Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-11 / 11. szám
6. A káté-oktatást nem szabad külön iskolai órákra és saját tanmenetére utasítani, hanem az egyes részletek csak mint a bibliai történet kísérői használtassanak lel; így az egész vallásoktatás egységessé válnék. A templomi oktatás csak mérsékelten tágítaná és behatóbban tárgyalná az iskolai tananyogot. Ezek szerint a katekizmus csak bolygója volna, nem pedig vezércsillaga az oktatásnak. Eddig az ügyet lejére állították, ezután ismét természetes lábaira kell állítani. Még ott is, hol a meglevő katekizmus megtartatnék (— ez hiába volna!), az oktatást a történet talajára kell alapítani úgy, hogy a katekizmus egyes szakaszait megfelelő bibliai történetek előznék meg. Klug óhaja szerint a káté-tanításának menete már a semináriumokban jelöltessék ki, s ez a következő: ij bibliai alapvetés; 2) fogalmak elvonása; j) maga a tanulság mint vallástani tétel; 4) alkalmazás az életre. — Az egyes tanítás pedig következő fokozatokon haladjon : 1) szemléltetése, illetőleg elsajátítása a concrét anyagnak (történet) ; 2) ez anyag megítélése egyes gondolatok, igazságok, elvek, szabályok elvonása és elsajátítása végett; jJ a tanultak alkalmazása, illetőleg összefoglalása. Legyen szabad az előzőket nagyjából egyrészt összefoglalni másrészt kiegészíteni. aj A katekizmus átalakítását, javítását a paedagogia és vallás-egyházi élet érdekei követelik. b) A reformátori tradicionális katekizmuskoból csakis a tartalmi vezéreszmék vehetők igénybe. c) Az oktatáshoz alapvetőkül nem kell kizárólag csak bibliai történeteket venni. d) Óvakodni kell nehéz, meglepő, erőltetett és nagy számú abstractióktól. e) A szokásos kátémagolás kérlelhetetlenül száműzessék, tiltassék ; sőt még az értelmes tanulást is okvetlenül épülés, kedélynemesítés koronázza. /) A nyelvezet az irodalomban használt, egyszerű s világos legyen. g) A felekezeti váltanok lehetőleg későn, pl. a confirmatió alkalmával adassanak elő. Ennyi e tárgyról, talán bővebben mint amennyire külföldi mozgalom megérdemelni szokta. Azonban a tárgy jelentősége tiltja a rövidséget. Máskor másról, talán rövidebben. Fabriczy János, tképző tanár. TÁRCA. Az oroszországi búcsújáróhelyek. II. Moszkva. A mint Kiev az orosz zarándoklatok, úgy Moszkva a nagy-orosz nemzeti élet főhelye. Mátuska Moszkvának, Moszkva anyácskának hívja az orosz, gyöngéden óhajtva kifejezni, hogy e város nemzetének bölcseje, igazi fészke. Mi is e városról neveztük az oroszt a múltban moszkovitának, majd moszkónak, jelenleg muszkának. Az orosz nép faji tulajdonságai e városban nyilvánulnak legigazabban s legszembeötlőbben. Én ama nép itt nyilatkozó jellemének csak egy vonását emelem ki, azt a mely leginkább megragadott. Oroszországban minden nagyszabású, s mindenekfölött a népben élő amaz akarat, hogy nagygyá, elsővé akar lenni a világon. S a colossalis világbirodalmak alakulásának emez alapfeltétele Moszkvában négy oly tárgyat teremtett, melyhez fogható csakugyan nincs a föld kerekségén. Ott van a Cár-kolokol, a világ legnagyobb harangja. Húsz ember kényelmesen elfér öblében, mert magassága nyolc méter, szélessége is csaknem ugyanannyi. Ereanyagának szélessége fent 37, lent 56 centiméter. A lehetetlenséggel keltek tusára, hogy megalkossák e világcsudát, e 195,000 kilogramm súlyú harangot. Az orosz ipar alacsony fokon állott, művészete által kitűnőt vagy épen páratlant nem teremthetett. De hatalmában állott ormótlan nagysággal tündökölni. Nemzedékek dolgoztak ez egyetlen vállalat nyélbe ütésén. Moszkvai fejedelmektől eredt a gondolat, s moszkvai harangöntők öntötték meg egymásután három ízben a kolokolt. S valahányszor leesett a toronyból, mindannyiszor, el nem ; csüggedve fogtak hozzá még nagyobb harang készítésébe. Utoljára, negyed izben, 1737-ben zuhant le a toronyból, s akkor 11,000 kiló súlyú darab letört belőle; maga a harang több ölnyire fúródott a földbe. Nagy fáradsággal vájták ki onnét, s nem kísértve tovább az istent, talapzatra helyezve állították föl a földön, az Iván Veliki nagy temploma előtt. A Cár-kolokol párja a Cár-puska; puska oroszul a. m. ágyú, cár-puska tehát : az ágyúk fejedelme, melv a Kreml-kaszárnya előtt tátja egy méteres száját. I. Eeodor Ivanovics öntetté, Csochoff András orosz ágyúöntővel, 1586-ban. Az ágyú közel hat méter hosszú, 40,000 kilogrammot nyom, s 2000 kilogrammos bombák valók bele. A szellemdús Herzen, Moszkva szülötte, tréfásan lógta íel e két specialitást. »Moszkva •— úgymond — nevezetes harangjáról, melylyel nem harangoznak, cs ágyújáról, melylyel nem lőnek.« A legnagyobb könyv, Nagy Péter cár anyjának ajándékából jelenleg a moszkvai Usszpenszki-székesegyház tulajdona. Ez egy igen köpcös evangeliumkönyv, mely a templom sekrestyéjében külön állványra van helyezve. Súlya hatvannyolc kilogramm; vert aranynyal és drágakövekkel ékített táblája 200,000 rubel értékű. Szintén Moszkva dicsekvésének tárgya a legnagyobb kupola, mely az 1881-ben fölszentelt Megváltótemplomát borítja. E középső kupolának aranyozása és kifestésé egy millió rubelbe került, s belső freskóinak méreteiről némi fogalmat adhat az, hogy a Megváltónak kereszt-alakban áldásra kitárt karjai tizenöt méternyi hosszúak. Mind e műveknek ugyanaz a szellem adott életet, melyből ered az oroszok világuralmi törekvése. Ugyanaz az előretörő, önmagán kivűl minden egyebet megvető szellem, mely ama közmondásban, mondhatnók moszkvai. ködiitben nyer kifejezést: »Moszkva fölött nincs más csak a. Kreml, és a Kreml fölött csak a menyország!« Aki Moszkvába megy, legelőbb is a magasan fekvő