Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

kat és mondanak véleményt, az egyházkerület stabilis tagjai mellé (esperesek, gondnokok, tanácsbirák, ker. tisztviselők) minden közgyűlés elején gyűlésről gyűlésre beosztanám az egyházmegyék és tanintézetek jobbára mobil képviselőit, hogy ezek a bizottságokba egyfelől némi »uj« és »mozgó« erőt vigyenek be, másfelől módot nyerjenek arra, hogy a kerület belső életmozgalmaiba, hogy ugy mondjam, a kuliszák mögé is betekinthessenek. Mert teljes meggyőződésem, hogy a dolgok belsejébe való eme behatolás s az így nyerhető beavatottság nagyon fogná növelni az egyházmegyék bizalmát az ügyvezetés, buzgalmát az ügyek iránt; e mellett kitűnő iskolája volna az uj és tanulni vágyó erőknek s megbecsülhetlen alkalma lenne a közvetlen személyes érintkezésnek. Azokban a jogügyi, gazdasági, számvevő, államsegélyi, irodalmi stb. bizottságokban az egyházkerület O O J legvitálisabb ügyei tárgyaltatnak s a superintendentia legkiválóbb egyéniségei tanácskoznak, melyekkel és kikkel a közvetlen és behatóbb megismerkedés csak előnyére válnék első sorban magoknak a képviselőknek, de azután magának az egyházkerület közügyének is. — Ajánlom ez észrevételeimet az intézők és a ker. képviselők figyelmébe. A lefolyt közgyűlés több fontos és olyan természetű végzést hozott, melyek határozottan kiemelkednek az egyházi közigazgatás szokásos chablonjából és mélyebb nyomokat vágni vannak hivatva az egyházi életben. Első sorban a középiskolai tanügy terén látok e gyűlésből oly intézkedéseket kiindulni, melyekről lanyha fejlődésü iskola ügyünkre jótékony hatást lehet remélni. Egyházkerületünk újabb tényekkel bizonyítá e gyűlésen is, hogy gymnasiumait nemcsak megtartani, de fejleszteni is akarja. Fáradhatlan tevékenységű püspökének gymnasiumaink meglátogatásáról beterjesztett nagybecsű jelentése oly diagnosisát nyutja középiskoláinknak, melyre egész biztosan támaszkodhatok a bajokat orvosolni kész és képes szakértelem. A középiskola-látogató bizottság szervezése rég érzett hiányt pótol és hivatva van arra, hogy a gymnasiumainkat egészségesebb, gyorsabb és tudatosabb haladásra indítsa, bajaikat közvetlenebbül és alaposabban felismerje, s így egyszersmind sikeresebben orvosolja. Hiszem, hogy mind a fenntartó testületek ügybuzgalma, mind a tanári karok működése hathatós támogatót nyer a felügyelet e rendszeres szervezésében; e hitemben az intézmény életrevalósága mellett azon buzgó és tekintélyes szakférfiak iránt táplált közbizalom is erősít, kiket Baksay, Filó és Szilády A. személyében a gymnásiumok felügyeletével és rendszeres látogatásával a közgyűlés felruházott. A középiskolai tanügy anyagi emelésére irányul a kerületi gyűlés azon határozata, melylyel az általa fenntartott gymn. tanszékek fizetését iooo írtról 1200-ra emelte, mivel nemcsak jó példát adott a még késedelmező fenntartó testületeknek, hanem a fizetések javítására vonatkozó korábbi végzésének is erkölcsi súlyt kölcsönzött. S midőn ezt örömmel és elismeréssel konstatálja minden tanügybarát, ama másik határozatot is reményteljes megnyugvással fogadhatja, mely megsürgeti a fenntartó testületeket, hogy — a mennyiben még nem tették — az őszi közgyűlésig mulhatlanul nyilatkozzanak az iránt: hajlandók-e a »Tanári gyámegyesület«-be minden tanszékük után bizonyos évi járulékot fizetni? Tekintve a tanárok gyámolitásának kötelességszerű, elodázhatlan szükségét s a fenntartó testületek többségének már kifejezett készségét, bizton remélhető, hogy a legközelebbi közgyűlésen ez a kérdés is megnyugtató végmegoldást nyer. A theologiai akadémia helyiségének kibővítése és célszerűbbé tétele szintén figyelemre méltó intézkedése legutóbbi közgyűlésünknek. Szegényes helyiségeink szégyenletessége és cél— szerűtlensége valamicskét enyhül ez által s neo j hány évig elhalasztható lesz a dunamelléki egyházkerület egy nagy és fontos kérdésének megoldása: papnöveldéjének a kerület és az intézet méltóságához illő, alkalmas épületben való elhelyezése, hol az az intézet ifjúságának egészséges és a modern viszonyok által megkövetelt internátust, könyvtárának célszerű helyiséget stb. nyújthat. De ez más lapra tartozik s talán még a jövő század regénye ! ? Fontos tanügyi mozzanat a theologus ifjaknak a néptanítói oklevél megszerzésére való kötelezése. A viszonyok követelménye ez is, melylyel elég van téve az állam egy régi sürgetésének; elhallgattatik a tanítóság azon szemrehányása, hogy a papságnak nincs tanügyi külső kvalifikációja; és mindenek felett mód és alkalom nyilik arra, hogy a kis gyülekezetek, melyek két hivatalnok tisztességes fizetésére képtelenek, egy jól díjazott egyénre bízzák a lelkészi és tanítói teendők elvégzését. A theologusok tanképesítése által most már meg van szerezve a lelkésztanítóságok szervezésére a lehetőség; de nagyon vigyáznia kell az egyházi s külösen az iskolai közigazgatásnak, hogy a lelkésztanítóságok állandósításával nehogy állandósíttassék azon sok helytt tapasztalható baj, hogy a hol a lelkész maga tanít, ott rendesen gyenge, sőt rossz az iskola. Az intézmény meghonosí-