Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-02 / 36. szám

bizonyosodott, hogy ők az erdélyi nagyfejedelemségben felfedezett azon összeesküvésben, melyet szökött felségáruló Kossuth Lajos Londonból titkos ügynökök által ujabban felelevenített, és a melynek főcélja volt a császári országiásnak Magyarországon és Erdélyben megbuktatásával és ezen korona-országoknak az összes Monarchia kötelékétől való elszaggatásával egy, fennebb irt Kossuth Lajos alatt működendő szabad uralkodást állapítani meg, mint vezénylő társulati tagok részt vettek. Ezen felségárulási célzatból Török János még juliusban 1851-ben Kossuth ügynökével, Ruziczkával Teleken összejöveteleket tartott, az utolsótól a társulati szabályokat és más erre vonatkozó irományokat átvette, melyek szerint a fegyveres felkelésben helyezendő koronaországok egyelőre tizenkét vidékre lettek volna felosztandók, és a melyek közül Török János egy vidéki főnöki állomást azon kötelezettséggel vett által, hogy a felkelés további szervezetét és vezetését ő igazítandja. Ennekutána Török János a reá bizott vidéket egyúttal kerületekre folosztván, ezekbe a főnököket kinevezte, ezeket a társulati munkásságra kötelezte és ezenkívül rendelkezett ugy a forradalmi haderőnek képzése, mint a forradalom kivitelére szükségelt pénzösszegnek megszerzése iránt. Megvallotta különösön Török János, hogy ő szeptemberben 1851-ben Kossuth elhíresztelt ügynökétől Makktól, ki akkoron Törökországban mulatott, tudósíttatott, mi kép a forradalom mindenik vidékben már elintéztetett, az ideiglenes kormány kineveztetett, Makk hadivezérnek tétetett; miképpen kellessék továbá a székely földnek katonai szervezését a katonai főnökök kinevezésével és a fegyveres erőnek képzésével siettetni; miképpen kellessék végre a társulati levelezéseket titkos levélhordók által fenntartani és minden kerületi főnökhöz eljuttatni ; hogy továbbá ő ezen utasításoknak megfelelt és ön álláspontja szerint működött; hogy ő október végén 1851-ben egy pesti küldött által értesíttetett, miképpen fognak jövendőben a társulati rendeletek magyarország fővárosából Kolozsváron keresztül küldetni; hogy ő ez úton utasítást nyert, miképpen kellessék nékiek a Kolozsvárott létező társulati tagokkal az összeköttetést felállítandó titkos posták útján fenntartatni és a társulati jelentéseket Pestre megtenni; hogy ő mint vidéki főnök alárendelt kerületi főnökeivel szóval és Írásban érintkezett, a szervezést névszerint a harmadik kerületben, ennek főnöke Gálfi Mihály különös tevékenysége által sikerrel előmozdította, Gálfitól működésének eredményéről forma szerinti tárgy kimutatásokat fogadott el, sőt saját előmeneteleiről is a pesti küldöttnek szóval, s miután a Magyarországon létező társulati comité címét megkapta, Írásban is tudósításokat tett, hogy ő utoljára januáriusban 1852-ben a Tordán felállítandó titkos posta tárgyában az e végre kijelölt társulati taggal érintkezett és hasonló irányban a társulati jelentéseknek Marosvásárhelyig leendő eljuttatása körül a szükséges intézkedéseket önmaga megtette. Horváth Károlyra bebizonyult, hogy ő már 185 i-ben emissarius Ruziczkát, kinek minősége és rendeltetése előtte ismeretes volt, saját lakában lappangtatta, és néki alkalmat szolgáltatott, nálla t. i. Horváthnál a felkelés szervezésére szükséges irományokat megkészíthetni; hogy ő maga is ezen munkálatokban résztvett, ezenkívül Kosuth megnevezett ügynöke forradalmi merényeit az által is előmozdította, hogy annak t. i. Ruziczkának