Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

sere. Ilyenek az »utolsó napok apostolai« és a Radstock gróf által alapított pietisták. Húsz évvel ezelőtt állott elő az ugrók szektája a kaukázusi tartományban. Az orosz kormány ugyanis ide szokott »száműzni«, és itt aránylag nagyobb szabadsággal rendezhetik be a különös »prófétak« életmódjukat tanaiknak megfeleiőleg. Ezek az ugrók vallásos összejöveteleik alkalmával, a szent lélek kitöltetését várják. A •gyűlés kezdete egészen normális: biblia olvasás, ének, ima. De a gyűlés vége felé a »lélek« szerintük egy-két kiváltságos egyént kiválaszt közege gyanánt, és ezen kegynek látható jelei az arc elváltozásában, test himbalásban, görcsös ugrándozásban stb. mutatkoznak. Egyébként. szigorú asketikus életet élnek, szeszes italt nem isznak, nem dohányoznak, disznóhúst nem esznek. A ker. esketés, temetés alkalmával az »egybáz« segédkezését igénybe nem veszik, ezek rendesen a communitás jelenlétében tartatnak, valamelyik »próféta« olvasván egy fejezetet a bibliából, imádkozik és ezzel vége a ceremóniának. Ok magukat — az »ugrók« csak csúf nevük lévén — »az igaz keresztyének « névvel titulálják.*) A »Sion gyermekek az előbbiektől annyiban különböznek,, hogy ezek' nem a »gyülekezet«-ben, hanem magányban várják a szt.-lelket és ennek elfogadására ostorozással, ugrálással, éheztetéssel praeparalják ki magukat. Ezek alapítója egy Roudometkin nevű egyén, ki követői szerint a Sión birodalmában v. i. Kr. ezeréves uralkodása alatt az O társulaldója fog lenni. Ez az úr egyszer már a mennybe is fel akart menni, hanem hívei könyörgésére lemondott merész szándékáról. Roudometkin szellemi királya a keresztyénségnek és apostoli collegiummal is ellátta magát. Nem tudom nem »vaskalitka« lesz-e vége ? A communista ugróknál mindezekhez még commiinismus járul. Ezek a Kaukazusban több faluban alakítottak testvéri közösségeket. Mindenki az »apostolok« lábaihoz rakja le vagyonát, a mint ebbe belép. Vallásos összejöveteleik alkalmával minden egyes esetben választanak ki egy férfiút és nőt, kik előtt leborulva, általuk bűneik alul feloldoztatnak. Ennek az Isten káromlásnak is megvan a maga hasonmása, szelídebb, rendszeresebb és fénycsibb kiadásban. De mindezeknél még fanatikusabb dolgok történnek, milyenek: tömeges vagy egyenkénti öngyilkosságok, éhség vagy tűz által, önkeresztre feszítés, stb. Tsakni úr igazi orosz realismussal sok concrét esetet beszél el; a kiszínezést elhagyva, csak egyet veszek át tőle. Egy paraszt a bibliát olvasva ama szilárd meggyőződésre jut, hogy a bűnös világ már nem sokáig állhat fenn, nézete szerint a sátán levén most fölényben, ennek hatalmától a lelket csak a test elvesztése árán lehet megszabadítni. Ennek értelmében egy csapat embert reá vesz, hogy hason célból vele családostól, gyermekestől egy közeli erdőbe kivonuljanak. S itt mindnyájan éhen vesztették el magukat. Más kategóriába tartoznak a híres regényírónak Tolstoi grófnak nézetei, mik különben bármely irány regényéből megismerhetők. Szerinte az embernek minden bántalmat megtorlás nélkül tűrni kell, nem kell elitélni, nem szabad ölni, tehát nincs szükség törvény*) I-Ia valaki a »lélek kitöltéséről« itt elmondottakat mese beszédnek tartaná, azokat legyen szabad az Irwingianusokra utalnom. Irwing kivetői, most magukat a >kath. apostoli egyház« híveinek nevezik és majd minden tú'zással felhagytak. De Irwing idejében a 30-as és 40-es években a szt.