Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-22 / 4. szám

* „Az Irodalmi Tarsasag" tagjai közé újabban beléptek: Jóba József böhönyei ref. lelkész, mint írja: »oly formán, hogy évenként, mig élek, fizetek 5 irtot, de az ennek megfelelő 100 frt tőke utódaimat nem terhelheti ;« Czelder Márton kecskeméti lelkész, ki magát és három káplánját következőleg jelenté be : »A prot. irodalmi társulat tagjai közé kérem beírni nevemet és Módra Imre, Szigethy Zoltán, Nagy Zsigmoni segédlelkészekét; állítsunk-e ki kötelezvényt 100—100 frtról, míg befizethetjük?« (Felelet: kötelezvényeket beküldeni annak idején a Társaság igazg. Választmányához kell — mi csak a jelentkezéseket regisztráljuk. Szerk.). — Tagsági díját, 6 frtot 1887-rc, béküldötte Zelenka Pál esperes útján a ,,hegyaljai ág. evang. egyházmegye", és takarékpénztárba tette a Szerkesztő. * A budai ref. egyházi bizottság Szász Károly püspök vezetése alatt teljes számban tisztelgett Tisza Káimáhné szül. Degenfeld Ilona gróf nőnél, mint az építendő templomra megindított gyűjtés védasszonyánál. A püspök ékes beszédben emelte ki a védasszony egyéni és családi erényeit, akinek mindig van ideje hogy az egyház, nevelésügy és a jótékonyság terén is szerepet vigyen. Különösen kiemelte a püspök Tisza Kálmáuné úrnőnek a gyűjtés körüli fáradozását és buzgólkodását. (Tisza Kálmánné úrnő ugyanis eddig már egymaga többet gyűjtött 7000 frtnál.) Az éljenzéssel fogadott beszéd után a védasszony szívélyes szavakkal köszönte meg a szerencsekivánatokat s a küldöttség tagjaival hoszszabb társalgásba bocsátkozott. * A budapest-óbudai evang. reform, egyház 1887—ilv évi jövedelmeinek és kiadásainak kimutatása, mely hozzánk is beküldetett, hű képet nyújt ez egyházunk anyagi helyzetéről. A kimutátás az egyház hivatalnoki személyzetét, bevételeit, kiadásait, az egyháztagok névjegyzékét s végül függelékben az egyházi Közalap intézményét ismerteti. Az egyház jövedelmei egyházi adóból, tőke kamatjából, földek és házak haszonbéréből, fővárosi segélyből és kegyadományokból kerülnek ki. A bevételek összege 4716 frt 45 kr, a kiadásoké 3072 frt 55 kr, pénztármaradék 1643 frt 90 Kötvényeken kamatozó törzsvagyona van az egyháznak 1300 frt. Egyházi és közalap-adóhátralék közel harmadfél száz forint. A gyülekezeti lélekszám 723 ; született 39, meghalt 40, házasult 25, konfirmáltatott 15, áttért 3. — A gondosan összeállított kimumatás.t Mészáros Sámuel lelkész és Czilling György főgondnok szerkesztették. * A pesti reform, főgymnasium zeneegyesülete, mely Somogyi Rudolf tanár elnöklete alatt a folyó iskolai év kezdetén alakult, január 15-én d. e 11 órakor az egyház tanácstermében szépen sikerült hangversenyt rendezett. A hat pontból állott műsor arról tanúskodik, hogy a zsenge egyesület főként a classicus zene művelését tűzte ki célul s az összevágó előadás és a szereplők bátor fellépése fényesen igazolta, hogy az egyesület gondos vezetésben részesül. Minden »otthonról« került ki, még karnagyuk is, kinek tisztét Forrai M. VIII. oszt. tanuló meglepő ügyességgel töltötte be. Az egyes pontok közül különösen kiemelkedett Puky lindre hegedűjátéka ki Alard »Souveniers de Mózart« solóját ritka szabatossággal játszotta és Farkas Kálmán magánéneke, ki a Sákkingeni trombitás bucsúdalát énekelte fentűnést keltett erővel. A melodrámai előadás (Arany J. Tetemre hívása, szavalta Széles Áron, zenejét írta Forrai M.) bár kevésbbé sikerült, de az is komoly igyekezetről tanúskodott, mit méltányolni kell. A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a termet, buzdító tapsokban nem is volt fukar. A tanárikar csaknem teljes számban, az egyház-tanácsnak néhány tagja látható örömmel hallgatta végig a valóban dicséretre méltó kezdeményezést, melynek kívánjuk, hogy minél többször méltó folytatása legyen. * Elpusztult reform, egyházak. A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat legközelebbi ülésén Déván, . Szőts Sándor, lapunk dolgozótársa nagy közönség előtt szomorúan érdekes felolvasást tartott a Déva szomszédságában levő »Szántóhalma és Szentandrás községek elenyészett ref. magyar ekklézsiájáról.« A nevezett községek lakossága a 17—ik század első felében még egészen • magyar és reform, vallású volt. Szép templom és papi-. lak állt bennök; de a 17-ik század második felében már. a dévai egyház filiájává süllyedtek s a mult század elején immár egyetlen reform, magyar sem volt e falvakban. A kipusztulás oka az volt, hogy a két község útjába esett. a gyakran megújuló hadjáratoknak, melyek következtében a magyar lakosság egészen kiirtatott. Ma konok oláhok laknak helyükön. * Dr. Sommerville Debrecenben a mult hét folyamán két ízben tartott bibliai előadást, melyeket mind-: annyiszor nagy közönség hallgatott meg. Első előadását a collegitim egyik termében a tanárikarok és a tanuló ifjúság hallgatták, kikre a mély bensőséggel, elragadó szónoki tűzzel és tömör költői nyelven előadott beszéd rendkívüli hatást tett, mint a wDebr. El.a irja. Szeressük a. Krisztust: ez volt beszédének egyik főgondolatja, míg a másik azt fejtegette, hogy szeret minket a Krisztus. A beszéd végeztével Szentgyörgyi K. senior mondott rövid köszönetet Sommervillenek. — A másik előadást a városház nagy termében tartotta, nagyobb, de jó részben szintén a tanuló ifjúságból állt közönség előtt, melynek soraiban a lelkészek és tanárok közül is többen voltak láthatók. A keleti bölcsekről beszélt, a mint azok a bethlehemi csillag fénye után a Messiás felkeresésére indultak. Telve volt e beszéd szép költői képekkel, leírásokkal, elbeszélésekkel, írja a »Debrecen.« Az előadásokat mindkét ízben Csiky Lajos theol. tanár tolmácsolta, mondatról mondatra oly modorban, mint itt Pesten hallottuk Sommervillet. * Sarosmegye népoktatás ügyének megismertetésére Dr. Tergina Gyula kir. tanfelügyelő évi jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: A 3648'372

