Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-08 / 2. szám

klika értelmében. Mi a tanárnak fejtegetéseit példával is tudjuk felvilágosítani, amennyiben utaljuk őt Javssen történetet- és Stöckel bölcsészetet csináló műveire, a melyekben az igazi római tudomány kincsei vannak le­rakva. A római zarándoklás s a pápa jogai kivívásainak ajánlásával oszlott fel a gyűlés, melynek »ragyogó be­szédeihez« valóban nem kell commentár ! 5. A protestáns egylet köréből. A darmstadti protestáns-egylet legközelebb tartotta rendes évi köz­gyűlését, mely alkalommal Zittel dékán, karlsruhei lel­kész Lukács evangéliumáról és Altharr baseli lelkész Jézus életéről értekezett, mely utóbbi értekezésnek rövid veleje abban áll, hogy a Jézus élete feletti vizsgálódá­sok (újabban Weiss és Beyschlag) a ker. kijelentés isteni erejében vetett hitünket meg nem ingathatják. Egyszers­mind kiosztattak Honig heidelbergi lelkész által szerkesz­tett »prot. röpiratok«, s a berlini Ríchternek Wiesbaden­ben »a protestantismus viszonya Rómához« cím alatt tartott előadása. A tárgyalásnak második főmozzanatát »a protestáus-egyletnek állása az evangy. szövetséghez« képezte. A protestáns-egylet örömmel üdvözli az evangy. szövetség törekvéseit, miután az általa kitűzött cél a prot.-egyletnek is egyik főfeladatát képezi, mimellett az egylet még a prot. egyháznak az evangy. szabadság szel­lemében való megújulására s korunk összes művelődésével való harmóniára is törekszik. Épazért az egylet az evangy. szövetség érdekeinek lehető meleg felkarolását ajánlotta tagjainak. 6. Ó-kathoIicismus. Dr. Rieks, a heidelbergi ó-katb. egyháznak lelkésze s az »Altkath. Bothe« volt szerkesz­tője legközelebb »Altkatholisches Kirchenregiment« cím alatt egy rövidebb iratot bocsátott közre, a melyben a közte s a püspök között fennálló régebbi egyházkormány­zati konfliktus a nagy közönség elé vitetik. Ezen irat korábban mint kézirat lőn nyomtatva s szűkebb körben terjesztve, de miután Beyschlag a »Deutsch. Ev. Bláttercc aug. füzetében azt heves megvitatás tárgyává tette, kiadta azt Rieks élesebb alakban Beyschlag és Nippold tanárok ellen intézett megjegyzésekkel. Luthardt és Honig a berlini Websky-féle »K. Zeitung«-ban siettek ebből tő­két csinálni, az ó-kath. ügyet belső egyenetlenségekkel vádolni, amiből Beyschlagnak is kijutott. Beyschlag lap­jának 12. füzete szerint a fegyelmi eljárás Rieks ellen meg van indítva, melynek befejeztével fel fogja világo­sítani az ügyről Lutbardot s a berlini prot. lapot. Ezen kellemetlen incidens nem gátolta az ó-kath. egyházkor­mányzatot egy erélyes és fontos lépés megtételében. A bonni egyetemen dec. havában egy convictus állíttatott fel az ó-kath. theologusok számára, melynek vezetése a kitűnő bonni ó-kathol. lelkészre Demmelre bízatott. Ezenfelül nevezetes tárgyalások folytak le az angltkánus egyházi követek s a német- svájci és osztrák egyháznak vezetői között. Hogy az 1888-ik évi nagy püspöki érte­kezleten az ó-kath. ügyről alapos jelentést tehessen, ki­küldött a canterbury érsek 2 püspököt és 3 theologust, a continensre, hogy az ó-katholicismust tanulmányoz­zák. A követek gondosan tudakozódtak az ó-kath. tan, fegyelem és helyzet felől, s a legnagyobb megelégedés­sel tértek vissza. Beyschlag szerint ezen tárgyalasoknak eredménye az ó-katholikus j- az angol cs amerikai püs­pöki egyház tagjai közötti úrvacscrai közösségnek meg­állapítása leend, mi egy nagy evangy. — kath. >gyhaz­közösségre vezetne. A kiküldött követeknek egyike ép a napokban több iratot bocsátott közre az ó-kath. mozga­lomról a kontinensen, melynek elsejében »mi az ó-katho­licismus ?