Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

egyetem theológiajának egykori hallgatója mély részvéttel fogadom azon legújabbi veszteséget, mely gyakran oly nehezen pótolható. Kevesebbet e csapásokból e nagy hirű prot. alma maternek, a dicső emlékezetű Jacobi tanárnak pedig legyen közöttünk, hálás magyar tanítványai között áldásos emlékezete! Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. »A fenseges.« Irta Gamauf György, tanitóképezdei tanár Eperjesen. A szerző sajátja. Ara 50 kr. Sárospatak, 1888. 73. 1. Lapunk iskolaügyi rovatának egyik legtehetségesebb és legszorgalmasabb munkatársa a »Sárospataki Lapok« jelen folyamában »A fenséges« cím alatt derék aesthetikai szakértekezést közölt, mely aztán külön füzetben is megjelent, s nála Eperjesen megszerezhető. Kiindul az »aesthetikai élvezet« meghatározásából, mely »a kívánságoktól, szenvedélyekről való tökéletes szabadság« talaján terem. Majd rátér az aesthetikai szemlélet első alapjának, tulajdonképi tárgyának, a fenségesnek meghatározására. A fenségesben 2 mozzanatot különböztetünk meg, u. m. »a megsemmisülést és felemelkedést, vagyis a megrendítés érzetét és a fenséges borzadályt.a A fenségesnek fogalmával szorosan függ össze wkellékének vagy jellemző vonásainak« meghatározása, a melyek : »a hirtelen, a homályos és az ellenállhatatlan.« A fenséges »formái és fokai«-nak meghatározása szorosan függ össze az aesthetikai műveltségi fokozatoké különféleségével. A fenséges első foka »a nagy és a hatalmas«, 2-ik toka »a heroismus«, mely a félelem, önfentartási ösztön és kicsinyes életérdekek fölé végtelenül magasan emelkedik. A tragicum a legfenségesebb képzelet, a melynek szükségképi jellemét sorsnak nevezzük. A tragicum első foka a fátum, a melynek szükségképi következménye a nemezis és tragikus összeütközés, mely a fenségesnek legmagasabb fokozatát képezi. E röviden jelzett mű derék és alapos tanulmányra vall, a melynél Fischer Kunónak, volt jénai tanárának aesthetikai előadásait, Névy, Bihari, Schiller és mások i. v. dolgozatait használta föl alapul. Főleg gazdag e tartalmas szakértekezés kitűnő példákban a hazai német s az antik költészet, s a modern s az antik művészet köréből, a miből kitűnik, hogy Gamauf az irodalomtörténet alapos ismerője. Tárgyát minden oldalról megvilágította, s alig van hely, a hol az olvasót homályban hagyta volna, s egyedüli bírálati megjegyzésünk csakis arra szorítkozik, hogy szerintünk jobban kellett volna kiemelnie a »sorstragédia« s a Shakespeare által megalapított s a személyiség fogalmában gyökerező »modern tragédia« közötti különbséget. Tárgyának megfelel a szakértekezésnek eléggé folyó, gördülékeny és magyaros irálya is. Melegen ajánljuk derék munkásunk alapos és tartalmas aesthetikai szakértekezését Lapunk olvasó közönségének szíves figyelmébe és nagybecsű pártfogásába. Mint megbízható forrásból értesültünk, Lapunk hasábjain fogja még e nyár folyamán a „komikum" című értekezését közölni, mely a fenségesnek folytatásaként élvezetes olvasmányul szolgálatid t. olvasóinknak. — (Sz.) A tékozló. Elmélkedés elő- és utó imádsággal. Irta s a kollégiomt ifjúság félévi első isteni tisztelete alkalmával 1888. febr. 26-án a debreceni ev. ref. nagy templomban elmondotta Dicsöfi József theol. akadémiai ny. r. tanár. Az egy-íves