Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-09 / 37. szám

III. osztályé negyedik javított kiadásban jelent meg Singer és Wolfner könyvkereskedésében. Az első ára 20, a második kettőé 24 kr, — Német nyelvképző iskola gyakorlati példákban. Olvasás, nyelvtan és fogalmazás egy központú körökben. Irta Szirmai József. Harmadik rész. Ára kötve 30 kr. Franklin-társulat kiadása. Nagyon könnyen kezelhető gyakorlati könyv. Világtörténelem a polgári és felsőbb leányiskolák II. osztálya számára. Irta Kozma Gyula fővárosi polgári leányiskolái igazgató. Első kötet. O-kor és a középkori" intézmények alakulása. 4 szinnyomatu térképpel és 78 a szövegbe nyomott képpel. Ára 1 frt. A valóban nagy gonddal, díszesen kiállított munka Méhner Vilmos kiadása. A térképek szabatosak, gyönyörű, tiszta metszetek, az ábrák is világosak, szépek. A mű minden rövidsége mellett is nemcsak a történeti eseményeknek száraz registralasa, hanem egyszersmind a vallási a művelődési, társadalmi, irodalmi és művészeti viszonyoknak is élénk, vonzó előadása. Egy dolgot jó lesz azonban szerzőnek kijavítania; t. i. a mai történeti felfogással már egyaltalaban nem egyezik az meg, a mit itt a zsidók irodalmáról mond, hogy a biblia »többi része a a bíráktól és az első királyoktól származik« (22. 1.). A vallásos kegyelet ellen sem vétünk, a történeti valóságnak is megfelelőt állítunk, ha azt mondjuk, hogy a a prófétáktól és szellemrokonaiktól, mert hisz a próféták voltak Izrael szellemi életének vezetői s ők voltak sok időn át a »hivatalos« udvari markirok, történetírók. A mű különban igen alkalmas tankönyv, úgy beosztásánál, mint tárgyalási methodusánál fogva. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkés2jelölések" A felsőbaranyai egyházmegyébe kebelezett drávafoki egyház lelkészi állomásra kijelöltettek : Mészáros István magyar-peterdi, Morvay Ferenc nagyvátyi, Kovács Sándor kovácshidai, Toronyai József csehi-i és Szűcs Endre szenterzsébeti rendes lelkészek. — A beregi ev. ref. egyházmegyében létező s.-oroszii lelkésztanítóságra kijelöltettek) Boros Sándor fugyi rendes, Kecskeméti Lajos h.-nánási helyettes, Kiss Sándor h.-hadházi és Szabó Károly kerecsényi szegéd-lelkészek. * Tanarválaszlások. A zilahi ref. főgymasium elöljárósága, mint a »Prot. Közl.« irja, az üresedésben volt tanari tanszékeket következő helyettes tanárokkal töltötte be. Megválasztotta Ince Béla tanárjelöltet és Számovszky Ede oki. tanárt a klasszika filologiára, Perféssy László oki. tanárt természettan- mennyiségtanra, Kerekes Ernő tanárjelöltet a német-magyar, Kerekes Endre végzett theologust a vallás- magyarnyelvi tanszékekre. Rajz és szépírás tanítására Versényi Gábor, tornára Uy Bálint és énekre Szabó Lajos választattak meg. * A dunamelleki reform, egyházkerületi tanari gyamegyesület számos egyesületi tag élénk érdeklődése mellett tartotta meg folyó évi augusztus hó 30-án, Kecskeméten rendes közgyűlését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyát képezte az egyesület vagyoni állapotának tudomásul vctele. Az egyesület XXI. évi fenállása óta vagyonában semmi kárt nem szenvedvén, folytonosan gyarapodott, s most az a számvizsgáló bizottság jelentése szerint helyesnek talált mérlegben 56,372 forint 71 krban van feltüntetve. Tárgyaltatott továbbá az egyesület elhelyezésének kérdése a következő 3 évre. A közgyűlés tekintve több fontosabb okot a pénztár és az igazgató választmány helyéül ismét — most már harmad izben egymásután — Kecskemétet jelölte ki; evvel kapcsolatban a volt