Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

A közgyűlés néma csendben íogadta a szavazás ezen eredményét s csak akkor tört ki viharos éljenzés­ben, mikor az általánosan tisztelt és szeretett alelnök, a ki a 7 tagból álló ellenpárt szavazatát személye ellen irányulónak gondolta, azoknak felvilágosítása után, mely szerint ők is megnyugvással látják Szmik Gábort, az ügyek élén, az egyesület vezetésére késznek nyilatkozott. Miután még a pénztárvizsgáló bizottság jelentette, hogy a pénztár teljes rendben találtatott s az egyesület vagyona 1297 frt 24^2 kr., a közgyűlés az alapszabályok hiányainak pótlására egy bizottságot küldött ki, s azután szétoszlott azon reményben, hogy Szmik Gábor veze­tése mellett az egyesület jövő közgyűlése örvendete­sebb leend. Justus. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. 1. A római egyház Angolországban Luthardt i. lapja jelen folyamának 7. számában a Londonban meg-­jelenő „Qtiartcrly Review" egyik legközelebbi száma után érdekes képet nyújt az angol katholicismusról a melynek fejlődése reánk magyarokra nézve sem lehet kö­zönyös. Ugyanis a proselyta mozgalom óta ismételten is megjósolták, hogy a római egyház Angolországban óriási haladásnak fog örvendeni. Váljon megfelelnek-e a tények emez előfeltételnek ? — erre a kérdésre ád feleletet ne­nevezett lapnak i. cikke. Mindenekelőtt összehasonlítva a római egyháznak 1850. s 1888. évi állását Angolor­szágban, mely 38 év alatt a püspökök száma 9-el, a papok száma 1488-al, a zárdák és intézetek 570-el s a templomok 707-el szaporodtak* E számok csak Angol­országra és Walesre vonatkoznak, míg Skóthon még nagyobb szaporodást mutat föl. Ezen jelenségnek meg­magyarázása céljából nevezett »Review« több körül­ményre figyelmeztet. E nagy szaporodás magyarázati alapja az oxfordi mozgalom kimenetelében s a nagy ír­bevárdorlásban rejlik, mely rendkívüli okok figyelembe vétele mellett a római egyház Angolországban nemcsak hogy nem gyarapodott, sőt ellenkezőleg számra nézve ál­landó veszteségben van. Ezen állítása beigazolása céljából hivatkozik nevezett angol prot. közlöny az 1878-ban közzétett konvertiták jegyzékére, az államilag vezetett házassági jegyzékre, s a »The Monthcc c. angol jezsuita közlöny egyik cikkére. Nevezett cikk az angol és wa­lesi katholikusok számát 1841-ben 800 ezerre teszi; azóta a lakosság száma 6o°/0 -al gyarapodott, úgy hogy a konvertitáktól vagy bevándorlottaktól egészen elte­kintve ama 800 ezer katholikusnak legalább 1 millió 290 ezerre kellett megszaporodnia, mely számhoz hozzá véve az 1 milliónál is több bevándorlott ír katholikuso­kat, az angol katholikusok létszámát legalább is 2 millió 2po ezerre kellene tennünk. E helyett azonban tényleg csak 1 millió 370 ezer kath. lakik Angolhonban, úgy hogy szaporodás helyett tényleg majd 1 millió veszte­séget tüntet föl a jelen angol katholicismus. De hát ki dézsmálja meg annyira az angol kath. egyházat, hol Manning oly mindenható szerepet játszik ? A kath. la­pok erre egyértelmüleg azt felelik, hogy az angol állam­agyház absorbeálja a romanismust, s ezt valószínűnek is kell tartanunk. Ángol papok igen ritkán térnek ma már át a katholicismusra, s a proselytaságnak köztük ma már alig van tere. A római lapok is elismerik, s az angol ri­tualistikus lapok ezt örömmel fogadják, hogy az angol magas egyházi papok azért nem térnek át a katholicis­musra, mivel saját hierarchilag szervezett egyházuk keb­lében mindazt megtalálhatják, a mit a római egyházon csudálnak, rövidebben mivel az angol (ref. tanfogalommal biró) egyház szervezetileg maga is romanizálva van. Ma már ezen magyarázó adatokat örvendetesen tudomásul vesszük, mert magunk is eddigelé azon meggyőződésben voltunk, hogy a római egyház a szabad Amerika államai mellett legtöbb tért hódít épen Angolországban. Eacta loquuntur — így nyílnak meg a mi szemeink ! 