Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-12 / 7. szám

Alsó-Örs, 1756. január 9. Boronkai Boronkay Dániel, a királyi tábla esküdt jegyzője.« 3

3

) Legyen szabad az elmondottakra néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt szükséges tudni, hogy a felső-örsi reformált egyház azon szép birtoka, a melyet már mint többször említve is volt a fáészi Anyós família vallásához való buzgóságából még reformáltatásakor adott az ekklézsiának, szemet szúrt a nagyon csekély birtokkal rendelkező Bíró Márton felső-örsi prépostnak és szívesen azt hitte és állította, az ő előtte és utánna valókkal együtt, hogy az a prépostságot illető jószágokból szakasztatott ki a törökök beütésekor, pusztán maradván az egész helység s a prépost is elköltözvén onnan. Hogy mennyiben volt igazsága? legyen szabad csupán csak az elmondottakra _ és a fentebb előadott tanú vallomásokra hivatkozni. És én teljesen hitelt adok Fuxhoffer József — 1808-ban prépost — azon szavainak, hogy »a felső-örsi prépostok ez előtt többnyire a veszprémi káptalanból valók levén, akik egyszersmind odavaló káptalanbeliek is voltak, s ott is laktak, s a háborúskodások ideje alatt előbb okirataik, azután birtokaik nagy része a káptalané közé keveredvén, apródonként a káptalan jószága benyelte a felső-örsi prépost jószágát; a minthogy az előbb volt prépostok is perelték ezért a káptalant, keresvén Lovast, Csopaknak felét, Nosztorit (a hasonlónevű gyönyörű, vadregényes hegyszorosról, Balaton-Füred és Veszprém között) Kádártát, és kedvező Ítéletet is nyertek.« 3

4

) Nem is lehet feltenni, hogy itt a veszprémi káptalan tőszomszédságában olyan vakmerően elmerték volna foglalni a prépost birtokát; mely állítás annyival inkább sem állhat meg, mert ha a prépostságtól foglalták volna el, úgy azt minden háborgatás nélkül majdnem két esztendeig alig bírhatták volna, mely azon ellentmondásból is kitűnik, a mikor Plocléger prépost az egyház épületeibe bele ment; és bizonyos — ha igazsága lett volna — hogy egy egyszerű tilalmazásra, vagy ha több, egy kegyelmes parancsolatra nem ment volna úgy és oly hirtelenséggel ki abból, hogy még az utánna élő, vagy vele egykorú tanuk sem tartják érdemesnek az ő cselekedetét említésre. Rusa Istvánról is jó lesz tudni, hogy ő református volt, de halálos bűnbe esvén és halálra is Ítéltetvén : Bíró Márton azon feltétel alatt, hogy katholikussá lesz, őt a zalaegerszegi börtönből csaknem a hóhér pallosa alól szabadította ki. Ezért azután azt vallotta, amit Bíró Márton parancsolt néki.-'1

5

) Ennél több vizsgálat tudomásom szerint nem tarratott; de ennek sem lett több haszna, mint az előtte levő többieknek. Ily sok viszontagság és elnyomatás között is felépült lassanként a felső-örsi reformált egyház a Móroca és Tóthy nemes fundusokon, azon a helyen, a hol ma is van a lelkész és a tanító lakása, és a régi templom helye. Ennyi építkezést a maguk erején bizony nehezen tudtak volna elvégezni, de jótékonyan gyámolították őket református hitsor sósaink. Szent-Gál nemes helység közbittokossága ingyen adott minden fát, a mennyi az épületekhez kellett, az Anyakönyv 7. lapján azt olvassuk, hogy 415 olló-szár-fát és három gerendát hoznak el egyszerre; a vámosiak téglát adtak, az egyes gyülekezetek pénzzel segítették őket; maga a veszprémi ref. egy-A veszprémi reform, egyházmegye levéltárában. 4) Ugyanott. s) Ugyanott. házmegye 35 forinttal; Balaton-Füred 12 forinttal; Nemes Pécsely 2 frt, Bodajkról Száki xMáté 2 frt. Szilas-Balhásról Mocsai István 1 arany, Roboz Mihály 2 forint. Kálozi Pápai Mihály 2 frt. Gál János 15 forint. Takács Ferenc 2 frt. Veszprémi Kis István 2 frt. Mészáros Pál Veszprémből 2 frt. Balatonmellékén gyűjtöttek 5 5 Irtot. Csókakői egyházmegyében 28 frtot. Dunántúl 13 frtot.3l

i

) Itt említem meg, hogy ezen század elejéről való összeírás alkalmával 483 református lélek találtatott Felső-Orsőn. 3

