Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

ságok szolgáltassanak példát az Úr nápjának megszen­telésére. Itt különösen felhivatnak azok, kiknek módjukban áll, hogy megdicsőítsék az Úrnak napját. Felelősségüket növeli befolyásos állásuk. Ennek megvalósítása helyett azonban számos vidék kormányzói csapat-szemlék, szín­házak és bálok látogatása, kihallgatásoknak és vá­lasztásoknak napjává változtatják. Ujabban Londonban gazdag és magas társadalmi állású egyénekből kör ala-Kult oly célból, hogy az Úr napján mindennemű világi mulatságokat rendezzen, mi által nagy mérvben kétségbe van vbnva e nap szentsége. Ugyanazon fővárosban egy nagy tekintélyű egyén szabadságot adott arra, hogy nyilvános díszkertek tavain csónakázhassanak e napon, elvonva ekként ifjakat és öregeket a vallásos oktatástól. Semmi erőfeszítést nem kellene kímélni, hogy elfojt­suk az ekként előállott bajokat. Nagyon sok ima szük­séges mindenfelé azokért, kik befolyásosak és hatalmasok. Olvasandó: Jeremiás 17, 19 — 27; 2. Zsoltár; 5. Mózes 6, 1 — 9; Ámos 8, 4—10. III. Hogy megakadályoztassék a világi gyönyörűsé­geknek és üzleteknek hajhászata az Urnák napján. Milliókra megy azon névleges keresztyéneknek száma, kik minden vasárnap hajhászszák a földi örömeket és millióknak kell dolgozniok mások úgynevezett felvi­dítása érdekében. Fontos megjegyzésünk e részben az, hogy e helyett, sok alkalommal, mennyivel többet tehetnének a vallásos oktatásnak bővebb ellátására a nyugalom napján. Európa népességének számos nagy központján híja van a kívánatos délutáni vagy esti isteni­tiszteleteknek. Az úgyis csekély számú templomok va­sárnap nem nyítvák másod ízben. Ezért kutat a nép közönségesen más, nem a lélekre tartozó dolgok után. Kétséget nem szenved, hogy sok az evangelista tevé­kenység a szegényebb nép körül, de ez mégis nagyon csekély a lakosság nagy tömegének hiányaival szemben. Ha fentebbi tanácsunk elfogadtatnék, nem sokára jobbra forduló változás felelne meg az imádságnak. Mindazok, kik istenitiszteletet gyakorolnak, ugy rendeznék dolgai­kat, hogy elkerüljék azon világi kísértéseket, melyek az emberek ezreit tartják vissza a kegyelem eszközeinek hasznalatától. Olvasandó: Ézsaiás 58, 13, 14; 4. Mózes 26, 27 — 35; Nekemiás 13, 15 — 22; Lukács 8, 11 —15. IV. Hogy az Isten iránti szeretet töltse be mindazok szíveit, kik a keresztyénséget vallják és hogy az Úr nap­ját fordítsák Isten dicsőítésére, saját és mások lelki javára. A nyugalom napja Isten melletti bizonyság a vilá­gon és eszköze az örök boldogságra való előkészületnek. Ezek miatt gyűlölik azt a világias emberek. Hogy igazán megtartsák e napot, meg kell az embereknek térniők és megtaníttatniok abbeli kötelességökre, Jiogy a parancso­lathoz képest megszenteljék e napot, mind saját kegyes­ségük öregbítésére, mind jót teendők másokkal, kik még távol vannak Istentől. Világi munkától pihenés nélkül e napon a lelkek hódításának munkája csak igen szűk korlátok és felette komoly akadalyok közt lenne elérhető. Vajha mindazok, kik vallják, hogy az igazságot ismerik, szíveikre vennék ezeket és buzgó erőfeszítéssel eszközölnék, hogy fentebbi kéréseikre megjöjjön a gyors válasz. Olvasandó: János 15, r —17; Rómaiak 8, 1 —17; Ap. Cselek. 