Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

riából, Korinthusból, Kapuából, Rómából, Párisból, Bécsből, Nápolyból, Newvorkból, (Berlint itt elhallgatja) a miveltség és erkölcs rontó átalakulása, bomlása indult ki s manap is indul. S ez különösen az ifjúság nevelését akadályozza, veszélyezteti. A testi egészséget s fejlődést közvetetlenül rongálja a nagy városok rosz levegője, vize, élelmi szereinek gyarlósága (hamisított tej, liszt, vaj, túró, zsir, kolbász, sör, pálinka stb., amelyekkel kiválóan a szegényebbek táplálkoznak). Berlinben 23,289 pincelakás van, ezek közt-9755 nem fűthető (100,301 lakóval). Ugyanott 1881-ben 141,205 hajléktalan egyén a nyilvános menedékhelyekre szorult. Mindezen körülmények a test egészségét, kitartó erejét, rugékonyságát emésztik, a gyermekhalandóságot növelik s átöröklő betegségeket idéznek elő ; természetesen a szellemi munkásság ís béníttatik általuk. Ráadásul még a nagy városok ipara s gyári munkája egész napokra elvonja a szülőket gyermekeiktől; egyik kis testvér felügyel a másikra, holott maga a felügyelő is felügyeletre s gondozásra szorulna. 1881-ben Berlinben 1840 elhagyott gyermek került a városi árvaintézetbe, 1003 gyermek (12 éven alul) koldulás közben fogatott el, 159 gyermek gondatlan szülőktől elvétetett, 814 személy (18 éven alul) súlyos vétség miatt büntetésben részesült. Angyalcsiriálok, Bűn, Halál arassatok 1 Ez aratást csak igen csekély mértékben korlátozhatják a menedédhelyek és az „;iskola-szüneti kolóniákminőket eddig pl. Berlin, Hamburg, majnai Frankfurt, Dresda, Lipcser

München, Chemnitz városok nevelőegyesületei erdős tájakon alapítottak. E kolóniákon különösen szegény gyermekek felügyelet mellett ápoltatnak s foglalkozást kapnak; a költségek nagyobbára az egyesületi dijakból és gyűjtésekből fedeztetnek. E felkarolás és nevelés eredménye eddig meglepően kedvező volt. A nagyvárosi gyermek el is van zárva a természet nagyszerű tüneményeitől s így a természet körébe vágó üde tapasztalatra és a természet iránt fogékony érzék és kedély áldásos fejlesztésére alig van tere és alkalma; hegyet, völgyet, patakot, virágot, eget stb. mindezt a szűk utcák, lakások s műhelyek zárt helyiségei és zaja helyettesítik. Pedig ezzel a vallásos nevelés sikere összefügg. A berlini s más nagyvárosbeli tanítók egyesülete már adatokat gyűjt arra, högy a városi iskolák hány tanulója látta a Nap keltét s nyugvását, hányan jártak hegyen, völgyön, erdőben, mezőn, kertben, pataknál, forrásnál, hány látott tölgyfát, gyümölcsfát, seregélyt, békát, kecskét, pacsirtát, denevért, cserebogarat stb. Bizonyára oly tanulóra is akadnak, aki a holdat még nem látta. Nem csoda, hogy ily gyermekek lelkében élénkség hiánya, ridegség honol. Ellenben városi nyugtalanság- és szórakozásból elég jut, túlsók, anynyira, hogy a gyermek belekábul, beleszédül (»trottoirbetegség«) ; szórakozottságra legjobb példákat a nagyvárosok lakóinál találunk. A sokféle benyomás árjában a városi gyermek tapasztalata is felületes, képzetei határozatlanok ; sőt a folytonos lakásváltoztatás még a honszeretet érzékét is eltompítja. S mindé változatosság és nyugtalanság a vágyakra, részvétre, lelkesedésre, munkásságra s jellemerőre is károsan hat, amiről a városi iskolák tanítói meggyőződhetnek. Végre még egy nagyvárosi betegség: a gyermeki tapasztalatok idétlensége. A gyermekek korán ismernek meg olyan tárgyakat, cselekvéseket s élvezeteket, aminők csak fejlettebbek számára valók; kirakatok, komédiák, panorámák, bálok, színházak, vidámító s kedélyrázkódtató jelenetek stb. egyrészt izgatják a kíváncsiságot és élvezetvágyat, a változatosság s fényűzés kedvelését, másrészt előkészítik az érdek, .figyelem, részvét tompaságát, az »érzelmi ürt« és »blazirtságot.