füzet ára 10 kr. Kapható Csáthy Károly könyvkereskedésében Debrecenben. A Lk.: 15: 1.1—32 felett tartott elmélkedés szépen, emelkedett stylussal, sok bibliai érzékkel s vallásos melegséggel van irva; kiválóan szép az előima. Szívesen ajánljuk olvasóink b. figyelmébe. Evangelikus Dogmatika. Irta Dr. Masznyik Endre theol. akad. ny. r. tanár. Annak a theologiai szakkönyvtárnak, melyet a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház egyet, theol. akadémiának tanárai szerkesztenek és adnak ki, első kötete jelent meg ez előttünk levő munkában. Ára 2 frt. Pozsonyban a Wigand-féle nyomda igen csinosan állította ki a művet. Szakszerű ismertetéséről ; gondoskodunk. Lelkészavatasi beszéd. Irta Kencssey Béla theol. akad. tanár. A beszéd a f. é. május hó 27-én a dunamelléki ev. ref. egyházkerület gyűlése alkalmával tartott lelkészavatáskor mondatott el. A két ívre terjedő füzet ára 20 kr. Kapható Kókai Lajos bizományában. Vidéki megrendelők 22 kr. beküldése mellett bérmentesen kapják kézhez. KÜLÖNFÉLÉK. * Szemeiyi hírek. Sajnálattal jelentjük, hogy lapunk főmunkatársa Szöts Farkas theol. tanár néhány nap óta súlyos betegen fekszik s habár már a javulás útján van, még — fajdalom — néhány hétig leszünk kénytelenek nélkülözni az ő munkabíró erejét. Szívünkből óhajtjuk, hogy mielőbb térjen vissza egészsége s újra elfoglalhassa méltó helyet a lap szellemi vezetésében. — Mint a Dunántúli »Prot. Közlöny«-ben olvassuk Antal Gcza utreclui egyetemi hallgató eljegyezte a híres bölcsész s egyetemi tanár Opzoomer leányát Adélt, ki Vallis írói névvel általánosan ismert az európai irodalomban. * Lelkeszjelöles. Az ó-kécskei lelkészi állomásra pályáztak 17-en; kijelöltettek: Tantó János nagy-kajdacsi rendes, Gönczy Sándor tyukodi, Tóth Pál gyönki rendes lelkészek, Tóth Lajos kis-szt.-miklósi administrator és Szabó Elek ó-buci ti catecheta. A választás julius 8-án lesz. * Lelkészváiasztas. A kis-oroszi-i lelkészi állomásra Dobos Fenne nétnedi-i segéd-lelkész választatott meg nagy szótöbbséggel. Üdvözöljük a szerencsés választást. A tinnyei ev. ref. gyülekezet Gáál I^ajos ugyanottani administratort választotta lelkészévé. * A budapesti ev. reform, theologiai akadémia évzáró vizsgálatai f. hó 15. és 16. napjain tartattak meg Szász Károly püspök, Baksay Sándor és Szánthó János esperesek, Dr. Ballagi Mór és Papp Károly egyházkerületi tanácsbirák, s Farkas József, Kovács Albert Petri Elek, Dr. Bihari Péter és Kenessey Béla tanárok jelenlétében ; Szőts Farkas betegsége miatt nem jelenhetett meg. A vizsgálatok eredménye felett a bizottság nevében Szász Károly püspök teljes megelégedését fejezte ki a f. hó 16-án d. u. 7 órakor tartott zárünnepélyen, a mikor az ének vizsga s a verseny szónoklatok megtartattak, az ifjúsági önképző kör jelentése felolvastatott és a jutalmak kiosztattak. A nagy István bissei lelkész úr által évenként adni szokott szónoklati díjért (16 frt) négyen versenyeztek. Közülök a jutalmat Üveges Dezső IV. é. theologus nyerte el. Az önképzőköri pályázatok meglehetősen meddők maradtak. Csak három kérdésre érkezett be pályamű, de ezekre is csak egy-egy. A biblicai pályázatot (jutalma 25 frt) Papp Zsimond (IV. é.). a katecheticait (jutalma Kovács Albert úr által kitűzött 1 arany) Nyikos Lajos (III. é.) és. az imát (jut. Berki