Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

laptársunk közlése szerint a tiszántúli egyházkerületből még beléptek: alapítókul a máramaros-ugocsai tractus, a mező-túri egyház, a mező-túri gymnasium, a hajdúböszörményi egyház mindannyian ioo—ioo frttal, s végre a gavai egyházközség 50 frttal. Ezekkel és a korábban kimutatott tagokkal van ez egyházkerületben p partfogó, 53 rendes, 45 pártoló és 36 segélyező tagja az írod. Társaságnak. * A vallás-erkölcsi felolvasások sorozatában f. hó i-én este 6 órakor dr. Pulszky Ágost egyetemi jogtanár tartott nagyon becses szabad előadást »A vallas a történelemben« cím alatt. A nagy mezőn mozgó kérdésnek azon oldalat fejtegette, hogy a vallásoknak minő szerepük volt a kulturális és állami intézmények létrehozása és fenntartása körül. Különösen kiemelte a vallások jelentőségét egyfelől az egyetemleges felelősség, más felől az egyéni szabadság meggyökereztetésében. A budhizmus, mahomedanismus, keresztyénség, katholicizmus és protestantismus között e szempontokból érdekes párhuzamot vonva, meggyőzőleg mutatta ki a keresztyénség határtalan előnyét a többi vallások felett. Az előadást, szerző szívességéből, nem sokára közölni fogjak. — Jövő alkalommal György Aladár fog felolvasást tartani A szeretet munkájáról Budapesten. * Egyházi felügyelő beiktatása. A pesti evang. magyar egyházközség febr. 25-én Sárkány József elnöklete alatt közgyűlést tartott, melynek tárgyát az uj felügyelő, Fábiny Gyula, beiktatása képezte. Mindennekelőtt az eddigi felügyelő, Sárkány József kir. tablai alelnök, mondott köszönetet a közgyűlésnek és tiszttársainak eddigi támogatásukért, azon meggyőződésének adva kifejezést, hogy teljes megnyugvással adhatja át a felügyelői tisztséget ama férfiúnak, kit a közgyűlés osztatlan bizalmával megtisztelt. Visszapillantást vetett tizenegy évi működésére és megjegyzi, hogy ez idő alatt az egyház tekintélye nemcsak gyarapodott, de iránta a rokonszenv is minden oldalról növekedett. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Horváth Sándor lelkész, majd Busbach Péter búcsúzott el az érdemekben gazdag felügyelőtől, mire Földvári Mihály, Zsigmondy Pál és Cséry Lajos tagokból álló küldöttség ment Fabiny Gyuláért, kit a terembe léptekor nagy éljenzéssel fogadtak. Sárkány József üdvözlő beszéde után Fabiny Gytila letette az esküt, majd köszönetet mondott a közgyűlésnek a beléje helyezett bizalomért és Ígérte, hogy minden törekvése oda fog irányulni, mikép működésével az egyház megelégedését kiérdemelje. * Irodalmi értesítés. Több oldalról ismételt kérdezősködésekre, a m. t. érdeklődők szíves tudomására hozom, miszerint a Bod Péter egyháztörténetének első része a ránk jövő húsvéti ünnepek alkalmára szét tog küldetni. A 3-ik, 4-ik Liber egyszerre, egyidejűleg vannak nyomás alatt s ez év végére, talán hamarabb is, az egész mű elhagyja a sajtót. Mély tisztelettel kérjük a vállalat pártfogóinak becses türelmét s bizodalmát, melyet azon tudatban remélünk továbbra is megnyerhetni, hogy mi munkánkkal egyetlen napot sem szünetelünk. — Budapest, 1888. február hó. — Szalay Károly. * Az erkölcsnemesitő egylet nevében Péchy Tamás alelnök és Törs Kálmán titkár fölhívást intéztek az ország összes közhatóságaihoz. Arra kérik, hogy a vidéken, saját hatáskörükben, minél nagyobb mérvű mozgalmat indítsanak erkölcsnemesítő fiók-egyletek alakítása iránt. A felhívás szerint csakis ily módon lehetséges, hogy az egylet közerkölcsiségi, közművelődési és hazafias céljai a megérdemelt országos fölkarolásban részesüljenek s maga az egylet az egész országra kiterjedő, hatalmas szervezetet nyerjen. A mennyiben az alakulás megkönnyítése céljából szükségesnek látszanék, a titkári hivatal egyszerű megkeresésre szívesen szolgál az egylet alapszabalyaival, melyek a fiók-egyletekre vonatkozó rendelkezéseket is magokban foglalják. Valamint oly »Utasítás«-sal is, mely az ily fiók-egyletek létesítésének legkönnyebb és legcélszerűbb módját ismerteti. * Jelentés az ,,Evangéliomi lelkészi tár1

