Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-09 / 37. szám

RÉGISÉG EK. . Sibolti Demeter. (Folytatás és vége.) Sibolti Bornemisza Péter halála után lett az e vidéki, Pozsony- Nyitra- és barsmegyei magyar egyházak superintendensévé. Bornemisza »vitam 1858 finivit. Suscepit tandem curam administrandarum ecclesiarum per prioréin edoctus Demetrius Sibolti.3

2

) Az ő halála után pedig Kürthy István szeredi lelkész 161 o-ig esperes, ez idő után pedig a zsolnai zsinat határozata értelmében inspector címmel kormányozta e vidéket. Nem tartom fölöslegesnek itt észrevételezni, hogy bár gróf Thurzó György nádornak 1613. jan. 6-dikán Bécsből kelt, az ágost. hitv. ev. magyar papokhoz intézett, magyar superintendens választását engedélyező levelében inspector és superintendens szavak hason jelentésben szerepelnek e tételben : »az magyar nemzet közül egy istenfélő, jámbor, tudós és vigyázó superintendenst avagy inspectort választhatna kegyelmetek; 3

3

) és bár synonym is e két szó : még is a gyakorlati életben az inspector bizonyos függési viszonyban állott a superintendenshez, s ennek alattasaként van a zsolnai zsinat végzésében föltüntetve. Midőn ugyanis e zsinatban a liptói, trencsényi és árvái részek superintendensévé Lányi Illyés; a turóci, nógrádi, zólyomi részekére Melikius Sámuel; végre Bars, Nyitra és Pozsony megyei részekre Abrahamides Izsák superintendensekül megválasztattak, ugyanakkor a német- és magyarajku ágostai hitv. egyházak igazgatására inspcctorokul: qui mutuam cum antelatis dominis superintendentibus habebunt correspondentiam, et ab illis dependentiam és pedig a Pozsony, Nyitra- és Barsmegyékben levő németajkúak részére Heuchelin M. Simon pozsonyi lelkész ; a bányavárosi német ágost. hitvallású egyházak részére Lenczi M. Pál selymed lelkész; a pozsonyi, nvitrai és barsi magyar ágost. hitv. egyházak részére pedig Kürthy István szeredi lelkész neveztettek ki és választattak meg.3

4

) Azonban e függőségi s alárendelt viszony sértette a magyar egyházak önérzetét, s ezek lelkészei semptei gyakori gyűléseikben már Kürthy életében is tanácskoztak e viszony megváltoztatása és magyar superintendens választásáról; minekutánna pedig Kürthy »e jámbor, tudós ember »Istenben elnyugodott«, folyamodtak a Nádorhoz Thurzó Györgyhöz, kérve őt gyűlés engedélyezésére, melyben magyar superintendenst választhatnának. E kérelmezésre kelt a nádornak fennebb említett levele, melyben a gyűlés helyéül Semptét jelöli ki, képviselőjéül pedig öcscsét Thurzó Szaniszlót nevezi meg. E gyűlés 1613. február 6-ikára lett a Nádor képviselője által összehíva, s 7-dikén Bornenemisza és Sibolti utódául a most említett Pálházi Gönczi Miklós lett magyar superintendensül megválasztva, ki az esküt ugyanazon napon le is tette.3

5

) Annak, ki a samarjai superintendentia történetének megírására, e valóban kemény mag feltörésére vállalkozik, nagyon komolyan figyelmébe ajánlom nem azt, hogy Ónody úrtól vett értesülés szerint, Sibolti az általa 32

) Klanicza : i. m. 202. i. 33

) Acta religionaria prot. in Hűiig. íom, III. Fabó : Codex ev. utriusque conf. I. 57. 1. 34

) Szeberinyi J, : Corpus max, mem. synod. evang. 13—14. 1. és Klanicza: i. m 197. 1. S5

