Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

nos, dr. Kluge Endre, Konkoly Lajos szolgabíró, Kluge Károly, Pály Zsigmond, Kluge Jenő, Barsi K. stb.; 14 előljárósági tag, sokat visszatartott a folytonos eső. — A harmadik fogásnál megeredt a toasztok árja. Első­nek szólt Czike Lajos. Fölemlítette, hogy tegnap egy hete (jun. 30.) Pápán egy nagyon népes banketten vett részt, hol jóllehet pezsgő is folyt, mégis mindnyájan szomorú, bánatos arcúak voltak, egyedül az ő arca su­gárzott az örömtől, s ez természetes volt, mert a száz­nál több bankettozó Antal Gábortól búcsúzott, attól a férfiútól, kinek érdemét szép szavakkal magasztalták, ő pedig örömmel hallgatta, mert a nagyérdemű, szeretett férfit most már egyházmegyéje papjai közé sorozhatja. Kiemelkedő pontot képez főt. püspök úr beszéde; a szív őszinte melegsége hangzott rokonszenves, lelkes hang­jából; szólt e beszédben az aggódó püspök, az őszinte barát; fáj szívének, hogy Antal Gábor eltávozott Pápá­ról, hol a főiskolának fönragyogó fénye volt s fényé­vel, szeretetének melegével Pápa városával megszeret­tette a ref. collegiumot, fáj, hogy elhagyta Veszprém­vármegyét, hol annyi jóakarót, tisztelőt szerzett a pápai főiskolának, fáj szivének, hogy e jeles, szeretett tanár, a főiskolának mindenfelé lelkes, méltó képviselője el­távozott díszes helyéről; fájdalmát ellensúlyozza, de le nem győzi azon öröme, hogy Antal Gábor közelében van, azon reménye, hogy rövid idő múlva Komárom­megyében is általános kedvelt egyénnek fogják ismerni, egyházi s közigazgatási téren stb. Szólottak még László József, Szilágyi József, Kis Gábor, Pereszlényi János, Czike Lajos, Szilágyi Józs. László József; főt. püspök úr ennek alapján szintén László Józsefre, Jókai Károly, Pály Zsigmond, majd az ünnepelt férfiú Antal Gábor, aki a Hegel-féle philosophia alapján a bolygóhoz hasonlította magát, mely Hegel szerint azért hagyja el helyét, hogy elfoglalja helyét, ő is elhagyta Pápát, de hisz csak Pápára jutott vissza, mert pápai barátait itt látja stb. (Mint minden hasonlat ugy ez is nagyon sántít s csak annyi­ban igaz, hogy elhagyta Pápát, de nem a pápaiak szí­vét, s elhagyta azért, hogy e vidéken is elfoglalja sze­retetre méltóságával helyét a szívekben.) Utána Hegedűs Sándor emelkedett föl, ki országgyűlési szerepkörét találóan alkalmazta itt. Valamint az országházban mint előadó a miniszter beszéde után zárszóval él, úgy itt is, miután a miniszter, (az ünnepelt férfiú) kit a valódi minisztertől eltérőleg mindenki magasztal, beszél, el­mondja a zárszót. Bő tapasztalataira támaszkodva kifejté, hogy a prot. papnak, nem mint papnak, hanem mint embernek mi a kötelessége, hogy mindenkit meghódít­son ; állásának képzelt jogait, hivatásának magasztossá­gát ne tekintse védő köpönyegnek, melylyel elzárkóz­hatik a művelt haladás elől, a művelt társadalom con­ventionalis szabályai elől, hanem iparkodjék műveltségé­vel megnyerni minden vallásfelekezeteit, hogy tiszteljék benne a papot, de szeressék benne az embert, s mint­hogy ilyen lelkészt lát Antal Gáborban, azért kívánja, hogy Antal Gábort a ref. egyház díszére, az emberiség, a haza javára Isten sokáig éltesse, de egyúttal kijelenti, hogy beszéde zárszó ugyan, minthogy a miniszter után szólt, de azért személyes ügyekben, a szavaknak félre­magyarázása miatt, a részletes tárgyalásnál mindenki szólhat még a tárgyhoz. Mutatkozott is az ellenzéki szellem azonnal, mert ugyancsak sokan jelentkeztek szólásra »helyreigazítása miatt, egyesekről való megfe­ledkezés miatt. Pály Beőthyre, Fehér a pápai főisk. tanári karának jelenlevő tagjait, a presbyterek közül többen