Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

Nyiry Gábor enyingi elemi tanító, Szalóky Dániel csokonyai elemi tanító, Mohácsy János ó-szőnyi elemi tanító;, Dömötör János istvándi elemi tanitó és Tóth Kálmán tapolcafői elemi tanitó, az utóbbi, mint fölkért jegyző. A bizottság a vett utasításhoz képest a belsősomogyi javaslat mellett figyelemre méltatva a többi egyházkerületek, különösen a tiszántúli kerület tantervét, továbbá a Szekeres Mihály esperes elnöklete alatt megtartott bizottság jegyzőkönyvi megjegyzéseit, nem különben az 1879-iki tantervjavaslatot, valamint az állami tantervet is, beható s részletes megvitatás után egybeállította az új tantervre vonatkozó javaslatot, amely jayaslat ^legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűlésre .már be fog terjesztetni, hogy a végleges elfogadás után már a jövő tanévre alkalmazásba jöhessen. Az új tanterv-javaslat teljesen a paedagogia és a kor követelményeinek színvonalán áll. Az egyes osztályok szerint felosztott tananyaghoz mindenütt módszertani utasítás.ok is lesznek csatolva. Nevezetes módosítások is y,annak. így például a. félévenkinti tananyag felosztása mellőztetett s a tantárgyak megfelelő tananyaga egész tanévi időtartam szerint van beosztva. Egyes tantárgyakénál osztály összevonás lesz s némely tárgyak anyaga i két évi időtartamra osztott be. A gyakorlati életre is nagy figyelem lett fordítva. Felvétetett az egészségtan rapitása,, a ^faiskolai gazdasági ismeretek fontosabbjai s utalás, van a házi ipar némely ágaira is. Az üléseken, ; melyek reggeli 8 órától esti 7 Óráig tartották, folyton jelen volt Vargyas Endre veszprémmegyei kir. tanfelügyelő is, aki csupán az ügy iránti meleg érdeklődésből jelent meg s az elnökség által szívélyes szavakkal üdvözöltetvén, neki ezen szives érdeklődéseért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A bizottság nagy és tüzetes munkát végzett'; kívánjuk is, hogy a gyakorlati életben fűződjék hozzá á legszebb eredmény! P. L. * Kérelem és felhívás. A nő tényleges rendeltetése cimű mű a f. évi április 15-ig elhagyja a sajtót és minden előfizetőnek meg fog küldetni. A még be nem küldött ivek tulajdonosait tisztelettel kérem, szíveskedjenek értesíteni, mennyi példánynyal szolgáljak. A lelkész családokat pedig, főképen azokat, melyek serdülő leányokkal bírnak, kollegiális tisztelettel arra kérem, hogy munkámat, mely saját kiadásomban a női szép rendeltetés kérdésével foglalkozik ós mint ilyen a serdülő leányok kedves és tanulságos olvasmánya lehet, kegyeskedjenek becses pártfogásukkal és megrendeléseikkel megtisztelni. i Végül felkérem az összes hazai ref. egyháziszaklapok nagyt. szerkesztőségeit, hogy jelen felhívásomat és kérelmemet szíveskedjenek becses lapjukban közölni. Munkám előfizetési ára 1 frt és csakis nálam rendelhető meg. — Foktő, 1888., április 9. — Nagygalambfalvi Ftleki József, ref. lelkész. - * Sommerville beszédei magyar nyelven; Mint biztos forrásból értesültünk, a nagyhirű skót misszionárius dr. Sommerville Mezőtúron és Túrkevében mondott ifjísmagyarázatait, illetőleg nagy tetszéssel fogadott gyönyörű beszédeit, a Garzó által szerkesztett »Gyakorlati Bibliámagyarázatok« most következő füzete hozni fogja, nemcsak,: de ha kellő számban jelentkeznének megrendelők, Révész Mihály — a ki után irta ezeket — együtt a nevezett szerkesztővel, külön lenyomatról is fog gondoskodni. Mily nyereség, a hogy kik nem hallhatták a buzgó öreget, néhány krajcárért hozzá juthatnak nagyszabású beszédeik : » * A Dr. Sommerville stb. tüzében cimű cikkbe becsúszott nyomdai hibák. Harmadik hasábon alulról 2—ik sorban »bátyjának« helyett leányának. Negyedik hasábon felülről 11-ik sorban »föladó« helyett: földadó. Alulról 21—ik sorban »jelesebb« helyett: szélesebb. Az ötödik hasábon felülről 25-ik sorban )>Silicia« helyett: Sicilia. A hatodik hasábon felülről 12-ik sorban »megemés"ztetik« helyett: megemésztitek. Alulról 18—ik sorban »És lelkembőU helyett: En. A jegyzetben »Marquard« és »I. E. Naquardít helyett: I. Marquardt. »Hauschke« helyett: Husehke. * Az erdélyrészi szász egyházkerület ismét leckét kapott király ő felségétől. Mint annak idején írtuk, ez egyházkerületnek 1887. dec. r i-én tartott közgyűlése tiltakozott a brassói ev. ref. esperesség, illetőleg a kormánynak ez esperességre vonatkozó intézkedése ellen s ezen tiltakozását O felségéhez felterjesztette azon kéréssel, kegyeskednék O felsége a szász egyházkérületet további bántalmazásoktól megvédelmezni és különösen az 16,000 frt évi állami dotáció háborítlan és csonkítatlan élvezésében továbbra is meghagyni. O felsége ezzel szemben 1888. februárban Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy a szászok évi 16,000 frt állami segélyéből 654 frt 44 kr. kiszakíttassék és a brassói magyar ev. esperességnek adassék. * Érdekes egyházjogi perekben döntött e hét folyamán a kir. curia. Az elsőben fölperes Roskoványi nyitrai püspök, alperes podhrágyi Popper Lipót br., vágbesztercei földbirtokos. E birtok két évszázad előtt a Balassák kezén volt, a kik 1689-ben alapítványi levelet állítottak ki, mely szerint a vágbesztercei alsó malom jövedelméből 70 véka a katholikus plébánust illeti meg. Egész 1879-ig minden birtokos megadta az említett javadalmazást. Ekkor azonban a jelenlegi tulajdonos, Popper Lipót br. bezárta az árvíz által megrongált malmot. Az odavaló plébános folyamodott a báróhoz, hogy a malmot állíttassa helyre, de tagadó választ kapott. A püspök magáévá tette az ügyet és pert indított Popper br. ellen. Popper a periratokban azzal védekezett, hogy a szóban forgó esetben nem annyira örökös alapítványról, mint egyszerű ajándékozásról lehet szó. Az első bíróság elutasította keresetével a felperes püspököt, kimondván, hogy a kegyúr csupán a templom, paplak stb. jó karban tartására kötelezhető, nem pedig haszonhajtó malmok fenntartására. A kir. tábla ezzel teljesen ellentétes álláspontot foglalt el: kötelezte alperest, hogy a malmot 30 nap alatt az egyházi hatóságnak adja át és annak jó karban tartásáról gondoskodjék. Végre a kir. kúria következő ítéletet hozott: A felperes abbeli keresetével, hogy neki a malom teljes jövedelme átadassék, elutasíttatik, de köteleztetik az alperes kegyúr, hogy az alapítvány értelmében évenkint 70 véka gabonát adjon a plébánusnak. A második perben Vályi János dr. eperjesi gör. kath. püspök a felperes, míg alperesként a flandriai gróf, illetőleg az ö tulajdonát képező szinnai urodalom igazgatója, Miiller Ferenc szerepel. Pichnye község gör. kath. paplakja ugyanis leégvén, az egyházi hatóság az urodalmi igazgatót fölszólította a paplak fölépítésére, vagy pedig 1640 forintnak, mint a fölépítéshez szükséges összegnek, lefizetésére. Az alperes tagadásba vette a kegyurság fennállását és azt állította, hogy az uradalom tulajdonosa kegyúri jogait már 30 éve nem gyakorolta. Ennek ellenében az egyházi hatóság bemutatta a kegyúri javadalomról szóló számláit, a melyek az uradalmi igazgató aláírásával voltak ellátva. A törvényszék a felperest elutasította keresetével, a kir. tábla azonban és ma a kir. kúria is megállapította az alperesnek kegyúri kötelezettségeit. * Rövid hirek. A nagyszalontai reform, egyházmegye közelebb tartott közgyűlése elhatározta, hogy a