Törökkel való egybenjövetelét saját házánál eszközölte, és ez utolsónak saját uti alkalmatosságát rendelkezése alá adta ; hogv ő Töröknek a székely földön vidéki főnöknek lett kineveztetését egész bizonyossággal tudta, s általa, a társulati szabályok alapján Három- és Miklósvárszéki kerületi főnökké neveztetett, később a Makk által Erdélybe küldött szervezési utasításokat Töröktől megkapta, és ezek tartalma kivitele körül közremunkált. Horváth Károly továbbá bevallotta, hogy a már felhozott pesti küldöttet magánál szállásoltatta, vele az összeesküvés érdekében érintkezett, ez uton a titkos posták felállításáról, és a levelezés módjáról tudomást szerzett, Török Jánosnak a pesti emissariustól átvett titkos kulcsot kézbesítette, saját társulati állomásában hét járást állított fel, ezeket különbféle községekre felosztotta és elfogatásáig vidéki főnök Törökkel szóval és Írásban közlekedett, általánosan élénk buzgalmat, és munkásságot fejtett ki társulati állásában. Gálfi Mihályt illetőleg saját vallomásából bizonyos, hogy ő sógora Török János által a megirt törekvésekről, és sógorának a székely földön vidéki főnökké lett kineveztetéséről tudomást nyervén, az összeesküvésben való részvétre magát késznek nyilvánította, a harmadik kerületi főnökségre, mely Udvarhely és Bardoczszéket foglalja magában, lett kineveztetését elfogadta, ezen minőségében tovább működött, kerületét 8 járásra osztotta, ezeket községekre különböztette, a járási főnökeket megkívántató számban kinevezte, és beállította, magát a kezéhez vett társulati szabályokhoz alkalmazta, a szervezést siettette, és erre az alárendelt társulati tagokat is ösztönözte. Nyomozott bevallotta továbbá, hogy ő az alája rendelt járási és községi főnökök működése eredményéről az elsőbbek által Írásbeli tárgy kimutatásokat fogadott el és az összeesküvés előmeneteléről, mely a 4-dik járásban tetemes eredményű volt, saját körében vidéki főnök Török Jánosnak jelentéseket tett, általán pedig bekövetkezett letartóztatásáig mind az alárendelt orgánumokkal, mind a vidéki főnökkel az egyesülés céljára szóbeli és Írásbeli értekezést folytatott. A dolog ezen állásában a törvényesen lejártatott hadi törvényszéki nyomozás alapján 1853-ban október | 11-én hozott egyhangú itélet által Török János, Horj váth Károly és Gálfi Mihály felségárulási bűnért az V. hadi törvénycikk alapján és ennek a katonai büntető törvénykönyv 6r-dik cikkével kapcsolatában, valamint az 1849-dik évi julius i-ső napján az országban közönségesen kihirdetett proclamatio 1. §. értelmében kötél altali halálra Ítéltettek, mely büntetés folyó évi februárius 18-ról kelt legfelsőbb leirat és folyó évi március 3-ról kelt bírói felsőbbségi megerősítés következtében az ítéletnek szabályszerű kihirdetése után a megnevezett három törvényesen nyomozott egyéneken a mai napon végrehajtatott. Közhírré tétetett Marosvásárhelytt, márc. 10. 1854. A nagyszebeni cs. kir. hadi törvényszék nevében a M.-Vásárhelytt létező cs. kir. katonai vidéki parancsnokság által.« (Vége köv.) KÖNYVISMERTETÉS. „ Keresztyén Vallástan." Vezérfonalul a gymn., reáltanodái e's polgári iskolai III. és IV. osztályú, valamint a konfirmans prot. növendékek vallástanításában. Készítette Csiskó János, kassai ev. lelkész. Ara 60 kr. Második javított és bővített kiadás. Kapható a szerzőnél Kassán. Kassa (Bernovits G. nyomdája) 1888. 12f. lap. Csiskó János, a kassai ev. ág. hitv. magyar-német egyház derék papja, a tiszakerületi papság ama gárdája-