) Acta religionaria prot. in Hungária Fabó : Codex & I. 57. 58. 59. óo. 62. 1. kiállított nyugták alá »magát sehol episcopusnak vagy superintendensnek nem nevezi«, mert hiszen a nyugtatott javadalmak élvezete nem a superintendens! — hanem a semptei lelkészi hivatalhoz volt kötve; hanem azért, mert Klanicza szerint Bornemisza Péter, a pozsonyi részek első reformátora, »superintendens seu senior adpellatus« erat.3

0

) Nagyon óhajtandó tehát, hogy mélyreható, minden feltalálható források fölhasználása, s komoly critica által a köztudat Bornemisza és Sibolti superintendensségéről megerősíttessék, stabiliáltassék — és legyen világosság. Most már, az elmondottak után, fentebbi véleményem s meggyőződésem fentartása mellett — Sibolti élettörténetét, s munkakörét, dióhéjba szorítva, így tartom megállapíthatónak : Tanulását kezdette Tolnán; folytatta Temesváron, hol a nagyszerű Szegedi István volt tanítója. Ez 1548—1551 időközben történhetett. Szegedi ugyanis 1548-ban hivatott meg Makóról Petrovics Péter küldöttei által a temesvári iskola igazgatására.3

*) 1551-ben pedig Losonczi parancsnokságával kezdetét vette az ellenreformatió, mi Temesváron Szegedi kiűzésével szomorú győzelmet aratott azon év jul. 14-én. Temesvárról a Massai családhoz hivatott nevelőül, hol 1559—ik évig működött; mikor barátainak javallására Wittenbergbe ment. Itt egy évnél jóval tovább időzhetett, mert hazájába az 1562-ik évben tért vissza ; mikor elébb gyulai rector, majd Nádasdy Ferenc nevelője lett. Ezután hívta őt gróf Salm Gyula a semptei iskola igazgatására. 1574-ben Jókat és vidékét reformálta 1576. febr. hóban Nagy-Szombatba megy, hol mint ez egyház első nyilvános lelkésze működik 1579-ig, felszentelése előtt a Wittenbergből nyert fölhatalmazás erejénél fogva teljesítvén minden lelkészi teendőket. 1579—1591-ig Semptén találjuk. Ezután szenei, végre patakházi vagy győri lelkész volt, Nagyon lehet fájlalni, hogy Sibolti a wittenbergi indexben olvasható önéletírásában nem jegyezte föl, hol mennyi időtt töltött. E mulasztása sok és aggodalmas vizsgálódás után leend — ha ugyan lehet? — pótolható. * * L * Siboltinak csak két műve jelent meg, és pedig mindegyik magyar nyelven, mindegyik Galgóczon 1584-ben. De ezek egyike sem olyan, hogy tömegét — volumen —1

tekintve »nagyobb« jelzővel való kitüntetésre tarthatna igényt. Az első ugyanis, melynek címe: » Vigasztaló könyvecske« 12-ed részben, 104 számozatlan levélből áll. Ajánlva Balassa Istvánnak nem azért lett, »hogy annak figyelme e tudós egyházi férfiú felé tereitessék.« Erre Siboltinak szüksége nem volt ; neve már ekkor széles körben ismeretes vala; hanem ajánlva lett azért, hogy bebizonyíttassék azon tiszteletteljes elismerés és hála, melyet Balassa István, e buzgó patrónus irányában, hitben való állhatatossága s áldozatkész buzgalmáért az evangy. egyház lelkitanítói, s az evangy. egyház általában éreztek. Másik nyomtatásban megjelent munkája: »LELKI HARTZ.« Ezt Ónody úr csak Schmal után ismeri. — S midőn ez, Siboltinak crypto-calvinismusát kétségbe vonva s tagadva, s igaz elműségét bizonyítni akarva, azt irja: »Quod Siboltium attinet, libellus ejus de Lvcta spiritnali an. 1584. sennone h 11 ugari co editus pro eodem loquatur«. Ónody úr ennek olvasására a könyv címét: »Lucta spiritualjuc-nak fogadja el, 3e

) Klanicza : i. m, 200. 1. 37

) Lampe : 97. 1.