Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-08 / 2. szám

klika értelmében. Mi a tanárnak fejtegetéseit példával is tudjuk felvilágosítani, amennyiben utaljuk őt Javssen történetet- és Stöckel bölcsészetet csináló műveire, a melyekben az igazi római tudomány kincsei vannak lerakva. A római zarándoklás s a pápa jogai kivívásainak ajánlásával oszlott fel a gyűlés, melynek »ragyogó beszédeihez« valóban nem kell commentár ! 5. A protestáns egylet köréből. A darmstadti protestáns-egylet legközelebb tartotta rendes évi közgyűlését, mely alkalommal Zittel dékán, karlsruhei lelkész Lukács evangéliumáról és Altharr baseli lelkész Jézus életéről értekezett, mely utóbbi értekezésnek rövid veleje abban áll, hogy a Jézus élete feletti vizsgálódások (újabban Weiss és Beyschlag) a ker. kijelentés isteni erejében vetett hitünket meg nem ingathatják. Egyszersmind kiosztattak Honig heidelbergi lelkész által szerkesztett »prot. röpiratok«, s a berlini Ríchternek Wiesbadenben »a protestantismus viszonya Rómához« cím alatt tartott előadása. A tárgyalásnak második főmozzanatát »a protestáus-egyletnek állása az evangy. szövetséghez« képezte. A protestáns-egylet örömmel üdvözli az evangy. szövetség törekvéseit, miután az általa kitűzött cél a prot.-egyletnek is egyik főfeladatát képezi, mimellett az egylet még a prot. egyháznak az evangy. szabadság szellemében való megújulására s korunk összes művelődésével való harmóniára is törekszik. Épazért az egylet az evangy. szövetség érdekeinek lehető meleg felkarolását ajánlotta tagjainak. 6. Ó-kathoIicismus. Dr. Rieks, a heidelbergi ó-katb. egyháznak lelkésze s az »Altkath. Bothe« volt szerkesztője legközelebb »Altkatholisches Kirchenregiment« cím alatt egy rövidebb iratot bocsátott közre, a melyben a közte s a püspök között fennálló régebbi egyházkormányzati konfliktus a nagy közönség elé vitetik. Ezen irat korábban mint kézirat lőn nyomtatva s szűkebb körben terjesztve, de miután Beyschlag a »Deutsch. Ev. Bláttercc aug. füzetében azt heves megvitatás tárgyává tette, kiadta azt Rieks élesebb alakban Beyschlag és Nippold tanárok ellen intézett megjegyzésekkel. Luthardt és Honig a berlini Websky-féle »K. Zeitung«-ban siettek ebből tőkét csinálni, az ó-kath. ügyet belső egyenetlenségekkel vádolni, amiből Beyschlagnak is kijutott. Beyschlag lapjának 12. füzete szerint a fegyelmi eljárás Rieks ellen meg van indítva, melynek befejeztével fel fogja világosítani az ügyről Lutbardot s a berlini prot. lapot. Ezen kellemetlen incidens nem gátolta az ó-kath. egyházkormányzatot egy erélyes és fontos lépés megtételében. A bonni egyetemen dec. havában egy convictus állíttatott fel az ó-kath. theologusok számára, melynek vezetése a kitűnő bonni ó-kathol. lelkészre Demmelre bízatott. Ezenfelül nevezetes tárgyalások folytak le az angltkánus egyházi követek s a német- svájci és osztrák egyháznak vezetői között. Hogy az 1888-ik évi nagy püspöki értekezleten az ó-kath. ügyről alapos jelentést tehessen, kiküldött a canterbury érsek 2 püspököt és 3 theologust, a continensre, hogy az ó-katholicismust tanulmányozzák. A követek gondosan tudakozódtak az ó-kath. tan, fegyelem és helyzet felől, s a legnagyobb megelégedéssel tértek vissza. Beyschlag szerint ezen tárgyalasoknak eredménye az ó-katholikus j- az angol cs amerikai püspöki egyház tagjai közötti úrvacscrai közösségnek megállapítása leend, mi egy nagy evangy. — kath. >gyhazközösségre vezetne. A kiküldött követeknek egyike ép a napokban több iratot bocsátott közre az ó-kath. mozgalomról a kontinensen, melynek elsejében »mi az ó-katholicismus ?« cím alatt honfitársainak figyelmét és rokonszenvét hívta föl az ó kath. mozgalomra. ,,Hasonló fontosságú dolog — mondja szószérint — nem igen történt a XVI. századbeli reformátió óta." M;

