Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-16 / 38. szám
okokból sem lehet helyeselni. Azért elhatároztuk, hogy jövőre a külön vizsgálati dolgozatok elmaradjanak és a vizsgálatoknál csak az év folyamában készített mindennemű dolgozatok állítassanak ki. Elvárjuk, hogy az igazgatók tudomásul adják a tanítótestületeknek ezen intézkedést és ellenőrizzék ennek pontos végrehajtását (Paed. Jahrbuch 1887). Mennyi bajt okoz a tanügynek a mi ferde vizsgalati rendszerünk, mutatja legújabban fővárosunk tanügyi bizottságának a népiskolai túlterheltetés orvoslására irányult törekvése. Tudjuk ugyanis, hogy nem régen a főváros a miniszteri tanterv módosításának jóváhagyását kérte a közoktatásügyi minisztertől. Azt hiszem, velem együtt minden igaz barátja a tanügynek kíváncsian várra a választ; s ime néhány nappal ezelőtt megjött az. A miniszter a közoktatásügyi tanácscsal együtt elveti a fővárosi tanügyibizottságnak a javaslatát, mert nem a tanterv sem a tanórák száma oka a túlterheltetésnek, hanem magok a tanítók; tehát nem a tantervet kell módosítani, hanem a helytelen tanítást, mert »a tanítók nagy része azon igyekszik és abban keresi az érdemet, hogy a gyermek a tantárgyból minél többet, habár megemésztetlenül, értelem és gondolkodás nélkül sajátítson el.« Sok, igen sok igaz van ebben, és a legfelsőbb kormánj'zat ebben a leiratban ugyan azt az elvet fogadja el, melyet a leglelkiismeretesebb paedagogusok és tanítók követnek: nem a tananyag megemészthetetlen sokasága, hanem alapos megértése és szellemi át- meg feldolgozása. Ki van mondva az elv, de le kell vonni a következtetést. Honnan van a slendrián munka az iskolában? Felelet: a vizsgálatért. El kell törülni a mai vizsgálati rendszer fonákságait, s megszűnik a túlterheltetés; szakértőket, nem dilettánsokat vagy járatlanokat kell vizsgálati biztosokul tenni, s megszűnnek a vizsgálati visszaélések maguktól. Ha a tanító tudja, hogy a vizsgáló bizottság többé nem tűri a gyermekek kárára űzött szemfényvesztést a fényes eredményű vizsgálatokkal, azonnal ott terem a helyes módszer is, a hol pedig elmarad, ott a fényes eredményű, minduntalan megdicsért és megjutalmazott tanító maga állítja ki magának a szegénységi bizonyítványt. Herder szavaival kezdettem, Herderrel így végzem : »hű és lelkiismeretes tanítóra nézve a vizsgálat napjai ünnepek és diadalnapok : évi számláját átveszik, lelkiismerete könnyebbül, ha látja, hogy van valaki, ki a terhet, mely vállait egész éven át nyomta, vele megosztja^ Gamauf György. Iskolai értesitők. (Folytatás.) 35. A felső-lövői ág. hitv. ev. nyilv. tanintézetek értesítőjében Botkár Dániel »Zur Reform des grammatischen Unterrichts« címmel értekezik a nyelvtanítás céljáról s e célnak megfelelő jobb methodusról. A tantestület a hitoktatókkal együtt 13 tagból áll. A tanítóképezdei előkészítő két évfolyamán volt 12 növendék és pedig német 11, magyar 1, ág. hitv. 9, róm. kath. 3. A seminariumban 14 ifjú, köztük német 12, magyar 1, horvát 1, ág. hitv. 11, ev. ref. 1, r. kath. 2. A gymnasium hat osztályában a növendékek száma az év végén 63, német 29, magyar 31, orosz 1, horvát 2, ág. hitvallású 31, ev. ref. 8, r. kath. 16, móz. v. 8. A reáliskola szintén hat osztályában volt az év végén 62 gyermek, német 34, magyar 26, horvát 2, ág. hitv. 24, ev. ref. 5, 1-9111. kath. 30, gör. kel. 2, mózes vallású 1. Az összes létszám 151. Adományokban kapott az intézet 3028 frtot, mely összegben bennfoglaltatik a Gusztáv-Ádolf-főegvleteinek 2500 forintnyi adománya. A tanulói segély-egylet vagyona 643 frt 71 kr. A tanári nyugdíj alap tesz 176 forint 10 krt. A Wimmer-alap 5199 forint 85 krajcár. 