Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-12 / 7. szám

támasztani igyekeznek. Csak döngessék, csak rombolják az erkölcsi idealismust, utódaik megérhetik még azt az időt, midőn az emberek köz- és magán erkölcsiségéből az a kis eszményi tartalom is kiszorul, melyet »jobb természet«-ünk és keresztyén nevelésünk mostanáig megőrzött: majd a késő nemzedék erkölcsi empíriája és moralstatisztikája már csak az »állat-ember« természeti élettüneményeiből csinálja meg a maga erkölcstanát. Ez megjegyzésem az erkölcstani tájékozásra, mely a főkérdésnek mintegy ágyat vet. (Vége köv.) BELFÖLD. Szabad-e a vásár ? E kérdést tevém fel, midőnvelem a következő eset .történt: Nemes Lajos liptómegyei beharfalvi illetőségű 32 éves nőtlen ifjú jelentkezett hivatalomnál f. é. január 7-én, Úrban Máriával kézfogóra. A menyasszony a hozzáintézett kérdésekre feleli, hogy hajadon, a szielnici ág. hitv. ev. egyházban született, ev. szüléktől származik, soha át nem tért, de a róm. kath. egyház hitét vallja s a róm._ kath. egyház szertartása szerint akar megeskettetni. Én a kihirdetést bejegyeztem, a meny. asszonyt fölvilágosítottam hogy ő a törvény előtt evangélikus vallású s így a róm. kath. egyházban a kihirdetésnek s esketésnek egyáltalában helye nincsen, s fölszólítottam, hogy nekem minél hamarabb születéséről s kereszteléséről szóló anyakönyvi kivonatot mutasson elő. A menyasszony azonban a kívánt okmányt nem hozta el, állítva hogy a szielnici ág. hitv. ev. egyházban a hol született, a keresztelési anyakönyvekben bejegyezve nincsen, de az anyakönyv kiegészítésére s így keresztlevele megszerzésére vezető utasításomat, a mely őt a kihirdetés folyama alatt célhoz vezette volna, követni nem akarta, válaszolva, hogy őt a róm. kath. lelkész keresztlevél nélkül is meg fogja esketni. Én erre a harmadizben való kihirdetést felfüggesztettem. Folyó évi január 30-án beállít hozzám a vőlegény, két tanú, nevezetesen: Nemes János és Csányi János beharfalvi lakosok kíséretében s kéri : állítanám ki neki háromszori kihirdetéséről szóló bizonyítványát. Én azt válaszoltam, hogy azt ki nem állíthatom, minthogy a jegyeseket előttök ösmeretes okból csak kétszer hirdettem ki, azonban késznek nyilatkoztam a jegyeseket harmadízben is kihirdetni, mihelyt nekem a menyasszony születését s keresztelését igazoló anyakönyvi kivonatot elő fogják mutatni, sőt beszéd közben megígértem, hogy a jegyespárt a legközelebbi vasárnap fogom harmadszor kihirdetni, ha nekem Nemes János a tanú addig okmányilag be tudja bizonyítani azon saját vallomását, mely szerint a menyasszony a liptómegyei gyámhatóság altal nagykorúnak ösmertetett el és publikáltatott, dacára annak, hogy egy miniszteri rendelet más egyház községben született jegyes keresztlevelének előmutatását ilyen alkalommal elrendeli dacára annak, hogy a menyasszony annak megszerzéséhez vezető útbaigazításomat követni nem akarta, dacára annak, hogy az ilyen lépés által ellenem elrendelhető fegyelmi eljarásnak teszem ki magamat. ígértem itt, a mit Ígérnem önnbiztonsági szempontból nem lett volna szabad, csak hogy ne higyjék a jegyesek, hogy ezen akadályt, tán szeszélyből, én gördítem az útjokba. Figyelmeztettem őket, hogy a háromszori kihirdetés nélkül kötött házasság a József-féle pátens 34-dik és 37-dík §-aiban kimért büntetést vonja maga után az esketőés esketett részre. A vőlegény a két •anuval eltávozott, mire a jegyeseket a tarnóci róm. kath.