Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

IRODALOM. Héber olvasókönyv. Akadémiai és magánhasználatra, Szerkesztette Pukánszky Béla theol. akad. tanár. Az előt­tünk levő mű a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyet, theol. akadémiájának tanárai által szerkesztett és kiadott theologiai szakkönyvtár II. köteteként jelent meg Pozsony­ban a Wigand-féle nyomda által meglepő tiszta szép nyomással, szabatossággal állítva elő. A fiatal, kiváló szorgalmú theologiai tanár e munkával egy oly gyakorló könyvet kívánt adni a papnövendékek kezébe, a melynek segítségével az elterjedtebb nyelvtanok kalauzolása mellett »esetleg tanári magyarázat nélkül is alaposan, rationalisan s életteljesen elsajátíthassák az egész alaktant s a syntaxis általánosabb szabályait.« Az olvasmányok összeállításánál a fokozatosság elvét igyekezett szerkesztő szem előtt tartani s e célját el is érte. Az első részben foglalt olva­sási gyakorlatok a kezdővel míg egy csomó szót sajátít­tatnak el, másfelől begyakorolják a legközönségesebb elemeibe a héber olvasásnak. A második rész már fordítási gyakorlatokat tartalmaz az alany és állítmány egyszerű constructiójától fel a névragozáson és igehajtogatáson át egész a kétszeresen gyenge gyökü igékig. Ezek be­gyakorlására nemcsak héberből magyarra, de magyarról héberre is fordítandó rövidebb-hosszabb szemelvények vannak összegyűjtve az ó-testamentumból és pedig peda­gógiai szempontból igen helyesen, hogy nem összefüggő elbeszélések, melyekre a növendék hamar rá kereshetne, hanem egyes kiszakított mondatok innen és onnan. A lap alján adott magyarázó megjegyzések igen találóak, bár a kezdőre nézve nem mindig teljesen tájékoztatók, úgy hogy a vezető tanár útmutatására igen tág teret hagynak fenn. A harmadik részben már összefüggő olvasmányok vannak közölve a történeti, a költői és a prófétai iratokból, hogy mind háromnak sajátságaival megismerkedjék a növendék. Végül mintegy 6 olvasmányt ad, melyek vocalizálatlan szövegüek. Hiszen nem árt, hogy ilyeneket is közlött a szerkesztő, de nincs mégis itt határozott céljuk, mert a ki tüzetesebben fog növen­dékei közül a héber nyelvvel foglalkozni az e néhány olvasmányra úgy sem szorul rá, a ki pedig, mint a leg­több theol. ifjú teszi, csak épen annyit és azt is meg­lehetősen felületesen végez el, a mennyit a professor okvetlenül bele diktál, annak meg kevés ez egy-két gyakorlat. Különben is vocalizálatlan szöveggel még az exegetának is kevés dolga van, de annál töob a Raschi-Mendelssohn-féle olvasással, ha a zsidó commentátorokat akarja olvasni. Ebből kellett volna néhány mutatványt kö­zölni. A magyarból héberre fordítandó gyakorlatokat kissé nehezeknek találom, még azokat is, melyek az új testamen­tumból válogattattak ki. A mi theologiáink tanterve szerint tanítván a héber nyelvet, ez olvasmányokkal csakis a legkiválóbb növendékünk birkózhatik meg, a ki magán­szorgalomból is sokat foglalkozott a nyelvvel. Külön­ben is a héber tanításnál a főcél, hogy a hébert for­dítsák jól magyarra, a többi felesleges; a nyelv csak eszköz legyen, hogy behatolhasson vele az irások tit­kaiba. E célra azonban nem új olvasókönyvről, de egy új nyelvtanról kellett volna inkább Pukánszky úrnak gondoskodnia. A Ballagi-Goldzieber-féle nyelvtanban az olvasmányok úgy irodalmi, aesthetikai, mint nyelvészeti és paedagogiai, szempontból elég jól vannak összeválo­gatva, legalabb azok kezelésénél nagyobb nehézségekre nem bukkantam; de sok nehézséget okoz a nyelvtani rész, mely az