36. A miskolci ág. hitv. ev. gymnasium és elemi iskolák értesítőjét Horváth Sándor gymn. és Gebe Endre el. isk. igazgatók közlik. Első helyen ama felterjesztést hozza az értesítő, melyet a miskolci evang. egyház tett a hegyaljai egyházmegyéhez a gymnasiumnak egy időre beszüntetése tárgyában. Erre okot két miniszteri intés adott, melyek szerint úgy a tanerők szaporításáról, mint az egész gymnasiumnak a középiskolai törvény által követelt berendezéséről kell gondoskodni. Ezt azonban az intézet anyagi helyzete nem engedi, azért az egyháztanács felsőbb hatóságától a beszüntetést kérelmezi. Igen szép elaboratum a felterjesztés. Ennek adatai szerint a gymnasialis alaptőke 12,478 frt 88 kr; a gymn. ösztöndíjakra tett alapítványok összege 4905 frt; a tápintézet vagyona 1949 frt iskolai alaptőke 9967 forint 19 kr; iskolai ösztöndíj 2600 frt; iskolai tápintézet 5004 frt frt 16 kr és könyvtári alap 979 frt 53 kr. A százéves gymn. megszűnik ez iskolai évvel. A tantestület hitoktatókkal és melléktanárokkal együtt 10 tagból állott. A növendékek száma az év végén 75 volt, köztük ág. evang. 43, ev. ref. 9, róm. kath. 5, g. kel. 1, izr. 21; magyar 65, német 10, tót 4. Az elemi iskolában volt 172 gyermek. Minden a miskolcihoz hasonló lavírozó, csak tengődő iskolánk főhatósága igen helyesen cselekednék, ha azt tenné, a mit a miskolci ev. egyház tett. Egy gyenge tanintézetet megszüntet s helyette szervez két erős katechetikai állást. Ezzel jobban is eléri a tulajdonképeni egyházi s vallás-erkölcsi célt. Jó volna követni e példát 1 37. A bonyhádi ág. hitv. ev. algymnasium értesítőjét Marhauser Imre igazgató szerkesztette. A mult évi okt. 26-án avattatott fel a gymn. teljesen fölépített új helyisége. E felavatási ünnepély leírását adja az értesítő mellé csatolt Emléklap, közölve az ekkor tartott beszédeket és imákat is. Az intézetnek Anidt Jánas tanár által irt történetéből a következő adatokat emelhetjük ki: Az intézet 1807-ben alapíttatott Sár-Szent-Lőrincen Nagy István helybeli lelkész és superintendens kezdeményezéséből. Uzd-Borjád birtokosai építteték a gymnasiumi épületet, melyben egész 1870-ig volt az intézet. Ekkor átköltözött ez az alkalmasabb fekvésit Bonyhádra. Hogy a helyváltoztatás mennyire előnyére vált, mutatja az, hogy míg Sárszentlőrincen több éven át a tanulók létszáma 30—50 közt váltakozott, addig Bonyhádon 1870 óta évenként átlagosan 118 tanuló iratkozott be. 18 év alatt volt az intézetnek összesen 2144 növendéke, ezek közül tolnamegyei 1459, egyébb megyebeli 685, bonyhádi születésű pedig 611. Ág. hitv. ev. volt a 18 év alatt 843, ev. ref. 292, r. kath. 736, g. keleti 22, móz. váll. 261. Az épület restaurálása és teljes kiépítése 20,000 frtba került. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 9 tagból áll. A növendékek száma ez év végén 130 volt és pedig ág. hitv. 47, ev. ref. 23, r. kath. 61, gör. kel. 1, móz. v. 7; magyar 85, német 50, szerb 1, tót 3. A tápintézetben ellátást nyertek 52-en. A szertárak szépen rendezve, jó karban vannak. 38. A miskolci ev. ref. felsőbb leánynevelő intézetnek s az ezzel kapcsolatos elemi leányiskolának értesítőjét Tóth Pál igazgató állította össze. A hivatalos közlésen kívül az igazgatónak tanévet megnyitó beszédét, dr. Halász Sándornak a »leve£Őröl« irt értekey O