Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

19 évig volt superintendens, s mint ilyen 38-at szentelt fel. Irodalmi működéséről csak annyit említhetünk fel, hogy nevezett két művén, (t. i. »De universalibuscc és »Helena Menelao reddita«) kívül, különösen prédikációival tűnt ki! * * * Jegyzet: Gyönyörű szellemi élet lehetett az eperjesi ev. Collegiumban 1682-ban, midőn Schwartz az ékesszóllástan, bölcsészet stb. tanára volt, s egy Ladivér Illés volt az igazgató ! 1683. okt. 4-én Szitnay György a syntaxis praeceptora és a logikában Schwartz hallgatója, Schwartz elnöklete mellett: »Pomum eridos, sive veritas logica in solemi et publico examine autumnali publicae concertantium disqnisitioni per tres mentis operationes exposita et examinata, philosophiae hodiernae dubitativae ex parte Cartesianae opposita« cím alatt Lőcsén, 1683. in 4-to megjelent értekezést tartott! E mellett lásd: Ladivér Illés panegiricusát Tökölire ! Hörk József. KÖNYVISMERTETÉS. Evangéliumi lutheránus naptár. E cím alatt tót nyelven, a tót ajkú ág. hitv. evangelikus nép számára a „Luther-Társaság" kiadásában, Budapesten a Hornyánszky V. nyomdájában az 1889-ik közönséges évre új naptár jelent meg, mely mind tartalmánál, mind intentiójánál fogva megérdemli, hogy a magyar prot. közönség tudomást vegyen róla. Vallási és nemzeti hivatásnak kíván szolgálni, hogy erősítse a tót népet a lutheránus egyház és a magyar haza iránti szeretetben, s e célját a naptár, a szerkesztés után ítélve, bizonyosan el fogja érni. Obligát adatokat tartalmazó naptári része után, melyet megelőzőleg a különféle időszámítás adatai, valamint az általános és hazánk s egyházunk történetének nevezetesebb eseményeivel lefolyt évek számának közlése teszen kivált a nép előtt érdekesebbé, következnek a vallás-erkölcsi irányú ismeretterjesztő s lelket építő cikkek elég nagy számú sorozatban. Nevezetesen »újévi gyöngyöcskék« a Zsoltárok és a Példabeszédek könyvéből kiszedett szentírási mondatok. Az irodalmi részben különösen kimagaslik Bachat Dániel budapesti evang. esperes és ismert tót költő, hangzatos és hangulatteljes vallásos költeménye, melynek erős egyházias tenorja egészen beleillik a »Luther-Társaság« felekezeti programmjába. A költemény, magyar fordításban így hangzik: A mi énekünk. Bachat Dániel. Boldog vagyok szegénységem közepett! Igy is hordok ragyogó öltözetet; Szolga bár, de úr magamon s bűn felett: Lévén — lelkem csüggve Krisztus keresztjén — Lutheránus evangyélmi keresztyén! Bármi után sóvárog a balga itt, Engem világ s mi övé, nem boldogít; Földön élve égnek nézem dolgait: Lévén — lelkem csüggve Krisztus keresztjén — Lutheránus evangyélmi keresztyén! Lelkük' mások rabigába hadd hajtsák ! Róma, érdek nádszálként hadd ingassák! Nekem drága-kincs a »lelki szabadság*; Lévén — lelkem csüggve Krisztus keresztjén —Lutheránus evangyélmi keresztyén ! Szorongasd bár szívem', fájó érzemény : Megnyugasztal, megvigasztal hit s remény. S hitemmel a világot leverem én : Lévén — lelkem csüggve Krisztus keretjén *—• Lutheránus evangyélmi keresztyén ! Lelkem kereszt- s kínnak bátran szembe néz ; Istenemtől el nem ragad gonosz kéz ; Örömet is — óh, nem egyet űzött vész; Lévén —• lelkem csüggve Krisztus keresztjén — Lutheránus evangyélmi keresztyén ! Én is azért a helyemet megállom, Egyházamat s Uramat hűn szolgálom; O az éltem, nyereség a halálom : Lévén — lelkem csüggve Krisztus keresztjén — Lutheránus evangyélmi keresztyén ! Figyelemre méltó közlemények továbbá Baltik Frigyesnek »az egyházi év jelentőségérőU szóló alapos értekezése, a )>Luther-Társaság« ismertetése védnökének Nm. Fábiny Teofilnek arcképével s élete adatatainak felsorolásával. Ezt követi »az eperjesi mészárszék véres képe« című elbeszélés; Bella Andrásnak »zivatarban« és »ne hallgass« költeménye; »Dr. Geduly Lajos« dunáninneni püspöknek élet és jellemrajza, arcképpel. Ugyancsak Bachat Dánielnek szent énekek egyes versszakaszaival találóan közbeszúrt »Mind jó, amit Isten tészen« című épületes elbeszélése, amely azért is magára vonhatja az olvasó figyelmét, hogy egyik alakját úgy állítja elibénk, mint aki annak dacára, hogy Amerikába kivándorolva gazdagságra tett szert, mégis honvágytól késztetve kénytelen szülőhelyére visszajönni. Épületesek a rövidke »elbeszélések az Isten országából,« Rodeme}^er után. Versben közölt három »eredeti mese« után »világosság a sötét időkbők cím alatt Farkas Gézának kivált Pilárik Istvánt ismertető egyháztörténelmi érdekes cikke következik. Gerenday Pálnak »a két sír« költeménye ; »a mi árva házunkról« — országos protestáns árvaház — szóló közlemény ugyanazt feltüntető képpel, »különfélék«, »valami a gazdászat köréból« hasznos tudnivalók, »tréfák és élcek« és »talányok« című cikkek teszik a naptárt tanúságos és érdekes olvasmánynyá, befejeztetvén a magyar honi ág. h. ev. egyház tiszti névtárárával s a vásárok szokásos jegyzékével. Valóban szép hivatást kezd e naptárral betölteni a »Luther-Társaság« s dicséretre méltó munkát teljesítettek a szerkesztő és munkatársai, midőn vele a naptári irodalomnak selejtes, s talán sokszor veszedelmes érzéseket ébresztő, hazaellenes elveket hirdető cikkeket tartalmazó termékeit iparkodnak kiszorítani a tót nép köréből. Dicséret érette az illetőknek ! Uj-F.-Varsándon, 1888. aug. 6-dikán. Csépregi György, ev. lelkész. BELFÖLD. A pestm. evang. esperesség aug. 1 — 2-kán Budapesten tartott közgyűlése. A szokott főesperesi fohász és esp. felügyelő üdvözlet után felolvastatott Láng Adolf főesperes évi jelentése. Egyház iránti áldozatkészségre, a tanügynek más felekezetűek által való pártolására mutat az e célokra adott 19,000 frtnyi összeg. Ugy szintén azon 1944 forint-