- j plébános, tisztelendő Radacsovszky Román, folyó évi január 30-ik napján déli tizenkét óra tájban nevezett két tanú s az egész násznép előtt összeeskette. Ez az eset rövid tárgyilagos vázlata. Belőle Kitetszik, hogy ebben az egy esetben az ág. hitv. ev. egyház s ev. lelkész ellen egész bűnhalmaz követtetett el, mert nevezett róm. kath. plébános egy ág. hitv. ev. nöszemélyt törvényellenesen római katholikusnak declarálta, a mi, mint hivatalos hatalommal való visszaélés büntendő. — Úrban Mária a törvény értelmében még ma is evangélikus vallású; evangélikus azért, mert egészen evangélikus szüléktől származik köztudomás és saját vallomása szerint is; evangelikus azért, mert anyjával életkorának 7-ik éve előtt róm. kath. vallásra nem tért át az 1868. 53. t. c. 14. §-a engedelmével; evangelikus azért, mert őt szülőinek halála után sem engedte a törvény más vallásban neveltetni 1868. 53. t. c. 14 §-a; mert ezen engedményt csak azok élvezhetik a kik lelenceket fogadnak föl, hogy azokat fölneveljék 1868. 53. t. c. 18. § ; evang. azért, mert őt életének 18-ik éve előtt más hitvallású egyházba fogadni tiltja a törvény 1868. 53. t. c. 2. §; ev. azért, mert 18 éves kora óta a róm. kath. egyházba formaszerüleg még át nem tért 1868. 53. t. c. 2. §. — Fia mármost Úrban Mária a törvény világos tilalma dacára neveltetett, vagy be is fogadtatott volna valamely lelkész által a róm. kath. egyházba, nevezett nő ennek dacára sem katholikus, mert hogy egy példával éljek, kizárva minden vonatkozást a jelen esetre, hol1

van az a bíró, a ki egy ellopott tárgyat a tolvaj tulajdona gyanánt tekintene csak azért, mert az törvényellenesen a tolvaj birtokában van? u elrendeli a megtérítést a tulajdonosnak. Nevezett róm. kath. plébános továbbá egy tiszta evangelikus jegyespárt esketett össze, a mi szintén mint hivatalos hatalommal való visszaélés büntetendő. Továbbá összeeskette ezen jegyeseket elbocsátó levelem nélkülsőt tilalmam dacára, a mi jövedelmem megkárosításával járt s nekem kárpótlandó. De végre összeeskette nevezett plébános a jegyespárt háromszori kihirdetés nélkül, minek folytán a házasság a József-féle pátens 34-ik §-a értelmében nemcsak hogy érvénytelen, hanem azonkívül az 1878-dik 5. t. c. 256. §-a az illető eskető lelkészre három évig terjedhető börtönt diktál, minthogy az akadályról tndomása volt. Tudom, hogy az 1868-diki 53. t. c. 11. §-a megengedi a háromszori kihirdetésről szóló bizonyítvány nélkül is az esketést, de csak azon esetben, ha a kötendő házasság Vegyes, és ha az illető lelkész a jegj'eseket minden ok nélkül hirdetni vonakodik 1868. 53-t. c. 9. §-a, vagy pedig annak 10. §-a szerint a megtörtént háromszori kihirdetésről szóló bizonyítvány kiadását megtagadja; de itt ezen esetek egyike sem forog fenn, mert mindkét jegyes evangelikus. Továbbá én a jegyeseket harmadízben is kihirdetni tanuk előtt késznek nyilatkoztam a mint kétszer ki is hirdettem, de keresztelési anyakönyvi kivonat nélkül hirdetnem egyáltalában nem lett volna szabad, mert én csakis az anyakönyvi kivonatból tudhatom meg hitelesen a menyasszony és vőlegény korát, nem jövök-e összeütközésbe a katonai meg a gyámhatóságokkal; vallását, nincsen-e vegyes házassággal dolgom, vagy ha az illető személy született, meg lett-e keresztelve is, mert nem keresztyént keresztyénnel házasságra lépni engedni tilos. József-fele pátens 10. §-a. Hát a jelen esetben honnan szerezzek én magamnak bizonyosságot affelől, hogy Úrban Mária ugyancsak meg volt keresztelve, midőn a keresztelési anyakönyvekben bejegyezve nem fordúl elő ? Csakis a keresztlevélből tudhatom meg hitelesen a jeg}'esek valódi