' számára beküldött pályázatokra vonatkozólag. Van szerencsém értesíteni pályaműveket beküldött lelkésztársaimat, hogy főt. Filó Lajos, nt. Láng Adolf, nt. Garzó Gyula és nt. Gulyás Lajos lelkész társaim bírálatához a magamét ts kapcsolva pályadíjakat nyertek: Lévay Lajos sárkeresztúri, Berki József zalátai, Sántha Károly sárszentlőrinci, Margócsi József losonci, Biki Károly györgyteleki lelkésztársak. A többi művek beküldőinek zárt levele felbontatlanul megsemmisíttetvén: felhivatnak pályázó lelkésztarsaim, miszerint levelező lapon, vagy zárt levélben szíveskedjenek tudatni, megnevezve műveiket, hogv a lelkészi tár kilencedik évfolyama számára átengedik-e műveiket ? melyekből lehető simítással a jobbakat szívesen közlendem. Minden pályamunkát átolvasván, kötelességem lelkésztársaim figyelmét felhívni, miszerint a Bibliát behatóan tanulmányozni, annak mélységét búvárolni igyekezzenek. — A tudósításokat húsvétig kérvén, s a pályázó társaknak köszönetemet nyilvánítván Isten aldásanak kívánásával s testvéri üdvözlettel vagyok Kecskeméten, 1888. febr. 23. — Czelder Márton, az »Evangyéliomi lelkészi tár« szerkesztője. * A zsidó gimnasium eszméje ismét fölmerült a pesti izraelita hitközség legközelebbi közgyűlésén. Ullmann Sándor orsz. képviselő hozta szóba s indítványozta, hogy a gimnasiumi alap létesítésére vegyenek föl egy bizonyos összeget már a mostani évi költségvetésbe is. Az elnöklő Wahrmann Mór ellene szólt. A középiskola létesítését nem tartja a felekezet kötelességének, az az állam dolga, a zsidóság ép úgy viseli a közterheket mint más felekezet. A terv ellen szólt Tenczer Pál is, míg Kármán Mór a zsidógimnásium mellett érvelt. A közgyűlés pedig nem hozott a kérdésben konkrét határozatot, hanem egyszerűen tudomásul vette az évi jelentést, melynek kapcsán az indítvány megtétetett. * Rittberg Ínséges egyházunk ügyét s lelkészének alábbi kérelmét melegen ajánljuk olvasóink munkás szeretetébe. A buzgó lelkész, ki hatósági engedélylyel jelenleg Budapesten gyűjtöget egyháza számára, szerkesztőségünkben személyesen is előadta a hitközség valóban nehéz helyzetét. Az 1794-dik évben keletkezett Rittberg temesmegyei ev. ref. vallású magyar ajkú egyházközségre hívjuk fel a nemes szívű, áldozatra kész hitsorsosok és világi javakkal bővebben megáldott honfiak becses figyelmét. Nevezett egyházközség közel egy év század óta küzd az idegen ajkú s vallású nép tengerében nemzetiségéért s vallásáért, nem hiába küzdött eddigelé; mert amazt szeplőtelen tisztaságában, emezt szűzies egyszerűségében híven megőrizte. Száz év egy gyenge, kicsiny község életében nagy idő! De még nagyobbnak tűnik fel, ha meggondoljuk, hogy e kicsiny községet a nemzetiségi gyűlölet szülte csapásokon kívül még természeti — elemi csapások is sújtották. Neyezetesen az 1858—1860-ik évek között felépített s 60,000 frtba került díszes temploma, a hiányos, sőt lelkiismeretlen építés következtében alig pár évig volt csak rendeltetése dicső céljára használható; akkor falai dü-