13, 42—51; 72. Zsoltár. * * * Kiadta: A „ Vasárnapszentelésiimatársaság<L Í Nagy­britanniában, mely a keresztyénség minden részéből megnyert képviselőkből van megalakítva. * * * Tisztelettel felkéretnek a lelkészek, hogy e felhí­vás lenyomatait osszák szét híveik közt s templomban, f. é. ápril 1—8, kivált reggeli könyörgések alkalmával, mondjanak a fentebbi pontokra vonatkozó imákat, fel­olvasva egyúttal az egyes pontokra vonatkozó szentírási helyeket. Viszont felhívatnak a hívek,- hogy házaiknál hasonló módon imádkozzanak a vasárnap megszentelé­seért és a vasárnap rontásának megszűnéseért. Czelder Márton, Láng Adolf, kecskeméti ref. lelkész, mint pestm. ev. főesperes, mint a a fenti társaság biz. tagja. fenti társaság biz. tagja. KÜLFÖLD. Katholicismus és Protestantismus az amerikai Egyesült-Államokban. A katholikus egyház sehol a föld kerekségén nem tud felmutatni oly feltűnően gyors emelkedést, mint az »Egyesült-Allamokban« a XlX-ik században. E körül­mény, t. i. a katholikus hívek és egyházi vagyon bámu­latos szaporodása az »Egyesült-Államok« történetének ritka tüneménye. Nem lesz azért érdektelen, ha e ritka esemény okait kutatjuk és általában foglalkozunk egy keveset az »új világ« ama nevezetes részének egyházi viszonyaival. Az »Egyesült-Államok«-ban a katholicismus gyors terjeszkedését két fő-okra lehet vissza vinni. Az egvik a történelemben, a másik a bevándorlásban keresendő. A két óceán között és a nagy tavaktól a mexikói öbölig, a katholicismus akadálytalanul hódított tért. Katholikusok voltak Amerika első kutatói. Dél-Amerika egészen az övék volt. Britt-Amerika szintén. Jezsuita misszionáriusok fedezték fel a gyönyörű Mississipi völ­gyét. Flóridától Kaliforniáig — beleértve Texast, Lousi­annát, Mexicót — a katholikus egyház misszionáriusai vol­tak az egyedüli keresztyén felekezet. Az északi részeken (Michigan, Illinois, Wisconsin) kizárólag katholikusok birták a földet. Francia és spanyol katholikusok nagy­ban reménykedtek, hogy az egész országot feloszthatják egymás között; de e reményük bizonyos — előre nem látott — körülmények miatt meghiusult. Ugy Wolfe hódításai, mint a protestantismus győzelmei gondvise­lésszerűek voltak, hogy az »Egyesült-ÁIlamokban« az angol-szász civilizatió és vallásos gondolkozás lettek dominálóvá. Általaban a katholicismus gyors emelkedé­sének egyik oka abban keresendő, hogy Amerikának a katholikusok által megszállott eme részein semmi néven nevezendő protestáns egyház nem létezett a jelen szá­zadig. A másik okot a rendkívül nagymértékű bevándor­lásban fogjuk megtalálni. Egyetlenegy ország sem tud, sem az ó-, sem az új-korban, sem az ó-, sem az új világ­ban oly gyors népesedést felmutatni, mint az amerikai ))Egyesült-Államok« a jelen század folyamán. Az »Egve~ sült-Államok« összes lakossága 1800-ban 5 és 1 j2 millió volt és 1880-ban 50 millió, mely szám 1884-ben több mint 55 millióra emelkedett. Tehát 84 év lefolyása alatt több mint 10-res növekedés. 3 páratlan gyors népese­dés leginkább a bevándorlás eredménye. Az ó-világ el­özönlötte az új világot. Ehhez hasonló népvándorlás nem volt a föld színén soha. New-Yorknak egyetlen <igy ki­kötőjébe évenként 3 /4 millió emigráns érkezik a föld

Next

/
Thumbnails
Contents