km kiterjedésű 168,013 lakossal bíró megye tanköteleseinek száma 31,132, e szerint a tankötelesek a lakosság i8'5°/o-át teszik; esik egy • kmre 46 lakos, 9 tanköteles; ezekből rk. 16,417 vagyis 53 °/0

, gk. 10,127 vagyis 32°/0

, ág. ev. 2588 vagyis 8%, mózes vall. 1984 vagyis 6°/0

- Nemzetiség szerint: magyar 1947 vagyis 6°/0

> német 629 vagyis 2°/0

, tót 18,626 vagyis 6o"/0

, ruthén 9940 vagyis 32°/0

; tényleg iskolába járt 28,015, iskolába nem járt 3127. A tanításhoz szükséges könyvekkel birt 24,106, az iskolából kilépők közül irni olvasni tudott 2672. A népoktatási tanintézetek száma 276, ebből: 6 állami, 3 községi, 267 felekezeti és pedig: 112 rk. 110 gk. 36 ág. ev. 9 mózes. Működött 309 tanító, ezekből 185 képesített, 124 nem képesített, 205 tudott magyarul, a többi keveset, 25 semmit. Üj iskola épült 9, több pedig kijavíttatott. A megye 381 községe közül csak 275-ben volt iskola 136-ban nem volt, a magyar nyelv 149 iskolában taníttatott eredménynyel. Óvoda összesen 6 volt, ipariskola 3, ipartan-műhely 3. Az összes népoktatási tanintézetek évi jövedelme és kiadása 115,075 frt. Iskolai, takarékpénztár volt 4 iskolában. A tankötelesek közül 12,973 mulasztott összesen 141,548 félnapot, ebből 133,857 félnap igazoltatott, 7691 félnap pénzbirsággal büntettetett befolyt ebből 752 forint 67 kr. A minisztérium által nyújtott állami segély összege 6458 frt, azonkívül több is-