Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

összezsúfolva, nagy részt (a rendezetlenség miatt) használhatatlanig áll. Itt a helyiség múlhatatlanul bővítendő, a mire nagyobb költség nélkül van is mód s lehetőség; mert a három szertári helyiség mellett levő természettani (egyúttal VIII.) osztály s a rajta még túl levő kisebb helyiség bevonásával, jobb rendezés és csekély átalakítás mellett, elég helyet nyújtana a természet-és földrajzi tanszerek kellő felállítására is. Mire a fentartó testület hajlandóságát, sőt már tervbe vett szándékát is nyilvánította. A kész jó akarat bizonyságául fölemlíttetett, hogy a természetrajzi szertárnál megkímélt m. e. 400 frt megtakarított összegből közelebbről több beszerzés, jelesen egy új nagyobb górcső van megrendelve. A mértani (s mellette a szabadkézi) rajz tanszéke, mintákkal, ábrákkal s szakművekkel elég gazdagon, némi részben feleslegesen is, van ellátva; Kalocsa Balázs úr kezdeményéből műfaragási minta- és eszközgyüjteménynvel is bír ; átalában többel, mint a mennyit a gymnasium és képezdei oktatás tulajdonkép igénybe vehet. A helyiségek átalában mind tágasak, világosak egésségesek. Egy van, a mi hátra marad a többi mögött, sőt tarthatatlanságig rosz : az árnyékszékek, melyek sem az illem és erkölcs, sem a tisztaság s egésség követelményeinek nem felelnek meg s múlhatatlanul és haladéktalanul átalakitandók, vagy inkább újonnan építendők ; a mire az igazg. tanácsot figyelmeztettem is, annál inkább, mert ezt a miniszteri megbizott tanker. főigazgató is követelőleg sürgette. 3. Az anyagi helyzet. Az igazgató-tanácscsal dec. 7-kén d. e. tartottam értekezletet, számba vettem a gymnasium alapjait, jövedelmeit, valamint kiadásait és szükségleteit is. Elismeréssel kell megemlítenem, hogy a gymnasium költségvetési és számadási ügyei, az egyházéitól elkülönítve, pontosan és teljes rendben kezeltetnek, és minden zavar nélkül, tisztán világosan áttekinthetők. Az egyházkerülethez évenként beterjesztett költségvetés és számadás tételeit nem ak arom itt ismételni. Elég annyit megemlítenem, hogy a gymnasiumnak, a városi birtokosság által adományozott földbirtok eladásából s pénztári maradványok (megtakarítások)-ból 112,636 frt tőkéje van, mely különböző kamatlábak mellett, de mindenütt teljesen biztosított elhelyezéssel 7566 forint 55 kr évi jövedelmet hajt. Ehhez járul 3250 frt városi — 1100 frt egyházkerületi segély s más kisebb bevételek; tandíjakból 1000—1200 frt, nem említve a saját rendeltetéssel biró ösztöndíj-alapítványokat, melyek tőkéje 12,630 frt, évi jövedelme 500 s néhány forint. A gymnasium öszszes évi jövedelme 20,986 frt 4j1

j2

krral van a folyó tanévben számba véve. E jövedelem ellenében a kiadás csak 17,760 frt 92 krt tesz, s 3000 frt ujabb tőkésítés van kimutatva. A kiadás ez aránylag csekély összegének magyarázata az, hogy a tanári fizetések, az egyházkerület 1884. júniusi közgyűlés 60. sz. és 1885. juniusi közgyűlés 36. sz. alatti határozatai ellenére még most is csak 1000 frttal > vannak fölvéve s kiadva, a 20% (200 frt) lakbér nélkül. Mire nézve felhivtam az igazg. tanácsot az egyházkerületi határozotakhoz való alkalmazkodásra. Az igazgató tanács az államsegélyhez való reménységre hivatkozott, a mi — tudomásom s hitem szerint is — várható ugyan, de bizonytalan: mikorra; és mivel, nézetem szerint más mód is van, a tanárok helyzetén segíteni s az egyházkerület határozatának eleget tenni, kötelességemnek tartottam ezt ismételve sürgetni. Az iskolajövedelmét ugyanis nagyobb nehézség nélkül lehetne emelni egyfelől a várostól nagyobb évi segély kinyerésével, másfelől a most nagyon is csekélyre szabott tandíj-előirányzat emelésével. A tandíj-mentesség a nagykőrösi birtokosok gyermekeire, a föld alapítvány tételekor, különbség nélkül kimondatott. Ez, az azóta tetemesen változott viszonyok közt, alig fentartható kikötés, nem is említve, hogy sok visszaélésre nyit kaput. Pl. valaki megvásárol 100 forinton egy darabka körösi földet, s ennek jogcímén három fiát ingyen kitaníttatja a körösi gymnasiumban. Mérsékelt tandíjkiszabással, legalabb 2000 frttal emelni lehetne a gymnasium évi jövedelmét. Ha a birtokosság ez eszközhez nyúlni nem akar, ám emelje az iskola évi segélyét. Ha ez megtörténnék, a 2000 írtból kitelnék 8 tanárnak (egyet az egyházkerület fizet) évi 200 frt lakbérén kívül, a taneszközökre fordítandó összegnek is 3—400 frttal felemelése, a mi különösen a természet- és földrajzi, a történelmi és philologiai muzeumoknál szükséges. Az igazgató tanácsban meg is van erre a teljes jó akarat; de a helyi viszonyok s a városi birtokosság nehézkessége nyügzőleg hat az igazgató-tanács jó szándékaira. Mind a mellett hiszem, hog}* a főt. egyházkerület erélyes föllépése — a maga részéről is jó példával előlmenve — meghozná a kívánt eredményt. (Folyt, köv.) Szász Károly. KÖNYVISMERTETÉS. Tanulmányok. Irta Gönczy Pál. Méhner Vilmos kiadása 1888. I—XXXII + 346 lap. Ára I frt 60 kr. Első kötet. (Vége.) Az 1844. julius 28-án kelt naplójában így ir hazai oktatásunkról. Egy érdekesen szomorú lap nevelésünk történetéhez s fajdalom van még a jelenre nézve is sok találó benne : »Mi tanultatunk, nem tanítunk, még kevésbé nevelünk, nálunk az iskolatanító rendesen magát, nem tanítványait keresi s ugyancsak megmutatja alattvalói előtt, ő mily szépen, ékesen, mesterségesen tudja a szókat összehalmozni, egy vagy másik latin szerzőt minél homályosabban fordítani, melyet a gyermekek természetesen nem értvén, kénytelenek leírni, s mit lelkébe kellett volna átültetni, az papírján virágzik s a fő virágtalan kóró marad és ismét, mi természetesebb, mint az olyan dolog