Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-19 / 34. szám

társszerkesztő által beküldött következő munkák jelentek meg: r. A magyar neveléstani irodalom egyik úttörő munkája. Irta: Vojtkó Pál. 2. A magyar Luther. Irta: Balogh István. 3. Nádasdy Tamás vallás-felekezeti álláspontja. Irta: Kováts István. 4. A közös élet test­vérei. Irta: Holczhammer János. 5. A philosophiai rend­szer fogalma. Irta: Stráner Vilmos. Ezenkívül Vojtkó Pál nehánv verse, Stráner Vilmos két imája s egy be­széde. Könyvtárunk az idei működés folyamán csak ke­véssel szaporodott. Összes beszerzésünk 19 kötet, illető­leg füzet. E mellett járatta a kör a következő lapokat, melyek a tagoknak olvasás végett mindenkor rendelke­zésére állottak, u. m.: 1. Prot. egyházi és iskolai lap. 2. Evang. egyház és iskola. 3, Protestáns Pap. 4. Vasár­nap. 5. Evangelmi lelkészi tár. 6. Magyar prot. egyházi és iskolai Figyelő. 7. Mancherlei Gaben und ein Geist. 8. Evangelische Kirchenzeitung. (Greifswald). 9. Garzó : Gyakorlati Bibliamagyarázatok. 10. Gondolat. 11. Sáros­pataki ifjúsági közlöny. 12. Debreceni közlöny. Kedves kötelességet teljesítek, midőn ezek után a kör nevében forró, hálás köszönetemet fejezem ki, úgy főtisztelendő és méltóságos püspök úrnak, körünk tisz­teletbeli Elnökének, mint nemkülönben nt. tanár ura­inknak, körünk tiszteletbeli tagjainak, szintúgy nt. Stettner Gyula, Stiegler Gusztáv és Gyurátz Ferenc lelkész uraknak nemes áldozatkészségükért, melylyel részben könyvtárunkat, részben pénztárunkat, részben mindkettőt gyarapítani kegyeskedtek. Az Úr tegye az ő adomá­nyaikat gyümölcsözővé evangéliuma dicsőségére ! Stráner Vilmos, theologiai önképzőköri titkár, REGISEGEK, Egy ev. ág. hitv. lelkész beiktatása 1658-ban.*) Schlegel Kristóf lelkész eltávozása után Lőcsén, 1658-ban Böhm vagy Bohemus Kristóf választatott he­lyére. Először nézzük meg, ki volt ezen Böhm ? U Radenbergben Dresda közelében szept. 24-én 1626. szü­letett. Dresda, Kanitz, Lausznitz, Meiszen, Wittenberg intézeteiben végezte tanulmányait. Wittenbergában kitűnő tehetségei és szorgalma következtében 1650-ben a böl­csészeti karba felvették, mely alkalommal értekezett 1. Diss. IV. compendii theologici de Deo et attributis divinis; és 2. Diss. XVI de justificatione et bonis ope­ribus. Aug. 27-dikén 1653-ban Pozsonyba hívták meg iskolai igazgatónak. Már a következő 1654-dik évben azonban Heuchelin János György helyére lelkésznek megválasztatott e községben. Négy évi sikeres műkö­dése után 1658-ban Lőcsei ev. lelkésznek választa­tott meg. Mielőtt elhatározta volna magát, tisztába akart jönni kötelességei és jövedelmei tekintetében. Teendői­hez tartozott: hetenkint kétszer Vasárnapon és Szerdán szent beszédet tartani, sátoros ünnepek alkalmával az oltári szolgálatot végezni, ha ő a hetes, a szószékről bibliai fejezetet olvasni, szükség esetében a szent vacso­rát kiszolgáltatni és az imákat (collectákat) elmondani. *j Lőcsei Krónika. Andenken an die 300-jahrige Jubelfeier in Leutschau 1844. Lőcsének régiségei irta llenszlmann Imre Buda­pest, 1878. Die Stadtpfarrkirche S. Jacobi Major in der k. Freistadt Leutschau 1862. Nachrichten von den Lebensumstanden u. Schriften ev. Predige: von S, Klein, Leipzig u. Ofen, 1789. Ezen kötelességek teljesítéseért rendelkezésére bocsátot­tak a város tizedét, mely a mai értékek és viszonyok szerint, legalább 8000—10,000 forintba becsülendő