Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

tása által a szellem haladására is hatott, a mi kétségbevonhatatlan tény: a gyorsírás hatása szintén számbavehető, mert ez által az emberiség vezércsillagai intenzívebb fényt nyernek. A gyorsirás önálló jelentősége számba sem vehető; segédeszköz szerepében azonban elsőrangú közművelődési tényezővé valt. Azon tény, melylyel a művelt európai államok hivatalosan decretálják a gyorsirás tanításának és használatának kötelező voltát, azt mutatja, hogy fontos tényezővé vált, nem csak a parlamentben, hanem az emberiség életében is. A gyorsirás alapítójául Tirót jegyezte fel a történelem (Kr. e. 63-ban Rómában élt.) Művészete annyira elterjedt, hogy Justinián császár megtiltotta a gyorsírásnak okmányokban és végrendeletekben hasznalását. A Tiró-ról nevezett Írásbeli jegyek elsajátítása tette képessé a rómaiakat arra, hogy a senatusban és a forumon tartott, igen sokszor előre ki nem dolgozott szónoklatokat az utókor részére megörökítsék. Á római birodalom bukása után csak is a papok használták magán jegyzeteik készítése alkalmával egész a 17—ik századig, a mikor John Willis, Shelton Tamás és több angol gyarló gyorsirási rendszerek után Taylor lépett fel »Stenographia«-jávai, mely több mívelt nép nyelvére áttétetett. Őt Pittman követte 1837-ben »Stenographie« cimű művével. Pittman gyorsírása elődeit felülmúlta, mivel vele szóhűen Írhatunk, az előzőket a kézellenes vastagítások tették a gyakorlati téren alkalmatlanná. Németország fia, Gabelsberger volt az, ki gyorsírási rendszerével oly sikert ért el, hogy a bajor országgyűlésen 1822-ben a szónoklatokat gyorsirási jegyeivel szórói-szóra leirta. Művét 1833-ban tette közzé, s oly hódítást tett, hogy ma már minden európai nyelvre át van téve. Az ő és a Stolze rendszere az, mely nemcsak a magyar, hanem az összes európai parlamentekben is dominál. Hazánkban a gyorsirás az 1832-iki országgyűlésen használtatott először s felvirágoztatására gr. Andrássy és gr. Károlyi György 100 aranyat tűztek ki, melyet Borsos »Tachygraphia« cimű műve nyert el. Az 1843-ik évben Dobrossy »Gyorsirás Taylor rendszer utáncc cimű, Gyurits Antal pedig az 1844-ik évben »A gyorsirás elméleti és gyakorlati tekintetben« cimű művével lépett fel. Az 1861-ik évben Gaszner Lajos és Nagy Miklós tettek kísérletet gyorsirási műveikkel, de a gyakorlati versenytéren igen gyarlóknak bizonyultak. Országgyűlési gyorsirodánknak máig is élő két jeles tagja, Fenyvessy Adolf és Markovits Iván a magyar gyorsírás megalkotóiként tekintendők; az előbbi a Stolze, az utóbbi a Gabelsberger gyorsírását tette át nyelvünkre a 60-as évek elején. Mindkét rendszer a szónoklalok hű leírására egyaránt képes, hogy mégis a Gabelsberger-Markovits rendszer vett nagyobb lendületet, annak oka a rendszer könnyebb elsajátitásaban rejlik. Hazánkban a budapesti központi gyorsíró körön kívül, a vidéki gyorsíró-körben is többen sajátítják el évenként a gyorsírást, de nálunk egyáltalában nincs annyira elter* jedve, mint Németországon, legkevésbé sem annyira, a mennyire azt gyakorlati becsénél fogva megérdemelné. Hogy egy lassú beszédű szónokot kövessen valaki, arra egy félévi napontai egy óra tanulás teljesen elégséges ; de oly nagy mérvű gyakorlottság megszerzésére, hogy azt, bármily sebes beszédű szónoklat felvételére használni lehessen, ehhez kitartás és bizonyos virtuositás szükséges. A gyorsírás gyakorlása fejleszti a szem formai érzékét, ügyesebbé, ruganyosabbá teszi kezünket s ez által különben rosz közönséges írásunk jobbá tételét eszközli. Jegyeinek sok és különböző combinatiói által figyelmünk folytonos ébrentartására ösztönöz és minden tetteinkben gyors elhatározáshoz szoktat. Gyorsirásunk titokszerű jegyei eszközlik, hogy stenographalt irataink általunk bárhol elhagyatván, sokszor nagv kellemetlenségből ment meg bennünket. Ez ismeág bírása becses mind azokra nézve, kik nagyobb mérvű írásbeli tevékenység kifejtésére vannak utalva. Az egyetemek és felsőbb tanintézetek modern berendezése, a tanuló ifjaknak múlhatatlan kötelességükké teszi a folytonos jegyezgetést s ezt a közönséges irás jegyeivel a legnagyobb megfeszítés mellett sem képesek végezni, míg a gyorsirás segélyével könnyen eszközölhetik. Az a hírlapíró, ügyvéd, államférfi stb. kinek segédre van szüksége, ez állást elnyerni óhajtók közül biztosan azt fogja választani, ki egyszersmind ügyes gyorsíró is, ki képes az ő óriási elfoglaltatása közepett, segítségére lenni azáltal, hogy nem kénytelen Írnoknak órák hosszáig diktálni csendesen, hanem az elmondás ideje alatt szóhűen leíratott beszéde. A gyorsírás különösen óriási fontossággal bír az országgyűlési beszédek felvételénél, hol egy hosszabb szónoklat alkalmával, a szónok beszédének első része már a gyorsíró által a szomszéd teremben közönséges írásra áttétetett, sőt ki is nyomatott, mielőtt a beszéd elvégeztetett volna. Ma, midőn majdnem minden nagyobb állású egyén állandóan alkalmaz gyorsírót s más pályán levők is kezdik belátni a gyorsirás fontosságát s illően díjazzák a gyorsírókat, igyekezzék minden életre való ifjú korán elsajátítani e praktikus és naponként fontosabbá váló ismeágat. — A tanárkar, ha a tanuló ifjak figyelmét e tantárgy elsajátítására felhívja, úgy néhány év alatt a németországihoz hasonló lendületet veend honunkban is a gyorsirás, e hatalmas közművelődési tényező. — Az a tankönyv, melyből a gyorsirás saját szorgalommal könnyen elsajátítható, minden könyvkereskedésben kapható. Király Gyula, ref. s.-lelkész. TARCA. Az oroszországi búcsújáróhelyek. (Felolvasás.) Tisztelt társaság! Ha meg akarjuk ismerni valamely nép psvchologiáját, ha lelkében, mint nyitott könyvben akarunk olvasni : tanulmányozzuk mindenek előtt hitéletét és egyházi viszonyait, mint a melyek rend szerint félreismerhetlen jelekkel adják tudtunkra az illető nép vezérlő ösztöneit, vele született tehetségeit, érzelmeit, gondolkodás- és cselekvésmódját, vagyis egész szellemi irányát. Ily meggyőződéstől vezetve kerestem föl a mult nyáron az oroszok valamennyi nevezetesebb búcsújáróhelyét, melyekről, saját tapasztalataim alapján, ez alkalommal szólani kívánok. Három nagy lavra, vagyis bucsújáróhelyeken épült anyakolostor s egyszersmind metropolita székhely van Oroszországban, u. m. a barlangi lavra Ivievben, a szent-Szergiusz lavra Moszkva mellett és a Nevszki lavra Pétervá.rott.