a keresetlen őszinteség hangján szeretett lelkészüket, Kaccz Lajos, Antal Gábort, Jókai K. Pály Lajos az ácsi kath. plébános s ref. lelkész baráti viszonyáért szóltak s Cser Vendelt kath. pl. éltették stb. Kedves feledhetetlen jele­net volt, midőn Pály Zsigmond Antal G. kedves nejét, mint bátorságát köszöntötte föl. Elmésen kifejtette, hogy ő Antal Gábort mindig bátor férfiúnak ismerte, de az újabb időben meggyőződött, hogy bátorságát ő is nejé­nél tartja ; mert midőn meggondolta, hogy annyi sze­rető szívet, rokont, barátot kell elhagynia már-már in­gadozott s nem akarta elfoglalni állását, kedves neje volt az, aki a csüggedőt bátorította azzal, hogy ő érette elhagyja édes anyját, kitől eddig sohasem volt még távol, s ha ő édes anyja szerető keblét elhagyja ő érette, akkor ő, ki nem szerető anyát hagy el, ne csüggedjen stb. E szavak elhangzása után Beöthy úr azt indítvá­nyozta, hogy a nt. aszonyságot, mivel nem volt jelen, egy küldöttség hívja meg, a megjelent kedves nőnek Beöthy úr ismételte Pály szavait s éltette őt, mint olyant, aki fölfogta, érezte magasztos női hivatását, hogy a férfinak vigasztaló, bátorító angyala legyen küzdelmei között. így folyt le e kedves feledhetetlen ünnepély, míg nem lassan­ként oszladozni kezdtek a távolabbiak, kiknek sorát ft. püs­pök úr s Hegedűs Sándor úr kezdették meg, befejezte pe­dig egy kedves önkéntes baka-káplár társaságában az, kinek szívében legmélyebb a fájdalom a veszteség miatt, mert hisz azt vesztette el köréből, kinek egész boldogságát köszöni, kinek naponkinti látásából bátorságot merített küzdelmeiben, s aki most szíve mélyéből óhajtja, hogy Antal Gábor kedves családjával új körében zavartalan boldogságra találjon. D—n. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Balogh Ferenc debreceni theol. tanár, ki jelenleg a »Presbyterium-Szövetség« londoni egyetemes gyűlésén ref. egyházunknak egyik képviselője, visszajövet Párisban a protestáns theolog. fakultást és történelmi társulatot, majd a montaubani, genfi, lausan­nei és neufchateli theol. intézeteket fogja meglátogatni. — Kovács Ferenc hódmezővásárhelyi földbirtokost a tiszántúli ref. tanáregyesület a középiskolaügy iránt ki­fejtett áldozatkész buzgóságáért egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. — Trsztyénszky Ferenc pozsonyi theol. akadémiai tanár s az »Evang. Egyh. és Iskola« szerkesztője megrongált egészségének helyreállítása végett Koritnyicára utazott. — Ferencz József unitárius püspök a f. hó 7-én a háromszéki unitárius egyházkör­ben levő egyházak kánoni látogatására utazott. — Dr. Török József debreceni tanár ez évben töltötte be tanári működésének 41-ik évét, mely alkalomból a »Debr. prot. lap« részletesen ismerteti a veterán tudós irodalmi működését és meleg sorok kíséretében üdvözli az érdemes ősz tanárt. Mi is kész örömmel csatlako­zunk Laptársunk jókivánataihoz ! — Id. Patay Károly szodói lelkész egyhangúlag a nagy-peszeki reform, egy­házközség lelkipásztorává választatott. — O-kécskei pappá f. hó 8-án igen nagy többséggel Tóth Lajos kis-szent­miklósi adminisztrátor választatott meg. * Püspöki látogatás. Ferencz József unitárius püs­pök a háromszéki unitárius egyházkörben levő eklézsiák megvizsgálására utazott. F. hó 7-én este érkezett meg Mózes András kolozsvári lelkész kíséretében az apácai állomáshoz, hol az ajtai és bölöni egyházak fényes kül­döttsége fogadta. Üdvözlő beszédet mondott Lőfi Áron unitárius esperes, mire a főpásztor megható szavakban üdvözölte a közönséget. Ezután székely fiukból álló ban­dérium vezetése s a székely zenekar Rákóczy-indulója

Next

/
Thumbnails
Contents