Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

nem kívántatik tehát ez tárgytalanná vált, továbbá »a vasárnap megszentelése« »a vadházasságok megszüntetése« tárgyában nem különben »az országos nyűg- és gyámintézetre« vonatkozólag e. m. közgyűlésünk már előzőleg hozott határozatokat és tett a főt egyházkerülethez felterjesztéseket, csak is »a dekányság és peres ügyek« »a domesztikai segélyezés és kölcsönzés tervezeteit illetőleg kelletik véleményes javaslatokat készíteni; miután pedig a nevezett ügyek hosszas és alapos tanulmányozást és beható tanácskozást tételeznek fel, egy bizottság neveztetett ki, mely véleményes javaslatát jövő gyűlésünkre terjesztendi be. A mindennemű segélyek kiosztására, illetve a kérvények elbírálására kiküldött bizottság is beterjesztette véleményes javaslatát, mely csaknem hozzászólás nélkül fogadtatott el. Itt legyen már szabad elmondanom, a római katholikus propaganda által alapjában megtámadott egyház aktualis bajának orvoslására minő gyógyszer lett alkalmazásba véve ... Semmi, sőt a kórság terjedésére az ut megkönyíttetett és kitágittatott. Általánosan tudva van mindnyájunk által, hogy ama népes egyházunkban a római katholikus propaganda más csábitó eszközei mellett nagy pénz erővel is csinálja a proselytismust, a hitehagyottaknak parokialis épületeket saját pénztárából emelt és tart fenn, most templomépitést helyezett kilátásba, mind ezen költséges munkálatoknál egy krajcárnyi kivetést sem tesz, sőt a csak proselyták által teljesített kézi- és igás munkát duplán megfizeti, ellenben a mi hitfelekezetünkbeliek már évek óta folytonos építkezés alatt állanak és mindent a maguk erejével és pénzén teljesítenek, ez idő ezerint a lelkész lak és templom fedélzetének megújítása más költséges munkálatoknak néznek eléje, minthogy pedig ez egyháznak jövedelmi forrása nincs, folyamodtak segélyezésért azonban, nem csak hogy az egyházmegye rendelkezése alatt álló állam segélyből nem juttatott részükre, hanem még az országos Közalaphoz sem lett ezen nagy mérvben veszélyeztetett helyzetű egyház ajánlva nem pedig, a segélyosztás tervezetének elkészítésére kiküldött bizottság azon sajátságos indokolására »nem ajánltatik mert ott áttérések történnekÉn legalább, ki az ily megtámadott minden vagyon nélküli egyházaknál a segélyadást egyik igazán helyenvaló és okszerű gyógyszernek tartom, ezen elutasításnál nem bírom át érteni a bizottság tendenciáját; holott eléggé tépelődöm rajta, hogy ezzel kit vagy kiket akart sújtani ? Annyit fel kell tennem, hogy azokat nem, kik hitfelekezetünkhöz még ilyen exponált viszonyok között is hívek maradtak, egyházukért és hitükért a terhet tovább is hordozni készek. Mert hiszen ők épen támogatásra méltók, hogy így önerejük lehető kifejtése mellett, a hitfelekezet egyeteme által is pártfogoltatva s anyagilag segélyeztetve inkább megküzdhesssnek a hatalmas ellenféllel, míg így ridegen magukra hagyatva elkedvetlenednek s elkeseredésükben könnyebben engednek a csábításoknak. Bizony-bizony ez nem hitfelekezetünk jól felfogott érdekében történt, hanem igen is a gúnyosan nevető propaganda malmára hajtja a vizet. Én mindennek elmondásával álláspontomat akarván jelezni, egyszersmind »salvavi animam meam«. B.-Som, 1888. április hó. Sütő Kálmán, bereg-somi ev. ref. lelkipásztor. KÜLFÖLD. A mohamedan népek evangelizációja. A ker. vallás a jelen korban ismét hatalmasan terjeszkedik s mióta az európai népek tömeges áttérése a 10—11-ik században végbe ment, a hitterjesztésnek soha sem volt ily tervszerű és sikeres munkája. A föld minden pontja át van hálózva missziói pontokkal, melyekből az evaneglium világossága terjesztetik. A keresztyén egyháznak, ha a mohamedanok között terjeszkedni akar, nem szabad tekintet nélkül hagyni a mohamedanismusnak sajátságos jellemvonásait. A mohamedanismus a stabilismus vallása. Az Izlamban — akár szellemi-, akár dogmatikai-, akár társadalmi állapotát tekintve — semmiféle változás nem történt a Hegira 3—ik százada óta — mint Muir Vilmos mondja. A világ népei haladnak előre a civilizatióban, erkölcsiségben, philosophiában, a különböző tudományokban és művészetekben; de az Izlam mozdulatlanul áll. A mohamedanismus a »mult« vallása, mely nem képes a XIX. század szelleméhez alkalmazkodni. Az mindig egy könyv — a Korán — egy nyelv — az Arab, (Bármely nyelvre fordítod le a Koránt, elveszeti szépséget) és egy ember — az álpróféta vallási rendszere lesz, Á mai mohamedanismus ugyanaz, a mi régi volt: durva, büszke, türelmetlen és kegyetlen. Egy másik jellemvonása az Izlamnak az általa igért jutalmak természetében fekszik. Érzéki paradicsomot, árnyas kertet, zúgó patakot, puha ágyat, szép nőket ígér híveinek. Ezek után vágyakozik a hivő moslem, míg a keleti nap égető hevében él. A helyzet, a mit e vallás a nőnek ad, szintén jellemző. Kizárja a nőt a nyilvános társadalmi életből egészen és azokból a körökből, melyekben a gyöngéd nők oly sok jót művelhetnek. Megvetvén a nőt, ezáltal megveti magát a férfit is. A mohamedanok evangelizációjának legnagyobb akadályt képez az Izlam ama jellemvonása, mely szerint erősen tagadja a Krisztus Istenségét és az ő általa végrehajtott elégtételt. Ez által arra kényszeríti követőit, hogy saját erejükön, jó cselekedeteik által —alamizsnálkodás, bőjtölés, búcsújárás, imádkozás stb. által keressenek üdvöt, milliókat fosztván meg azáltal a reménytől, hogy valaha menybe jussanak Azt nem szükség említenem, mily fanatismussal ragaszkodik a moslem Koránjához, mennyire gyűlöli a kép- és bálványimádást, hogy szeszes italt nem iszik, hogy mennyire ragaszkodik a monotheismushoz stb. Eme jellemvonások közül sokat nem vettek tekintetbe a misszionáriusok. Például nem igaz, mintha a mohamedánok meghidegültek volna vallásuk iránt. Ez így lehet egyes esetekben, de a nagy tömeg most is oly szilárdan ragaszkodik hitéhez, mint apái. És épen ezzel az elemmel érintkezik ma a misszionárius. Ennek az erős hitnek illustrálására legyen elég egy néhány közöttük élő angol és amerikai hittérítőre hivatkoznom, kik azt mondják, hogy a mohamedánok sokkal inkább ragaszkodnak vallásukhoz, mint a keresztyének, és hogy nincs vallás a föld hátán, mely a tömeg szivét és életét annyira fogva tartaná, mint az Izlam. Náluk a vallás nem csupán név, forma vagy confessio. A Beduinok kivételével náluk a vallás átment szokásaikba, beszélgetéseikbe, társadalmi éle -32

*