Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

helyet adni s kénytelen lesz egy részöket visszautasí­tani. E baj elhárítására, a mit lehetett, eddig is megtett a fentartó testület. Nagy rajztermet épített, mely egy­szersmind a legnépesebb osztálynak is tanteremül szol­gálhat ; nagy és értékes régiségtárát a másik épületbe szállította át, hogy egy osztály nagyobbítására helyet nyerjen s a tanári szobát is, ugyan e célból, szűkebbre vette. A régi épületben négy osztály, rajzterem, könyv­tár s természettani szertár jól van elhelyezve; bár a könytárnak közelebbről, egy szerencsés vétel által tete­mes szaporodása, a tágas könyvtártermet a mozdulha­tatlanságig szűkké tette, s az egy kis zugba szorított természetrajzi, vegytani és földrajzi szertár a helyiség elégtelensége miatt alig hasznosítható kellőleg. De a külön épületben a másik négy osztály elhelyezése, szűk-, alacsony, egészségtelen, mindenkép tarthatatlan. A fentartó testület, mely alapítványaiból a folyó szükségeket teljes mértékben fedezi, (köztök a tanári fizetéseket is az egyházkerület által kívánt mértékben, 1200 frttal s a már szintén rendszeresített ötödéves pótlékokkal) építési alappal sokkal csekélyebbel rendel­kezik, mintsem kellő terjedelemben építkezhessék, a mi pedig már halaszthatatlan s a szó teljes értelmében égető szükség. E szükségtől hajtva folyamodott (építési terv s költségvetés bemutatásával) 28,000 forint építési államsegélyért egyszermindenkorra. Kérvényét az egyház­kerület és Konvent 25,000 forint ajánlattal terjesztette fel a kormányhoz. S az államsegélyek tárgyában a vallás - és közoktatási minisztériumban tartott értekezleten, melyen az érdekelt miniszterek és a Konvent megbízottjai is részt vettek — a 25,000 frt államsegély megállapítta­tott, kilátásba helyeztetett és sorrendbe állíttatott. Az ország pénzügyi helyzete azonban még eddig nem engedte meg, hogy foganatosíttassék. Reméljük azonban, hogy a közelebbi két év alatt, talán két részletben, a 25,000 frt meg fog adatni. Időközben a gymnasiumot fentartó egv­ház, az anyagszerekről való gondoskodást megkezdette s egyelőre 400,000 tégla előállítása iránt már a szerző­dést meg is kötötte. Ha egyszer az államsegély irásilag s biztosítva lesz, az egyház kölcsönt is vehet fel az építésre; mert kívánatos, hogy a jövő 1889. évben az építés megkezdessék, sőt lehetőleg végre is hajtassék. Ennyit a szükséges építésről s az arra való kilá- I tásokról. A mi az intézet felszerelését s gyűjteményeit illeti, ezek közt első helyen áll a könyvtár, protestáns gymnasiumi könyvtáraink egyik legnagyobbika, s a benne foglalt művek belértékét is tekintve egyik legbecseseb­bike. Eredetét Szüry István volt kerületi tbiró s halasi birtokosnak m. e. 1200 kötetre menő könytára adta meg, melyben több becses mű közt egy ritkaság, az 1636-ban nyomtatott Tintinnabulum repudientium, s egy nagybecsű kézirat a 1817-ki f.-baranyai püspöki láto­gatás diariuma is foglaltatik. A Szüry-könyvtár több halasi birtokos (Bikády, Zseny, Török, Péter Zsigmond Dr. Tóth, Gózon stb.) könyvtáraival, továbbá néhány, szerencsés tömeges vásárlással — a többi közt néhai Csató majsai plébános 4—5000 kötetes, az Egyházi Atyákat s a modern nyugati irodalmak sok remekíróját magába foglaló könyvtárával m. e. 17,000 kötetre sza­porodott. Ezekhez járult legutóbb a Szilágyi Dániel-féle Konstatinápolyban gyűjtött — s a keleti és nyugati nyelvészeti és utazási irodalom becses gyűjteményén kívül számos értékes díszművet, jogi, nemzetgazdasági, népismei s történelmi művek, remek-írók s encyclope­disták gazdag gyűjteményét tartalmazza, több mint 10,000 kötetben — ugy hogy e könytár kötetszáma ma 27—28 ezer közt van. Egyelőre egy tágas teremben felállítva, s minden kötete hozzájárulhatólag és leg­alább nagyjában, szakok szerint rendezve. De teljesen rendezve csak akkor lehet s lesz, ha a mostaninál leg­alább kétszerte tágasabb helyiséget kap. A könyvtárnoki tisztet a tanárok egyike viseli, de mondanom sem kell, hogy annak fentartó, rendező s éltető lelke tudós Szi­lády Áronunk. A könyvtár után első helyen érdemel említést a régiségtár, a történelmi oktatás e hathatós segéd-esz­köze, mely 6618 éremből s 2085 darab vegyes régiségi tárgyból áll, nagy részt a derék Révész György gyűj­tése. A sok közt, a tatárjárásig s a török világig visz­szamenő, s a halasi határban talált, temérdek régi vas­fegyver között, kimagaslik a fehértói nagy értékű lelet, mely olvasható feliratában »Sinka magistert« a XIV-ik századból, vallja mesterének. A természettani szertár 134 tárgyat tartalmaz 1240 frt beszerzési értékben; s most egy különösen tanítási célra alkalmazott dynamo-elektrikus gép van megrendelve, a hozzá való készülékekkel együtt 340 frt értékben. A természetrajzi gyűjteményből csak az 1200 da­rabból álló ásvány-gyűjtemény egyrésze, 340 darab és az állattanból a rovar- s lepkegyüjtemény van tudomá­nyosan rendezve; a többi szegényebb is, hely hiány miatt nem is rendezhető kellőleg. A rajztanításhoz, a mértani s figurális rajzhoz szükséges minták, s a klas­sikus szobrok legnevezetesbjének gypsz-másolataiból 64 darab, szolgál segéd-eszközüi. A melléktárgyul szol­; gáló vegytan a szükséges szerekkel szintén rendelkezik. A tantermek közül a régi padok helyett eddigelő három van, a szegedi új gymnasium mintájára készült célszerű új padokkal ellátva s a többinek is egymás után ilyenekkel ellátása célba véve. Ezek szerint a halasi gymnasium felszerelése első rendűnek mondható s mivel évenként 500 frttal rendel­kezik a tanszeralapból, ha minden gyűjtemény kellő he­lyiséget is nyerend, középiskoláink közt bátran lesz e részben a halasi az első helyre tehető. 3. Az anyagi helyzet. A halasi főgymnasium fenállásának anyagi alapja 1 s biztosítéka dső sorban a ref. közbirtokosság páka-

Next

/
Thumbnails
Contents