Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-13 / 20. szám
szitsen a vidéki gymnásiumok segelyezéséről tekintettel az uj építtető pénztár tartozásai törlesztésére. A harmadik napi ülés tárgyai közül kiemeljük a következőket: A közoktatásügyi miniszter azon óhajtása, hogy a min. megbízottaknak a felekezeti középiskolákban tett látogatásakor tartott értekezletekről jegyzőkönyv vétessék fel, a tanárkar javaslata értelmében, mely szerint ezen követelt intézkedés veszélyeztetné ezen értekezletek bizalmas jellegét, s mélyen nyúlna az önkormányzat körébe, nem teljesíttetik. A közoktatásügyi miniszternek a vidéki gymnásiumok hiányaira tett észrevételei javaslattétel végett kiadattak a középiskolai felügyelő bizottságnak. A m.-túri egyháznak az ottani takarékpénztárral gymnásiuma építtetésére fölvett 7%-°s 50,000 forint kölcsönre nézve kötött szerződése jóváhagyatott. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya volt a főiskolai tanárkaroknak javaslata, mely szerint a főgymnásium I. II. III. és IV. osztályaiban 12 évnek tapasztalata folytán a párhuzamos osztályok állandósíttassanak. A felső osztyályokra nézve pedig a növendékek számának a törvényes létszámon belül való korlátozását javasolja elhatároztatni. A gazdasági tanács pénzügyi tekintetekből azonban ezen 3000 frt ujabb állandó kiadást igénylő intézkedést ezúttal kivihetetlennek véleményezi. Hosszú vita után ezen ügy kiadatott a tanügyi bizottságnak. A gazdasági tanács felhatalmaztatott, hogy a főiskolai anyakönyvtár mellett a bemutatott terv és költségvetés szerint nyilvános olvasó-termet rendezzen be, két tantermet használtatván fel e célra, melyekben 10—12 évig elhelyezhetők lesznek a könyvtár rohamosan szaporodó s a régi helyiségben már helyet nem talált ujabb szerzeményei is. A rendezést két segéddel Géresy Kálmán foganatosítja, kinek tanóra számai 10-re fognak leszállíttatni. Az egyházkerületi közgyűlés negyedik napi ülésének kiválóbb fontosságú tárgyai voltak: a főiskola ügyei vezetésére az igazgató-tanács Révész Bálint püspök elnökiek alatt megalakíttatott. Tagjai lettek az egyházkerület részéről: Szabó János, Ritóok Zsigmond, Farkas Antal, Joó István, Tóth Sámuel, dr. Kovács Sándor és Tüdős János. A debreceni egyház felhívatik, hogy ezen tanácsba négy tagot válasszon. A különböző célokra tett uj alapítványok és adományok felsorolásánál, melyek között van a Miklóssy Mózes 25,000 és néh. Miklóssy Mózesné 2000 frtos alapítványa, Kiss Albert indítványára jegyzőkönyvbe vétetett annak tapintatos kifejezése, hogy az egyházkerület inkább óhajtaná, ha alapítványok, hagyományok és adományok tanári tanszékekre, közszükségleti célokra történnének, miután ezekre van legjobban szüksége a főiskolának, ösztöndíjalapítványuk már is nagy számmal s gazdagon dotálva lévén. Elfogadtatott az uj tápintézeti tervezet, melynek alapján a tápintézet házilag kezeltetik. Tagjaiul felvehetők a főiskola bármely tanszakának rendes hallgatói, tekintet nélkül arra, hogy a városon kint vagy a kollégiumban benn laknak-e ? A tagok négy csoportba osztatnak; ingyenesek, azután 20, 40 forint pótdíjat és 70 frtot, egész díjat fizetőkére. Egyelőre 300 tanuló vehető fel; az akadémiáról 67, a gymnasiumból 165, a tanítóképezdéből 68. A tagok ebédet és vacsorát kapnak. Egy évi szükséglet 23,231 frtra