« cím alatt honfitársainak figyelmét és rokon­szenvét hívta föl az ó kath. mozgalomra. ,,Hasonló fon­tosságú dolog — mondja szószérint — nem igen történt a XVI. századbeli reformátió óta." M; is kívánunk e mozgalomnak, a melyre még nagy jövő vár, hogy vivát, florsat, crescat! A bonni értekezleten több hivatalos kije­lentés történt, a mi nagyon alkalmas az ó-katholicismus ellen táplált előítéleteknek elosztására. Az ó-katholicismus­nak a tridentismushoz való viszonyára nézve kijelentette Rtiukens püspök és Schuhe kánonista: r) »a tridenti zsinat, amelyet a rómaiak egyetemesnek ismernek el, az egész ker. egyház álláspontjáról tekintve nem egyetemes, hanem csak a római püspök alatt álló nyugati egyház­nak particuláris zsinata;« 2) »az ó-katholikusok a tri­denti zsinaton formulázott hittételeket csak annyiban ismerik el dogmáknak, a mennyiben azok az Írással, az egyházi atyák egyértelmű consensusával s az egyetemes egyháznak hitével megegyeznek; épazért nem ismerik el dogmának azt, a mit nevezett zsinat kizárólag a scho­lastikai theologia produktumaként és csupán pápai bul­lák és szózatok alapján tanított vagy szentesített;« 3) »a tridenti zsinat jogi tételére nézve jogában áll az ó-kath. egyháznak nevezett tételeken javítani, vagy azokat má­sok által helyettesíteni, jogában áll tehát az egyháznak régi jogára visszatérni, s ennyiben a reformatióval azo­nos álláspontban állanak.« »A hitvallások közül csak az u. n. apostoli s a nicaeno-konstantinápolyi symbolunlot ismerik el, utóbbit csak a misénél használják. Az úrva­csorára nézve kijelenti a bonni értekezlet: »hogy az ó-katholikusok a kenyérnek s a bornak semmiféle »che­miai, materiális cs substantiáliscc átváltoztatását nem ta­nítják, hanem igenis ahhoz ragaszkodnak, hogy az eucha­ristiában maga az üdvözítő van jelen valódifag és lénye­gileg, a kivel megfoghatatlan módon egyesülünk az él­vezésnél ; végül pedig, hogy a bornak a laikusok altali élvezete csak célszerűségi okokból hagyatott el, a meny­nyiben alapjában véve a kenyérnek és a bornak élvezete a helyesebb« (ó-kath. káté 258. kérdés). Valóbanpositiv evangyéliomi-katholikus téttUk azok. Mennyire távol áll azoktól Róma egyháza! Ma az ultramontanismus a pápa, a jezuitismus s a rendek kérdésével foglalkozik minden­felé, a »Germánia« pláne Droste-Vischering érsek a vegyes házasság kérdésében való konok ellentállásának 50 évi fordulóját is emlegeti, hogy az ultramontanismus ünneplési mámora teljes legyen, azonban a positiv ke­resztyénségnek s az azzal járó erkölcsi világnézetnek terjesztésével a tudomány s az élet terén nem igen gondol. Hiába Róma hierarchiai egyházi épülete fennáll annak lakóira való tekintet nélkül is. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Palesztina a Jézus korában. Rövid segédkönyv az evangéliumokhoz. Carpent< r E. J. után angolból (or­dította s részben átdolgozta Derzsi Karoly unitárius lel­kész. A 8 ívre terjedő kötetecske mint az »Unitárius kis könyvtár« XXVII—XXXIII. füzete jelent meg. Ára 30 kr. Á füzet hat szakaszra osztva, talaló rövidséggel, szellemdúsan, élvezetes előadásban ismerteti a Jézus korabeli Palesztinát, annak népét, társadalmi viszonyait, kormányzását, cultusát, vallási pártjait és végül a messiási váradalmakat. Eltekintve, a dogmatikai állasponttól, me­lyen a mű írva van s a metyben nem osztozhatunk, annyit, teljesen objective Ítélve, kénytelenek vagyunk el­ismerni, hogy igen érdekesen és szépen irt munkácska s jól, tiszta magyar stylussal van átdolgozva, úgy hogy az idegen mázt teljesen letörülte róla az átdolgozó ügyes

Next

/
Thumbnails
Contents