2. Vegyesek. Vatikáni adatok szerint a jubiláló pápa e télen több mint 64. ezer szomjúhozó ájtatos za­rátidokot fogadott, még pedig 36 ezer olasz, 5 ezer fran­ciát, 4 ezer német, 2 ezer angol, 1500 magyar, 2 ezer spanyol, 1 ezer belgiumi, s még más nemzetiségű za­rándokot. Hogy azok nem üres kézzel mentek »ad li­mina apostolorum« s »ad recreandam animam«, azt Pellegrina Amaza Waldens római lelkész eredeti tudósí­tása alapján mult Szemlénkben kimutattuk. Ezenfelül készült még egy francia s egy német zarándokcsapat Rómába, mely utóbbi részére megengedte a pápa »a szent inquisitió officiumának leirata« nyomán, hogy úgy uta­zása, mint római tartózkodása alatt kiki saját egyház­megyéjének »bőjtmandátumához« tartsa magát, mire nézve' csakis a pénteki nap tesz kivételt. — A leg­újabb népszámlálás szerint Bajorország 5.420,189 lakost számlál, még pedig: 3.839,168 katholikus 1.121,114 protestáns 53,697 zsidót s 6220 más felekezetű lakost. A statisztikai hivatal megbízható adatai szerint a római egyház Bajorországban 202 dekanátust, 2910 papi állo­mást, a prot. egyház pedig 80 dekanátust, s 1880 papi állomást számlál. A zsidóság 36 hitközséggel bír; azon­felül Münchenben még egy gör. kath. s anglikánus egy­házközség is létezik. Á Hamburgban építendő új róm. katholikus templom javára, mely Windthorst kívánsága szerint »stella maris« nevet viseljen, 5 év alatt több mint 35 ezer mark gyűlt be, mely összeghez maga a pápa 10 ezer lírával járult. A püspöki methodisták Észak­amerikában a folyó évre következő missziói összegeket határoztak meg : China és Futchowra 43 ezer, Északi Chínára 44 ezer, Nyugati Chinára 8 ezer, Németor­szágra 22 ezer, Svájcra 11 ezer, Dániára 8 ezer, Nor­végiára 15 ezer, Svédországra 29 ezer, a két Indiára 82 + 24 ezer dollárt. Németország, Svájc, Norvégia és Svédország tehát a pogány országok kategóriájába esikr a melynek methódista megtérítésére többet mint 87 eze dollárt fordítanak. Mily sötétség honolhat — jegyzi meg helyesen Luthardt lapjának 9. száma — azon országok­ban, a melyeknek az amerikai-methódista megvilágosi­tásra van szüksége! Ez már aztán türelmetlen szekta­prot. felekezeti eljárás. Thimmel remseheidi lelkész, ki­nek vallásfelekezeti pőrét a jénai Nippold egyik röpira­tában egyháztörténeti- és jogi szempontból oly ékesen és férfiasan megvilágította, a dortmundi munkásegylethez egy iratot intézett, melyben kijelentette, hogy az általa tervezett s az immár elhunyt császárhoz intézendő ke­gyelemkérvényhez a maga részéről nem járulhat. »Mert itt nem egy ember«, úgy mond »hanem az evang. egyház jogairól van szó, a melyek szerint Rómával szemben annak legazentebb érdekeit védeni kötelességünk.« Bizo­nyára férfias prot. szó, mely nem remeg a szabad bírálati szótól, mint Róma papsága. Berlin városának 38 evangy. prot. temploma van, a melyek közül 21 1831 óta épült s a főváros lakosságának óriási növekedésében leli ma­gyarázatát. Azonfelül még néhány kápolnával bír az egyes belmissziói helyeken. Azonban e templomok Berlin protestántismusa szükségleteit kielégíteni nem képesek, s legalább is 45-re volna szükség. A lipcsei Luther-templom

Next

/
Thumbnails
Contents