-lélek kitöltése a gyülekezet egyes tagjaira napi renden volt, a mikor is az illetők érthetlen nyelven imádkozni vagy beszélni kezdtek, a korinthusi gloszolálá-k mintájára. Most is vannak »apostolaik, próféiáik, tanítóik* az 1. Kor. XII. 24. alapján. A nazarénusokhoz való hasonlóság meglepő. székre, hadseregre és börtönre. A világ törvénye a létért való küzdelem, a Krisztusé a lét feláldozása másokért. Boldogság, világbéke, erkölcsösség csak a Krisztus törvényeivei való közösség által érhetők el, e törvényekkel való közösség egyszersmind a valódi communismust és a természetes élet móddal való visszatérést is megvalósíthatóvá fogják tenni. Városokat gyárakat el kell hagynunk — mondja — és visszatérni a természet ölére, hol mindenkinek kötelessége saját kenyerét önkezével megszerezni, szóval minkenkinek dolgozni és produkálni kell. Rousseau, communismussal felspékelve, keresztyén melancholikus vallásossággal felékesítve. Tolstoi és vele együtt többen tudvalevőleg v. ár realisálták magukra nézve a tanokat. Általában véve, a mit ez orosz fanatikusok prédikálnak, azt meg is teszik és ha nem csalódom, mindenütt ebben fekszik az ilyeneknek nagy vonzó ereje. P. o. a »tagadó« vagyis nihilista szerint az ember nem mondhat semmit magáénak jogosan csakis eszét és gondolatát, egyebet tehát büntetlenül el lehet venni és ezt a képtelenséget ők, ha szükség van reá, a legnagyobb következetességgel feltétlen szabályul tekintik magukra nézve. E tagadók különben a határtalan individualismusnak hívei, szerintük mindenféle o.rganisatió, kötelék — állami, vagy családi, — mint az egyén szabadságának korlátozója elvetendő. Tudvalevőleg az orosz nőknek tetszenek ez elvek legjobban. A cikkírója szerint mind e mozgalmak magasfoktí pessimismusra vezetendők vissza. A finomabb érzésüek, tüzesebb fantasiával birók, a társadalmi rosz elől vagy öngyilkosságba menekülnek vagy ily extra vagans tanokban keresnek és találnak maguk számára nyugalmat. — Ez igaz, a .hol a »tertium« nincs megadva. Oroszországban egy holt, a különböző osztályok vallásos szükségeit kielégítni nem tudó vagy nem akaró egyház van, egy embernek kezébe kerül egy biblia, olvassa, nem érti meg vagy félreérti, szóval az ilyen szekták keletkezése mindenütt nagyon érthető, hogy »erélyes« intézkedések az ilyenek ellen falra hányt borsó, abban azt hiszem senki sem fog kételkedni. — Mit el nem követtek itt Angliában az ilyenek ellen, s most hogy az állami és más egyházak felelevenültek, nemcsak hogy új nem áll elé, hanem a régiek is napról-napra fogynak. Az üdv hadseregének meetingjei ott a hol elegendő számú templom, vagy más helyiség van, nagyon gyérek. Londonban, hol az eset nem így áll grasszálnak az alsóbb néposztályok körében és a mi » futkározó atyafiaink«-kai is, ha nem csalódom hasonló okok miatt, még nem számoltunk le. Pap I. IRODALOM. A Nemzeti Nőnevelés legújabb, áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: írásbeli dolgozatok az állami tanító nőképző intézetek felvételi vizsgálatául, Sebestyén Gyulától; Erkölcsi képek az elemi leányiskolából Nemecskay Irmától; A biblia kiválóbb nőalakjai (első közlemény) Kenessey Bélától. Mendlik Ferenc befejező közleménye. A pénzről, különösen az osztr." magyar monarchia ércpénzéről és az arra vonatkozó számításokról. Az irodalom rovatban Komáromy Lajos ismerteti Vozáry : Czuczor Botondját s kisebb közlemények vannak benne újabban megjelent müvekről, végül a szokásos nőne.velési szemlében több. apróság és a Mária-Dorothea egyesület részére gyűlt, adományok kimutatása. A folyóirat előfizetési ára 2 frt egész évre.