volna; oly fizetés az, melyet ma 10 ev. lelkész sem tud kimu­tatni Szepességen. Vagy pedig, ha nem akarja a tize­det húzni, akkor jogai sértése nélkül, kaphat fizetésül hetenkint 18 forintot, a bírói beszéd és az iskola fel­ügyeleteért 100 forintot, 2 hordó bort, pozsonyi 50 mérő búzát, 100 m. rozsot, 200 m. árpát, 200 m. zabot, 6 m. borsót, egész majort a kerttel és minden mellékjövedelmeket, melyek igen sokra mehettek, ha tekintetbe veszszük, hogy akkor Lőcsének 7—8000 ev. lakosa volt, miután 1667-ben 6350 lélek élt a szent vacso­rával, 123 gyermek születelt, 107 személy meghalt és 39 pár, eskettetett meg. (A Lőcsén lakó evangélikusok száma most már csak 1032; olyan arányban Szepességben mindenütt fogyunk.) Böhm a tized mellőzésével e fix fizetést fogadta él és útra készült. Vasutak nem lévén és a pósta össze­köttetések is még nem felelvén meg, alkalmatosságokon mentek érte. Kiküldetett egy tanácsnok a városi kapi­tánynyal 2 hintóval és 3 teherkocsival, kiséretökben volt 10 Muskatir, 8 Trabant és 14 lovas. Ha már e kiséret kis herceghez illő volt, a fogadtatás Lőcsén május 29-kén a polgárság részéről nem kevésbé tekin­télyes, fényes és megtisztelő volt. Mielőtt a beiktatási ünnepélyt megtekintenők, ves­sünk még elébb egy pillantást a templomba, melyben az uj lelkész beiktattatni fog. Lőcse városa a mongolok betörése után 1245-ben felépülvén, a szent Jakab után elnevezett templom építéséhez is már 1270-ben hozzá láttak a hitbuzgó szászok, Basilika formában 129 lábnyi hosszúsággal és 82 lábnyi szélességgel. Az épület való­ságos remekmű, óriási mérvei miatt művészi kiállítása csak a 15-dik században tekintetett teljesen befejezett­nek. Moller György az evangelikus vallás megalapítója Lőcsén 1544-ben mint első ev. lelkész működött e szent helyen. Utána következtek Serpilius Lőrinc 1558 —1563, Meltzer György 1563 —1569, Platner Antal 1569 — 1598, Sturm Márton 1598—1601, Zabler Péter 1602—1645, Schlegel Kristoph, 1647 —1656, Böhm Kristóf 1658— 1660, Zabler Jób 1662—1664 és Seelmann Keresztély 1665 —1634. 1674-ki ápril havában az evangélikusoktól elvették a templomot, melyet 1682-ben Tököly Imre Lőcsét elfoglalván, megint visszaadott a protestánsoknak, mely azonban 1687-ben megint a katholikusok által elfoglaltatott. 1705-ben Rákóczy Ferenc a protestánsok­nak a templom nyugoti részét istenitisztelet tartásra átadta, de 1710-ki febr. hóban a katholikusok e részt is véglegesen magukénak tulajdonították. E templomban több prot. lelkész sírköve is találtatott, mely azonban a katholicismus uralkodása alatt eltűnt, vagy megsemmi­sült. Thurzó János f 1508, Thurzó János f 1558, Thurzó Keresztély, Thurzó Staniszló f 1625, Thurzó Elek de Bethlehemfalva f 1543, a reformátio támaszai szintén itt szép emlékkövekben tiszteltetnek. E templomban nagy és az akkori időre jellemző ünnepélyességgel végeztetett Böhm beiktatása. Junius 2-kán már 6 órakor reggel egybegyűltek a parochián a lelkészek a városi hatóság és a község tagjai. A ha­rangok kongása alatt megindult az ünnepies menet. Elöl ment az iskolai ifjúság énekelve, azután következtek a lelkészek, Böhmet kisérték egy oldalról Wagner Márton Superintendens és bártfai lelkész, a másik oldalról Eccárd Ábrahám, az eperjesi lelkész. A menetet kiegé­szítették a bíró, tanács, kapitányság és az egész község. A templomba belépvén a nagy orgona összhangzó dal-

Next

/
Thumbnails
Contents