« Azt a mérgezést már említeni is borzadályos, hogy bérházak szűk lakásain szülők, gyermekek sőt albérlők egy rakáson összevissza hálnak. Jean I Paul szavai jellemző célzást foglalnak magokban. »Az egész gazdag életből semmit egyebet nem hozott magával mint tévedéseket, bűnt, betegségeket, kiaszott testet, elpusztult lelket, méreggel telt keblet és bánatban : gazdag öregkort.« 4. A mult őszön aug. 30. 31. és szept. 1., 25 éves fennállásának jubileumát ünnepelte llegensburgban a 1 bajor országos tanitó-egyesület. Á vendég tagokat kellemesen lepték meg a zászlók, koszorúk és feliratok, melyek nem csak gazdagok s előkelők házain, hanem szűk utcák és külvárosok épületein is számosan láthatók voltak. 3000 jubiláns gyűlt össze a dunai szigeten álló ünnepi teremben. Itt Pracher kormányelnök üdvözölte az ünneplőket, kiemelvén az egyesület áldásos működését s érdemeit. Aug. 31-én a székesegyházban, a protestáns templomban és a zsinagógában tartott istentisztelettel megnyittatott az ünnep. A gyűlés üdvözlő táviratokat küldött az uralkodó regeiishez, a kultusminiszterhez (Lutz) és az eichstátti püspökhöz. Mindhárman meleg érdeknek s rokonszenvnek adtak kifejezést az egyesület nemes működését elismerő feleletükben. (Sajátságos bizalmi viszony lehet külföldön a magas állásúak, a közönség és a tanítók közti). Az egyesület elnöke Koppenstátter velős és határozott szavakkal jelölte ki az egyesületnek jövőbeli törekvését, melynek főbb irányelvei ezek : »Szabadelvű iskolatörvény, merő szakfelügyelet érvényesítésével; a helyi felügyelet megszüntetése ; a tanítók általános előképzése reáliskolákban; egy idegen nyelv folytatólogos tanítása a tanítóképzőintézetben ; a díjazás és nyugdíj viszonyainak javítása; a tanítók szavazatjoga a helyi iskolai bizottságokban ; megszüntetése azon bal eshetőségnek, hogy tanítóképző intézetekbe seminariumot alig végzett fiatal tanárok alkalmaztassanak.« A második gyűlésben a városi polgárság is részt vett; ekkor az egyik egyesületi tag wlskola és szülei ház« című felolvasást tartott. 5. Németországban is buján tenyéznek az irodalmi »művek,« különösen a tankönyvek. A »Pacdagogische Blattéra 2-dik száma 62 megjelent könyvről ir tudósítást és rövid bírálatot. Ezek közt csak a mathematikai könyvek száma 45. (Ugy látszik az elemi mathematikai módszerben még sok a jóakarat és tapogatódzás). Kiemeltetnek egyebek közt ezek: »Generalfeldmarschall Gráf von Moltke« (II. Wiermanntól) arcképpel; »Kinderveltcc (szemléltetési, elbeszélési, beszélgetési anyag család, gyermekkert és iskola számára (R. Niedergesász-től); »Ausführliches Lehrbuch d. Arithmetik und Algebra« tanítóképzők számára is (Lübsen után 22-dik kiadás Rich. Schurigtól) stb. Kevesebb rosz kívánatos (külföldön is nálunk, is. Fabriczy János. KÖNYVISMERTETES. Jezsuitismus és katholicismus. (Folytatás és vége.) 8. Mária, a szentek s az ereklyék tiszteiele kedvelt tárgya a jezsuitismusnak. A Mariaenthusiasmus egyik legfőbb képviselője Liguori\ dogmatizálva lőn 1854 »Mária szeplőtelen fogantatása« cím alatt a középkor ragyogó nevű doctorainak (Anselm, Aqu. Tamás Sz. Bernhard)