Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-26 / 35. szám

ezen jótéteményben a collegium növendékei valláskülönbség nélkül részesíttetnek. Van a collegiumnál azonkívül számos alapítvány, melyből évenként 5 — 6 forintos ösztöndíjak és prámiumok osztatnak a coll. növendékeinek ; a mult isk. évben 24 gymnasiumi tanuló részesült ezen ösztöndíjakban. — Ludmann Ottó, főgym. igazgató. * Az erdélyi közművelődési egyesület közgyűlése . hó 20-án tartatott meg Brassóban az egyesületi tagok és a nagy közönség impozáns részvétele mellett. Közgyűlés előtt ünnepélyes fogadtatás, ismerkedési estély, fáklyás zene, ünnepi istenitisztelet tartattak, melyek nagyban emelték az összejövetel külső fényét. A közgyűlést gr. Bethlen Gábor elnök nyitotta meg, rövid visszapillantást vetve az egyesület lefolyt működésére és kiemelve, hogy az egylet vagyona az utolsó év alatt 70 ezer frttal emelkedett s most már megközelíti a félmilliót, hogy az egyházakkal kötött szerződések folytán jövőre nagyobb mérvű segélyezések eszközölhetők stb. Azután Sándor József egyleti főtitkár olvassa fel évi jelentését, mely szerint az egylet jelenleg 17,166 tagot számlál, vagyona 491 ezer frt, a mult évben 20,156 írt 41 kr segélyt osztott ki közművelődési célokra, kezelési költsége csak 1354 frt stb. A számvizsgáló jelentés meghallgatása után az alelnökök és választmány újból megválasztattak. Uffalussy Sándor szathmári alispán fontos indítványa, mely a gyermekmenhelyek eszméjének felkarolását célozza, kiadatott a választmánynak. — A közgyűlés lefolyása és a beterjesztett jelentések fényesen igazolják e nagyszabású egyesületnek létjogosultságát és a lehető legszélesebb körű pártfogásra méltó voltát. Különösen a Királyhágón inneni protestáns körök részéről érdemel az egyesület hathatós támogatást, ha meggondoljuk azon nagy mérvű segélyezést, melyben az egyesület a Királyhágón tuli prot. iskolaügyet részesíti. Bizonyságul álljanak itt a segélyezettek jegyzéke. Az egyesület adott I. Egyházaktiak személyi járandóságokra tiz évre 3645 frtot, miből a protestáns egyházak kaptak: Boldogfalva ref. tanító 150, Brassó luth. lelkész 200, B. Bocsárd ref. t. 50. Csomafája ref. t. 50, Hari ref. tan. 100, Ilosva ref. tan. 500, Kajantó ref. tan 50, Kis és Nagy-Bun ref. t. 50, Komjátszeg unit. tan. 50, Kövesd ref. tan. 50, Küküllővár ref. leik. 100, Lőrincréve ref. isk. helyiség bérlésére (5 évre) 25, Maros-Gezse ref. tan. 50, Maros-Sz.-Király ref. tan. 50, Medgyes ref. leik. 100, M.-Örményes ref. leik. 300, N.-Szeben ref. leik. 50, Néma ref. tan. 50, Oláh-Ujfalu ref. leik. 50, Páncél-Cseh ref. leik. 100, Récse ref. tan. 50, Uzdi Szent-Péter ref. leik. 100. II. Egyházaknak dologi kiádásokra és egy évi segélyként 6700 forint. Alsó-Török reform, iskola 300, Csomafája ref. isk. 300, Boroszló reform, isk. 200, Héjasfalva ref. isk. 40O, Ilosva ref. isk. 300, Kajántó ref. isk. 600, Komjátszeg unit. isk. 600, Maros-Ludas ref. isk. 500, M.-Sz.-Anna ref. isk. 300, M.-Szent-Király ref. isk. 300, M.-Csaholy ref. isk. 300, Puszta-Kamarás ref. iskola 300, Sárd unit. isk. 500, Szakadát luth. isk. 100, Sz.-Régen ref. isk. 600, Sz.-Ujfalu ref. isk. 200, Sz.-Margita ref. iskola 300, Szind unit. isk. 600 frt. III. Egyesületi fiókoknak személyi járandóságokra 5363 frt. IV. Fiókoknak befektetésre és jutalomra 2905 frt. Népkönyvtárakra iooo frt. Ipari célokra 443 frt 41 kr. Gyertyán ffy - a 1 a p r a 100 frt. Összesen 20,156 frt 41 krra megy az egyesület direkt segélye. * A debreceni convictus segelyezésa tárgyában termékenynek látszó eszmét pendít meg Nagy Lajos a »Debr. prot. lap« közelebbi számában. A terv lényegileg egyezik azzal, melyet »Egy volt tanítvány« a sárospataki tápintézet érdekében a »Sárosp. Lapokban« nem rég papirra tett. Nagy Lajos terve szerint intézzen az egyházkerületi közgyűlés a debreceni főiskola minden volt növendékéhez egy felhívást arra nézve, hogy járuljon évenként bizonyos önkényt meghatározott összeggel a tápintézet segélyezéséhez. Részletes számítás alapján cikkíró 4240 frt évi segélyt remél ebből a convictus javára, mivel az intézet hatalmas támogatásban részesülne. Szép terv, és kívánatos, hogy ne maradjon csak a papiron ! * Az erdélyi egyházkerület közgyűlése szeptember 29-ére van összehíva Kolozsvárra. Á közgyűlés főbb tárgyai : Egyházkerületi vélemény ama konventi indítvány fölött, mely szerint a közalap és az egyházkerületek egyesített erejével 32 évi 1 l

