméltót — annak idején átdolgozás végett a szerzőknek visszaadták. A pályamunkák átdolgozva már visszaérkezteö s most njból kiadták mindakettőt a bírálóknak. — A közgyűlésen szintén Dolesehall Sándor elnökölt kiváló megnyitó beszédet tartva, melyben a társaság érdekeinek buzgóbb felkarolását hatásosan ajánlotta a tagoknak. Az évi jelentés a Gyurátz- és Sánta-féle imakönyvek kiadását, egy néipes tótnyelvű naptár (annak idején ismertettük) közrebocsátását emelte ki s egyszersmind a tagok helveslése közben ismertette a működés további programmját: Luther népies életrajzának és több népies vallás-erkölcsi iratnak kiadását. Ezután a pénztári jelentést és a zsámvizsgálatról szóló tudósítást hallgatta meg a közgyűlés, felmentvényt adva a pénztárnoknak, köszönetet szavazva az elnökségnek és tisztikarnak. * Az evangélikusok egyetemes gyűlése okt. 12-én fejezte be tanácskozásait. Első napi üléséről más helyen kimerítő tudósítást vesznek olvasóink, a más két napiról jövő számunk hozand részletes értesítést. Itt csak anynyit említünk meg, hogy a második napi ülésen az anyakönyvek kérdésénél ismét volt nemzetiségi szóharc, s hogy a harmadik napi ülésben a zsinati bizottság terjesztette be előmunkálatait, melyek kapcsában az egyetemes gyűlés elhatározta, hogy a zsinat minélelöbb