7

) 1851-ben 350, 1886-ban már csak 223 lélek van az egyházkerületi névtárak szerint. Hogy mi az oka ? elég ha azt mondom, hogy az a Füred vidéki rosz szokás, bűn, hogy nemes és nemzetes uraiul ék 11 ak egy, legfeljebb két gyirmekük van. Bizony ha így pusztul és fogy a lakosság, akkor másfél század múlva csak az emlékek, a történet s a veszprémi egyházmegye jegyzőkönyvei emlékeznek meg ezen régi és egykor hatalmasan virágzó egyházunkról, mivel Felső-Orsön nem lesz egy árva református lélek sem. (Vége köv.) Thúry Etele. IRODALOM. Hornyánszky Viktor kiadásában épen most jelent meg: A magyarországi protestáns egyház története. Az' evangéliumi gymnáziumok felsőbb osztályai számára írta Batizfalvi István, tanár. Ára 1 frt. Rath Mór kiadásában legújabban megjelentek : Shakspere színmüvei. Fordítják többen. Bevezetéssel és jegyzékekkel ellátta Csiky Gergely. 40-dik képes füzet (IV. Henrik király II. része). Ára 40 kr. — Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. 17-ik füzet (Arany levelezése Tompával). Ára 40 kr. A halhatatlansag kérdése a klassikus irodalomban. Irta dr. Hegedűs Isti án. Az értekezés a Dávid-Ferenc-egylet kiadványai között jelent meg, mint a felolvasások 7-ik füzete. Bolti ára 10 krajcár. Az egylet tagjainak 5 kr. Szerző e felolvasását a Dávid-Ferencegyletnek 1887. november 27-én tartott gyűlésén tartotta s a következő, a szerző egész nemes felfogását jellemző szavakkal vezette be : »Ama tündöklő név, melyet a vallásos villongások gyászos, de a nagy és erős meggyőződések fényes korszakának egyik jelese hordott, mely névnek nem aludt ki fénye a börtön éjszakájában sem: a Dávid Ferenc neve. oly hitbeli meggyőződést képvisel, mely nem az én hitem, nem az én meggyőződésem. Ám, az a név, nemcsak az unitárius hitvallás vértanuját jelöli meg, de a haladás apostolát is ama megdicsőültek társaságában, kikkel küzdelmet folytatott. Á haladás útját az erős meggyőződések élet-halál harca gyakran a szív hulló vérével szenteli meg. Ez úton leomlanak a felekezeti válaszfalak, sőt le a positiv hit korlátai is. A haladás útján az emberiség herosainak szent társaságába jutunk ; e haladás útján jól esik, hogy a hit bizonyságával járhatunk és csak annál nagyobb tisztelettel emlékezünk meg azokról, kik a hit bizonyossága nélkül is ez utat előkészíteni törekedtek.« Maga az értekezés is igen szépen van írva s érdekesen vannak összeállítva a klassikus irók műveiből ama helyek, melyekben a halhatatlanságnak reménye, érzése és hite át-átcsillanik. Főleg Plutarkhosnak Lucretius bölcseimi költeménye ellen irott erkölcsi 36

) A felső-örsi reform, egyházmegze Anyakönyvében, Deáki jegjzesei, a mely igazolja idáig egyedül Tóth Ferenc által adott, de sokaktól kétségbe vont tényt, hogy a XVIII. században csakugyan volt egy „csókakői egyházmegye."- Róla máshol majd többet. 37

) A veszprémi ref. egyházmegye levéltárában.