által, hogy az anyanyelv grammatikájának terminus technikusai megváltoztak azóta, mióta a héber nyelvtan Íratott, hogy mondatai, magyarázatai tudó­sosan nehézkesek, hogy főleg az ige alakok magyará­zásában nem elég világos, annyira, hogy alig képes az ember felfogatni a növendékekkel a hét ige törzs jelentését, paradigmái nagyrészt nincsenek teljesen ki­dolgozva minden alakban, a nyelvtani és mondat­tani szabályok nincsenek csoportosítva, hanem szét­szórtan fordulnak elő : csakugyan elavulttá lett s míg nagy haszonnal forgathatja a már képzett nyelvész, addig igen fárasztónak találja a kezdő ép úgy, mint a régi Gesenius-féle grammatikát, melyben a tömérdek anyagban elvész az illető. Nagyon rövid, világos nyelv­tanra volna égető szükségünk a kezdők számára, mely nem sokat etymologisálva, jó részt csak a formákra szorítkoznék s ezek az emlékező erőnek birtokába jut­ván öntudatossá tétethetnének s tudományos alapra fek­tethetnének az exegesis és illetve seminariumi órákon. Úgy a theol. tantervek, mint a diákok által elhanyagolt héber nyelv iránt az érdeklődést akarta Pukánszky úr ez olvasókönyvvel felébreszteni, nagyon óhajtanánk, ha célt is érne. Az ó-testementumi iratokból adott e ki­váló szépségű szemelvények csak fokozhatják az ifjak­nál a tanulási kedvet. Az a héber-magyar és magyar­héber szójegyzék, mely az olvasókönyvhöz van csatolva kitűnő útmutatóul szolgál s egyszersmind a Pollak-Kaim-féle meglehetősen gyenge héber-magyar szótár kivételével, az első kísérlet egy ily kétnyelvű szótár írásához. Kívánatos volna, ha e 60 lapnyi kis szótár mi­előbb megvastagodnék egy teljes szótárrá. Az olvasó­könyv ára 1 frt 40 kr. A theologiai könyvtár kiadvá­nyaira a megrendelések legegyszerűbben Dr. Masznyik Endre úrhoz intézhetők. A XVI. szepesi város az elzálogosítás ideje alatt 1414 — 1772 címmel egy érdekes monográfiát irt Weber Samu ev. lelkész, lapunk munkatársa, ki nagy előszere­tettel foglalkozik a felvidék történeti viszonyaival. A beküldött füzet külön lenyomat a magyar orvosok és természetvizsgálók XXIV. nagygyűlése alkalmából ki­adott »Emlékkönyv«-ből. Ismerteti az elzálogosítás té­nyét, a hatóságokat, az igazság szolgáltatást, a városi grófok, birák, hatósági személyek eljárását néhány ere­deti okmányt is közölve, a törvénykezést, a katonaállí­tást és hadi viszonyokat, a polgárság intézményét, az iskolai és egyházi életet, végül a visszakebelezést. Fon­tos adalékok részint politikai, részint egyházi történe­tünkhöz. Kapható szerzőnél. Ára? Öszhangzattani gyakorlókönyv. Zeneiskolák és tanítóképző-intézetek számára szerkesztette Kapi Gyula tanítóképezdei igazgató Franklin-társulat kiadása. Ára 40 kr. II. füzet. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Józsa Zsigmond Utrechtben tanult papjelölt N.-Enyeden az exegesisből és dogma­történetből jeles eredménynyel theologiai tanári vizsgát tett s a nagyenyedi theologiai akadémián tanárul alkal­maztatott. — Grossmann Tódor Lajos besztercebányai evangélikus gymnasiumi tanár, ki e pályán 41 évig működött, saját kérelmére tejles fizetéssel nyugalomba helyeztetett. — Szerényi Károly tanárjelölt a beszterce­bányai evang. gymnasiumhoz ideigl. tanárrá választatott. — Benedek József kolozsvári (hidelvi) elemi iskolai igazgató 30 éves tanítói jubileumot ült, mely alkalommal az ér­demes népnevelő a kolozsvári egyház és lelkészi kar, to­vábbá Szász Domokos erdélyi püspök részéről is nagyon szívélyesen üdvözöltetett. — Kecskeméthy István okleveles

Next

/
Thumbnails
Contents