tisztikar újból felkéretett az egyesületi ügyek vezetésére, köszönet szavaztatván eddigi buzgó működéséért. Elnökké Csabai Imre, pénztárnokká Nagy Ferenc, ellenőrré Parragh Zsigmond, titkárrá az elhunyt Szakács István helyébe Fazekas Ferenc választattak meg. Az egyesületi tagok száma 50. Segélyeztetett az alapszabályokban meghatározott kulcs szerint évi 2400 frttal 9 özvegy, 10 árva és 2 anya. * Felekezeti tanárok sérelme cím alatt érdekes cikket írt Viski K. Bálint sárospataki jogtanár a »Budapesti Hirlap« egyik közelebbi számában, felsorolva azon számos és jelentékeny hátrányokat és sérelmeket, melyekkel az egyházi tanárok sújtatnak. Egyenlő kötelesség és szolgálat mellett nagy a különbség a jutalmazásban. Az állami tanárok jobban vannak dotálva, mint az egyháziak ; amazoknak jó nyugdíjuk van, mi csak alamizsnaszerűt adunk tanárainknak; az államnál ötödéves pótlékok vannak rendszeresítve, az egyháznál ez is ritka helyen van stb. Különösen kiemeli azon sérelmét az egyházi tanároknak, hogy most még az eddig élvezett mérsékelt áru vasúti jegyeket is megvonta tőlük a közi. miniszter, ellenben az államiaknak sokkal olcsóbb, úgynevezett katona-jegyeket adott. »Ha elgondolom — írja többek között — hogy a felekezeti tanárok kvalifikációja nem kisebb és nem más, mint az államiaké; a tanrend, taneszközök, az ellenőrzés egy és ugyanaz: nem fér a fejembe, mi leli az államot, hogy meg nem szűnik üldözni a sárospataki, debreceni, papai stb. ref. főiskolákat, melyek évszázadok óta a tudomány terjesztői s az igaz hazafiúi érzetek ápolói ?!« »Nem látná-e jónak valamelyik ellenzéki párt ezt a sérelmet figyelmébe venni, s megkérdezni az országgyűlésen a minisztertől : mivel okolja meg e szűkkeblű s méltánytalan eljárást ?« * A Dávid Ferencz-egylet idei közgyűlésé Kolozsvárit nem valami nagy érdeklődés mellett folyt le. Brassai Sámuel egyleti elnök is távol lévén, a gyűlést Btrde Mózes vezette, Nagy Lajos mondott lendületes megnyitó imát s utána Boros György titkár olvasta föl a választmány évi jelentését. A jelentés szerint az egyesületben 12 felolvasást tartottak, olyanféléket, mint a budapesti »Vallás-erkölcsi felolvasások.« A közgyűlés elismerő köszönetet szavazott a felolvasóknak. Majd az unitár, énekes könyvek és káték ingyenes kiosztására szavaztak meg nagyobb összeget s a fiók-egyletek működéséről vettek tudomást. A pénztárnoki jelentés szerint az egyletnek 146 alapító, 242 rendes, 52 pártoló és 211 fiók-egyleti tagja van; évi bevétele 884 frt 17 kr, kiadása 375 frt 70 kr. Végül Kozma Ferenc tanfelügyelő tartott előadást. »A felnőttek oktatásáról.« Indítványozta, hogy az egyesület keretében alakítsanak fiók-köröket s ezek szervezzenek népkönyvtárt, dalár-egyletet, felolvasó estéket stb. * Lelkeszi kibucsuzás. Erdős József Debrecenbe választott theol. tanár auguszus 26-án búcsúzott el az ujsoóvei gyülekezettől. Már a kora reggeli órákban gyülekezett a község nagyja apraja, hogy mégegyszer lassak és hallják azt az ihletett ajkú szónokot és kedves lelkipásztorukat, ki a szó valódi értelemben megérdemli a lelkipásztori elnevezést. A búcsúbeszéd oly hatást tett a jelenvoltakra, hogy alig volt szem, mely ne könnyezett volna. Istenitisztelet után banquett volt, melyen számosán vettek részt. Az első felköszöntőt Petri Károly ág. lelkész mondotta, ki a távozó lelkész érdemeit igen szép szavakkal ecsetelte, utána a község jegyzője Hartmann János emelt poharat, meghatott szavakban vévén búcsút a szeretett lelkipásztortól. Erre a távozó lelkipásztor,