van előirányozva, mely az e célra szolgáló kamatokban és a díjakban találja felekezetét. A tápintézet új épületet nyer a kollégium mögött, már építik is. Összesen 13,000 frtba kerül. A végleges szervezés a próba év után történik. A főiskola oratóriumának kijavítása 5000 írtért, s dr. Török József rovar-gyüjteményének megvétele 400 frtért tudomásul vétetett. Az Andaházi — Szilágyi nevelő-intézet mult évi bevétele 9227 frt, kiadása pedig 8126 frt volt. Majd az egyházmegyékről felebbezett ügyek kerültek tárgyalás alá csekély érdeklődés mellett. (Z—y). RÉGISÉGEK. Viszonzásul Szalay Károly úrnak. Egy kis méltányosságot — de nem, ezt nem kell kérnem, mert meg vagyok győződve, hogy e b. lapok olvasói a nélkül is méltányosak. Épen azért önvédelmid csak néhány szóra szorítkozom. Szalay Károly úr »A mit akarsz cselekedni, jól í cselekedjed« cím alatt az utrechti és leideni egyeteme[ ken járt magyar ifjak általam közölt névjegyzékét veszi bírálat alá, s kimutatva annak hiányait, néhány »jóakaratú 1 tanácscsak világit közjóra. Hogy e tanácsokra a szerj kesztői üzenet indította, nem kétlem, bár fölösleges ezt mentségül fölhozni, mivelhogy a szerkesztő a példát nem annyiban ajánlja követésre, a mennyiben az rosz, hanem annyiban, a mennyiben jó. Egyébiránt mi volt az inditó ok, mi nem, ez nem tartozik a dologra; a « tanácsok itt vannak s én magam is ajánlom őket mind azoknak szives figyelmébe, kik hasonló névsort óhajtanak összeállítani. Maradjunk annál, a mit megkezdtünk, irjunk önvédelmünkre néhány szót, s kezdjük meg ezt azzal, hogy a közlött adatok címe ,,névjegyzék" s hogy e cím alatt senki mást nem kereshet, mint névjegyzéket. Ha minden egyes névhez biográfiái adatokat tud valaki csatolni, annál jobb; de ha X valaki névjegyzéket ígér s nem is ad mást, méltányosan ezért vádat emelni nem lehet ellene. Ha én lovat igérek, ne panaszkodjék senki, j hogy nem kapott elefántot. De hát jelen esetben a ló sem ép ; a névsor I hiányos, a roszul kiírt nevek nincsenek benne jól visszaadva (úgy látszik, a konjékturákban nincs valami nagy szerencsém) s általában nincsenek a nevek betűrőlbetűre lemásolva; ezek bizony hibák, nem is védem őket s csak az vigasztal, hogy megestek ezek a hibák másokkal is, mert különben nem kellene most a szövegkritikával annyit bajlódni. Más bűnével takaródzni egyébiránt sohasem volt ! szép dolog; én sem bántom a tudós barátokat, kik egész éltüket egy-egy könyv lemásolására szentelték, annyival is inkább, mert én az én életemet másnak szenteltem, mint történeti adatok Írásának, a miről a t. olvasóknak e lapok mult számában jelzett művemből s más hasontárgyu cikkeimből sejtelmük lehet. »De ha te bölcsészettel-mivel foglalkozol, minek kontárkodol olyan szakba, melynek tisztes betöltésére sem időd, sem hivatásod ?!« — mondja talán Sz. K. úr s néhány olvasó vele együtt. — Súlyosnak látszik ez a kérdés és mégis épen az a körülmény, hogy erőtlenségem és járatlanságom dacára megtettem a mit tettem, szolgál mentségemül. Itt volt kezemben az utrechti stb. egyetem albuma ; nem volt tudomásom róla, hogy megjelent volna valahol a magyar ifjakat tartalmazó névjegyzék ; (ha tudtam volna, hogy Sz. úrnál félig-meddig készen áll, bizony nem lapoztam volna annyi lapot keresztül) ; elgondoltam, ha én nem közlöm e neveket, ki tudja mikor lesz-