is kívánunk e mozgalomnak, a melyre még nagy jövő vár, hogy vivát, florsat, crescat! A bonni értekezleten több hivatalos kijelentés történt, a mi nagyon alkalmas az ó-katholicismus ellen táplált előítéleteknek elosztására. Az ó-katholicismusnak a tridentismushoz való viszonyára nézve kijelentette Rtiukens püspök és Schuhe kánonista: r) »a tridenti zsinat, amelyet a rómaiak egyetemesnek ismernek el, az egész ker. egyház álláspontjáról tekintve nem egyetemes, hanem csak a római püspök alatt álló nyugati egyháznak particuláris zsinata;« 2) »az ó-katholikusok a tridenti zsinaton formulázott hittételeket csak annyiban ismerik el dogmáknak, a mennyiben azok az Írással, az egyházi atyák egyértelmű consensusával s az egyetemes egyháznak hitével megegyeznek; épazért nem ismerik el dogmának azt, a mit nevezett zsinat kizárólag a scholastikai theologia produktumaként és csupán pápai bullák és szózatok alapján tanított vagy szentesített;« 3) »a tridenti zsinat jogi tételére nézve jogában áll az ó-kath. egyháznak nevezett tételeken javítani, vagy azokat mások által helyettesíteni, jogában áll tehát az egyháznak régi jogára visszatérni, s ennyiben a reformatióval azonos álláspontban állanak.« »A hitvallások közül csak az u. n. apostoli s a nicaeno-konstantinápolyi symbolunlot ismerik el, utóbbit csak a misénél használják. Az úrvacsorára nézve kijelenti a bonni értekezlet: »hogy az ó-katholikusok a kenyérnek s a bornak semmiféle »chemiai, materiális cs substantiáliscc átváltoztatását nem tanítják, hanem igenis ahhoz ragaszkodnak, hogy az eucharistiában maga az üdvözítő van jelen valódifag és lényegileg, a kivel megfoghatatlan módon egyesülünk az élvezésnél ; végül pedig, hogy a bornak a laikusok altali élvezete csak célszerűségi okokból hagyatott el, a menynyiben alapjában véve a kenyérnek és a bornak élvezete a helyesebb« (ó-kath. káté 258. kérdés). Valóbanpositiv evangyéliomi-katholikus téttUk azok. Mennyire távol áll azoktól Róma egyháza! Ma az ultramontanismus a pápa, a jezuitismus s a rendek kérdésével foglalkozik mindenfelé, a »Germánia« pláne Droste-Vischering érsek a vegyes házasság kérdésében való konok ellentállásának 50 évi fordulóját is emlegeti, hogy az ultramontanismus ünneplési mámora teljes legyen, azonban a positiv keresztyénségnek s az azzal járó erkölcsi világnézetnek terjesztésével a tudomány s az élet terén nem igen gondol. Hiába Róma hierarchiai egyházi épülete fennáll annak lakóira való tekintet nélkül is. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Palesztina a Jézus korában. Rövid segédkönyv az evangéliumokhoz. Carpent< r E. J. után angolból (ordította s részben átdolgozta Derzsi Karoly unitárius lelkész. A 8 ívre terjedő kötetecske mint az »Unitárius kis könyvtár« XXVII—XXXIII. füzete jelent meg. Ára 30 kr. Á füzet hat szakaszra osztva, talaló rövidséggel, szellemdúsan, élvezetes előadásban ismerteti a Jézus korabeli Palesztinát, annak népét, társadalmi viszonyait, kormányzását, cultusát, vallási pártjait és végül a messiási váradalmakat. Eltekintve, a dogmatikai állasponttól, melyen a mű írva van s a metyben nem osztozhatunk, annyit, teljesen objective Ítélve, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy igen érdekesen és szépen irt munkácska s jól, tiszta magyar stylussal van átdolgozva, úgy hogy az idegen mázt teljesen letörülte róla az átdolgozó ügyes