/a°/o~o

s

kamatos-kamatozás mellett a szegény egyházközségek és lelkészi állomások javára tőkék lesznek előállítandók, A kodifikáló bizottság munkálatai. Az egyházkerületi építési segély-alap megnagyobbítása. A központi segélyezés ügyének revíziója. Választások, tanári kathedrák rendszeresítése és betöltése. * Iskolai alapítvány. A sepsiszentgyörgyi Mikó-iskola a napokban szép alapítvány birtokába jutott. Magyarost Ferenc teleki nyugalmazott esperes, ki a napokban hunyt el, végrendeletileg három ezer frt készpénzt hagyományozott a szentgyörgyi col[egiumnak, oly feltétellel, hogy ebből két ezer frt ösztöndíjakra s ezer frt a könyvtár gyarapítására fordítassék. Az elhunyt esperes maga is tudomány kedvelő férfiú volt, nagy könyvtárt hagyott hátra, melyet most végrendeletében szintén a Mikó-collegiumnak ajándékozott. Legyen áldott a derék férfiú emlékezete. * Kitüntetett tanító. H.-M.-Vásárhelyről irják: Könyves István nyugalmazott református tanító mellére a tegnapi disztanácsülésen tűzte fel nagy közönség jelentében Kristó Lajos polgármester az arany érdemkeresztet. A kitüntetett tanférfiu 56 évi áldásdus működéseért kapta meg a királytól a kitüntető jelvényt. A polgármester szép beszédet intézett az öreg Könyves bácsihoz. Beszéde végeztével a jelenlevő nagy számú közönség éljenzése közt tűzte fel a keresztet az öreg tanító mellére, ki meghatva mondott köszönetet, áldást kérve a királyra és a hazára. Majd Lévai Ferens csongrádmegyei kir. tanfelügyelő üdvözölte Könyves Istvánt. Három jutalmat kapott működéseért. »Az egyik a lelkiismeretes munka következtében támadt megelégedés, a másik az általa nevelt nemzedék hálája, a harmadik a királyi kitüntetés.« * Közoktatási reformok Franciaországban. Az újonnan szervezett közoktatási főtanács közelebb alakult meg Párisban s ezen alkalommal Lekroy közoktatási miniszter hosszabb beszédet tartott a középiskolai oktatás bajairól és elérendő céljairól. E beszédben azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai elkerülhetlen szükséggé tették két évvel későbbre halasztani a latin és görög nyelvek tanításának megkezdését. Határozottan rosszalta a nyelvek tanításának eddigi módját, mely annyira ment, hogy a tanulóktól egyenesen azt követelték, hogy e nyelveket annyira elsajátítsák, hogy azokat közvetlenül használni is tudják; míg a miniszter meggyőződése szerint e nyelvek tanításának nem szabad tovább terjednie, minthogy a tanuló képesíttessék a latin és görög irók munkáinak könnyű megértésére és használatára. Figyelmeztette a tanács tagjait, hogy az oktatásban a legnagyobb visszásságot képezi az emlékező tehetségnek majdnem kizárólagos igénybevétele, a helyett, hogy a megfigyelő tehetség fejlesztésére gond fordíttatnék. Kívánatosnak nyilvánítá,hogy a tudományok igazi elsajátítására de csak a tanuló értelmi erejének megfelelő mértékben,