Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-29 / 31. szám

Harmincegyedik évfolyam. 31. sz. Budapest, 1888. julius 29. PROTESTÁNS r SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker. Kinizsy-ufca 29. sz. 1. em, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. SÜT" Teljes számú példányokkal mindig szolgálhatunk. Az eke mellől. in. A tévedés sokszor a boldogság anyja. Réges-régen egy rengeteg őserdő szélén két vándor ütött tanyát s kis kunyhójok barátságos enyhében elbeszélgettek gyakorta a rengetegen túl levő terjedelmes szép vidékről s egyikök hosszas unszolás után csakugyan rá is vette társát amaz úgy vélt csodaszép táj fölkeresésére. E másikat is bántá a vágy megismerni a sejtelmes vidéket, de midőn több napi utazás után az erdő fáit gyérülni, az imént dús fűvel benőtt talajt sivó homokkal bori tóttá válni észrevette, visszatérésre buzdítá társát. Hiába volt minden beszéde. Társa végre is aléltan rogyott le az út fáradalmai miatt, elhaló ajkai utolszor is a hitében élő szép táj keliemeiről susogtak, melyet bár el nem érhetett, de létezéséről szentül meggyőződve hunyta szemeit örök álomra. A meghalt erős hite uj életerőt, uj vágyakat ébresztett az életben maradottban; gyorsított menettel sietett elérni ama szép vidékeket, míg végre egy alkonyon, sivár homok hegyek között, a végtelen tenger partján találta magát s reménytvesztetten siratta sorsát, mely ez élettelen tájra vezérlé, bánta hogy megismerte a társa által oly szépnek képzelt sivár valót s úgy fájt neki, hogy a tapasztalat az ő lelkének egy virágát is letépte, s dicsérte társa sorsát, ki gondolatban semmiért mindent nyerve bukott el a pálya közepén. Ily formán hangzott gyermekkorom egyik kis meséje, mely engemet ma korunk tudományos törekvéseinek két szélsőségére emlékeztet. A komolyan gondolkozni szerető és tudó emberiség ma is két fő táborra különíthető el, melyek egyikét a hívők, másikát a tudományos igazság után törekvők táborának szokás nevezni. Létjoga mindkettejüknek teljesen egyenlő, mert vágyaik velők együtt születtek, s mintegy önkéntelenül nőnek is velők együtt. Az elsők hivatkoznak a leikökben élő úgynevezett isteni kijelentésre, mely kijelentés mellett az egész nagy természetet örökkönörökké legvilágosabban beszélő tanuként idézik, s midőn a műremekről, annak dicső alkotójára következtetnek, csak igazolják szünetlenül az emberiséggel veleszületett vallásos érzelem jogosultságát, mint oly szükségképpeniségét, mely nélkül emberi emlékezet szerint soha nem volt egyetlen nép vagy nemzedék sem. Ezen velünk született érzelem teremté meg a legkülönbözőbb vallásokat, de ami természetesen nem teljesen egyenlő azon egyes vallások később alkotott hitrendszereivel. Mint laicus úgv vélem, hogy a vallás s koronként változó hitelvei között olyan viszony van mint az örök s mégis évről-évre változó természet arca között; a tartalom tulajdonképen mindig ugyanaz, de az alak melyben megjelenik, koronként különböző. Hogy a különféle kifejezési alakok közül melyik felel meg inkább a tartalom lényegének, ez máig s talán örökké is nyilt kérdés leend. A bölcsészet történetéből tudjuk, hogy a vallás, az egyes hitrendszerek koronként a hit tárgyán kívül a megfoghatatlan világrend minden egyes tüneményeinek magyarázatát is kizárólagos joguknak tartották, s a priori felvett végokuk természetének megfelelőleg több vagy kevesebb szerencsével, az egyes korszakok tapasztalat utján szerzett ismereteivel való kisebb vagy nagyobb öszbangzással sikerült is deductio útján megalkotniok a látható világfogalmi rendszerét, kijelentésen alapuló láthatatlan, s az érzékek határán kívül eső gondolatvilágukból. Az emberiség túlnyomóan nagyobb része máig ezen táborhoz tartozik; s mert mindenkinek nincsen is sem ideje sem alkalma, sőt talán tehetsége sem arra, hogy a lelkében élő teremtő végokról alkotott fogalmának megfelelőleg önerején alkossa meg hite világát: 6i