Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-12 / 7. szám

hatását kimutattam, azt kaptam feleletül: »hány falusi pap él meg 600 írtból,« »ennyi Eperjesen is elég lehet kellő gazdálkodás mellett, és ne vásároljunk mindent, a mi a könyv piacon, megjelenik. & Hol van itt a logika, hol a sikeres tanári működés biztosításának s a tanári hivatás szellemi értékének és fontosságának helyes felfogása? Hiszen a (nagyonis drága) theol. szakkönyvek beszerzése a szükséges szaklapokon kívül — ismerve theol. könyvtáraink ebbeli szegénységét — a legkevesebb a theol. tanárnál, hogy a theol. műveltség terén haladhasson; ezzel tartozik első sorban tanítványainak, továbbá egyházkerületének s nemes ambitión alapuló tanári reputatiójának. Mint minden más tudománynál, úgy leginkább a theologiainál, az eszközök nagyonis szűk volta miatt nagyon könnyen el lehet maradni. Hogy pedig a díjazás elégtelensége, mily idegen működési térre tereli a tanár önfentartási gondját, azt egyebek között e Lapokban napnál világosabban mutatta ki Fabriczy tanár. Ugyanis ő bemutatott legközelebb egy tanárt, ki »theol.« ))jogakad.cc »gymn.« »t. képezdei« tanár, »theol. dékán« s »t. képezdei igazgató,« hozzá járul még az eperjesi mult évi értesítő 18. 1. jelzett hosszú címsorozat, melylyel hasonlóan sok teendő és felelősség jár, és bátran hozzá tehette volna a mult évi akad. értesítőből, hogy »i6 mondd tizenhat különbözp lapnak és folyóiratnak dolgozó társacc (?) Hol van a nélkülözhetetlen szakszerű tudományos továbbképzésnek még csak physikai lehetősége is megadva ily kapkodásnál, a melyet Fabriczy helyesen nevezett »kenyérkereseti studium«-nak. Ily »kenyérkereseti studiumcc teszi tönkre az egyes theol. intézetek közötti nemes szellemi versenynek alapját, főleg oly helyen, a hol kevés tanerő annyi tananyagot kénytelen elvégezni, mint kétszer annyi erő más akadémián. Az anyagiakban való szűkenmérés, s a mi annak természetes folyománya : az önfentartásra irányuló ideoda kapkodás legtöbbet árt theol. tanügyünknek s az azzal párhuzamosan haladó és lejlődő irodalomnak. Javítsunk a theol. tanárok helyzetén, biztosítsuk anyagi függetlenségüket, s akkor csakugyan ők lesznek a hazai theolog. szakirodalomnak művelői és terjesztői. Ily szomorú viszonyok között valóban csak »a testületi és egyesületi erő bevonása az irodalmi mozgalmakban segíthet, s ez ha már az egyházkerületek irodalmi célokra mit sem tesznek vagy tehetnek, épen egyik főfeladata a megalakulás küszöbén levő vProt. Irodalmi Társulat" -nak. Azonban sietek kijelenteni, hogy a Társaság csak akkor oldhatja meg magasztos feladatát, ha egyetemes protestáns jellegű lesz, tehát csak ha az evangyélium, nem pedig a szűkkeblű felek ezetieskedés vagy pláne bizonyos theol. irány szolgálatába lép, s ha a hazai egyháztörténeti stúdiumok mellett az egyetemes theolog. tudományokat (eredetiben vagy fordításban) is lel fogja ölelni, mert csakis akkor látom benne a hazai prot. tudományosság és irodalom felvirágzásának biztos zálogát. Mennyi teendő vár a Társaságra többi között csak a szűkebb körű theol. tan- és kézikönyvek kiadása terén! Warga Lajos jeles Egyháztörténete mellett szükségünk volna egy Dogmatörténetre, a melynek művelésén eddigelé csakis tárcaszerű tanulmányok útján fáradoztunk. Révész Encyclopádiájának régebbi Hagenbach-ja a legújabb eredeti kiadás nyomán a bibliographia mellett tartalmilag is kiegészítésre szorul. Égető szükségünk van egy Symbolikára, mint az egyes egyházfelekezetek hitvallásszerű tanfogalmainak és történeti fejlődésének kimutatójára. Nincs még Ethikánk, nincsenek Bibliai bevezetéseink, nincs Vallástörténetünk, Bölcsészettörténetünk. Milv szükségünk volna a Symbolika mellett egy egyesült prot. Hittanra is, p. o. Lipsius vagy Schweitzer mintájára. Ha egyszer a Társaság azon helyzetben lesz, hogy bennünket a munkálkodásra hív íöl, akkor elnémul az apathikuselkedvenetlenedés, s a mostani sivár állapot; előrántjuk majd fiókjainkból már eddig is gondosan készített füzeteinket s nemes versenyre kél a tanári és theol. irói nemzedék. Röviden összefoglalva: a lelkészek és theol. tanárok anyagi helyzetének javítása, a tanári állás szellemi értékének emelése, a tömörülés úgy egyesek mint testületek részéről a Társaság zászlaja köré., szóval a szellemi munkakedvnek minden irányban való jelébresztése s az irod. termékek kellő értékesítése, mellőzve a kicsinyes separatistikus jelekezetieskedést s a „számarány" emlegetését', képezi egyedüli biztos zálogát hazai egyházirodalmunk felvirágoztatásának. Szerencse föl! Sárospatak, 1888. február 5-én. Dr. Szlávik Mátyás. ISKOLAÜGY. A reformáció neveléstörteneti jelentősége. (Folytatás és vége.) A tanmód javítása érdekében a külföldi reformátorok s hazánkban működő tanítványaik az irodalom terén is kitűntek. A paedagogika mai meggyőződése elitéli már a népiskolai katekizmusi tanmódot, egyrészt kivonatos és abstrakt nehéz tartalmánál, másrészt praeoccupaló alakjánál fogva. A tanítás egyik sarkalatos kelléke az, hogy érdeket s belátást keltsen s akaratot in-