Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-15 / 16. szám
tung der röm. Angriffe auf die ev. Heidenmission« c. jeles művében, s végül a vegyes házasság, mely kiválóan sikeres térítési eszköznek bizonyult be a modern állami törvényhozás bármely intézkedéseivel szemben. Ezekkel az eszközökkel él Róma a protestantismus elleni mozgósításában. 14. Utolsó fejezetében vizsgálódásának eredményeit foglalja össze a tudós szerző. Szerinte : »a jezsuitismus a keresztyénségnek raffinirozott elferdítése, a melyre nézve a vallás csak üzlet, politikai eszköz, mely hatalomra vezet s befolyást szerez az emberek lelkére. Amellett nyilvánvaló visszaesés a zsidóságba és pogányságba. A kereszténység törvényszerű, külső felfogása s az a sötét fanatismus, a melylyel a jezsuita-rend történetében és irataiban találkozunk, s a mellett a képmntató proselytaság »ad majorem eccl. rom. gloriamcc a zsidó phariseismusra emlékeztet, a melyről az írás azt mondja: »Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok : mivelhog}' mind a tengert, mind a földet elkerülitek, hogy pogányból zsidót tegyetek, és mikor zsidóvá leend, azt a gyehennának fiává teszitek, kétszerte inkább hogy nem mint ti volnátok.« A Máriaságban, a szentek- és ereklyék tiszteletében, a csudának s a babonaságnak előmozdításában úgy az egyházi tan, mint a gyakorlat terére egy nagy adag, gör. római és germán pogányságot vitt át a jezsuitismus, mely méltán nevezhető a keresztyénség judaist. és paganistikus felfogásának. Politikai tekintetben végül a modern állami rendnek kiengesztelhetetlen ellentéte, s ép azért a forradalom forrása és szövetsége.« A mű olvasása folyamán arra a meggyőződésre jön az ember, hogy IX. Pius pápa vészes uralkodása alatt teljesen végbemen' a római egyház jezsuitisálása, úgy hogy mindaz a vád, mely a jezsuitismust illeti, a Syllabus és Vatikánum által ominált római egyházra is vonatkozik, úgy hogy igaza van a katholikus Amortnak: minden ujabb dogmával mélyebben sülyedünk a pogányságba. A római pápa, annak papsága és sajtója által ki van híva a ptotestantismus, még pedig a legsértőbb modorban, s azt hisszük, hogy a ker. lelkiismeret és prot. öntudatunk kényszerít a kihivás elfogadására s a védelemre. Eélre tehát a közönyös magatartással, szilárd állást kell Rómával szemben elfoglalnunk, s céltudatosan küzdenünk. S a küzdelemnek súlypontja a gyülekezet, mert bármely más kísérlet célhoz nem vezet. Éz a célja az »Evangy. szövetség« üdvös prot. irodalmi mozgalmainak is, ha csak a protestantismus régi átka, az egyenetlenség küzdelmében meg nem akadályozza, vagy a római »testvéregyházzal« való hamis béke meg nem hiusítja. 15. A mellékletekben közli Eisele a jezsuita-rend generálisainak chronologiai névsorát, a rend jelenlegi statistikáját (11,058 tagot számlál), Bode nyomán, a novitiátusra vonatkozó részletes szabályokat, a társaság főbb bucsújárásait, a lelkismeret kipuhatolásának (a vallási gyakorlatoknál) főbb pontozatait, IX. Pius pápa 1864 dec. 8-iki encyklikáját, s a Syllabust, a modern tévelyek eme hirhedt Indexét. E művet hosszasabban ajánlanom felesleges, ajánlja az önmagát. Azért tehát k. olvasóm, olvass és láss, mert a régi rosz ellenség feletti győzelmünknek legelső alapfeltétele és biztosítéka, hogy azt ismerjük, mert — a mint azt már máskor is mondottam — a ki Rómát nem ismeri, az evangyéliomot sem ismerheti! Dr. Szlávik Mátyás. BELFÖLD. A beregi egyházmegye tavaszi közgyűlése. (Tartatott Beregszászban 1888. márc. 20—22-ik napjain.) Az egyházmegyék tavaszi közgyűlése, a nagyobb fontosságú ügyek tárgyasásánál fogva, a távolabb állókat is ugyan, de főleg a helybelieket leginkább szokta érdekelni. Ezen feltevésem mellett látszik bizonyítani azon tény, melyszerint a fenntjelzett e. m, közgyűlésen, bár az egész megye területét ugy a csapadékvizek, mint a Tisza rohamos áradása elbontással fenyegette, s e miatt igen sok községből a lakosok nem mertek távozni, még is 40 lelkipásztor vett részt s 38 egyház képviseltette magát. Az itt elmondott árviz-veszedelem következtében két világi tanácsbiránk is kénytelen volt hivatalos és sürgős teendőik miatt távol maradni, lévén az egyik ármentesítő társulati igazgató, a másik a megtámadott vidék közigazgatási föszolgabírája. A közgyűlést megelőző este előtanácskozmány tartatott, hol a fontosabb és kényesebb ügyek megbeszéltetvén, a körülményekkel számot vető vélemények kicserélésével létrejött megállapodások, magának a közgyűlésnek gyorsabb és higgadtabb lefolyását segítették elő. A közszeretetben és tiszteletben álló derék esperes Istenhez emelt buzgóságos könyörgés után a gyűlést megnyitván, első sorban olvastatott az esperesí hivatal »idő szaki jelentése,« mely a legközelebb tartott gyűléstől mostanáig felmerült kiválóbb eseményeket s az azok folytán szükségessé vált elnöki intézkedéseket ölelte fel, kimutatván egyszersmind a különböző segély címeken egyházmegyénkben kiosztott összegeket is. Kiosztatott: a) a Közalaptól 2230 forint, b) államsegély gyanánt 1682 frt, c) missziói célokra 800 frt, d) az ev. reform, egylettől 450 frt, együtt 5162 frt. Ugyancsak az esperesi hivatal részéről közszemlére kitétetett az 1887. év december 31-ig záruló »domesztikai számadó könyv«, és bemutattattak a püspöki leiratok és más testvéregyházi testületek jegyzőkönyvei. Ezeknek megtörténtével azon küldöttségek alakíttattak meg, melyeknek munkálataikat még gyűlés folyama alatt kelletett beadniok. Most következett a VI szakaszban munkálkodott egyházlátogatói kűldötségek jegyzőkönyveinek olvasása, melylyel kapcsolatosan bemutattatott az esperesi hivatal által összeállított: „Egyházmegyei rajz 1887. évről" a a következő pontok szerinti tartalommal: I. A szellemi vagyis beléletre vonatkozólag elmondatik, hogy a vallásos buzgóság alig kifogásolható, lelkipásztorok és tanítók lelkiismeretes pontossággal forgolódnak az Úr dicsőségének oltára körül, a hivők lankadatlan buzgósággal sietnek Istenházába, kielégíteni lelkük nemes szükségleteit. Az iskoláztatásnál, a kényszer alkalmazásának szükségessége mind kevesebbszer fordul elő, vannak egyházak, melyekben igazolatlan mulasztás nincs is. Az erkölcsiség mérlegelésénél felemlíttetik, miszerint a törvénytelenül egy háztartásban élők száma folyton apad, mire nagy befolyással van a lelkipásztorok azon tapintatos eljárása, hogy a tőlük megkívántató kiadványokat, hirdetést és esketést, díj nélkül szolgáltatják ki. Az erkölcsi élet előnyére irható az is, hogy a törvénytelen szülöttek i°/0 -kal kevesebbre számithatók, mint az előző évben.
